Csuka Attila alpolgármester két és fél évvel ezelőtt, az időközi önkormányzati választások után azt mondta, hogy szemléletváltozás fog bekövetkezni a városvezetés hozzáállásában a külterületek fejlődésének kérdését illetően. Most arról beszélgettünk, hogyan látja ebből a szempontból az elmúlt két és fél évet.
– Valóban, úgy érzem, hogy ez alatt a két és fél év alatt sikerült egyfajta változást elérni a település vezetőinek gondolkodásmódjában. Ennek lényege, hogy nincsenek belterületi és külterületei törökbálintiak, hanem csak törökbálintiak. Törökbálintiak, akiknek eltérőek a problémáik. Hosszú évtizedekig az volt a hozzáállás, hogy akinek a külterületi részen van az ingatlana, az érje be azzal, ami van, hiszen tudta hova, milyen körülmények közé kerül. Ugyanakkor az élet mégis utat tör magának. Azokon a külterületi részeken, ahol életvitelszerűen élnek emberek, az idő előrehaladtával az igények is megváltoztak. A lakosság az élet ritmusának megfelelően cserélődik, ma már a törökbálintiak átlagéletkora ezeken a területeken a legalacsonyabb, vagyis a legtöbb fiatal ezeken a településrészeken él. Nyilvánvaló, hogy az igényeik nem azonosak a húsz évvel ezelőtt ott élt emberekéivel. És nem tudnak várni arra, amíg az önkormányzat tudomásul veszi a helyzetet, hiszen a napi problémáikat meg akarják oldani, ugyanúgy, mint a két kilométerrel beljebb élő törökbálintiak. Véleményem szerint a település vezetése ebben a helyzetben nem tehet mást, mint hogy segíti őket a probléma megoldásban. Ez Törökbálint érdeke is, hiszen óriási a kontraszt a külterületen élők és a belterületen élők életminősége között. Érdekünk a felzárkóztatás. Érdekünk, hogy ez az elkerülhetetlen fejlődés szabályozottan, tervezetten történjen meg, mind időben, mind a helyszínt tekintve. Ha irányítjuk a fejlesztéseket, akkor sokkal kulturáltabb körülmények alakulhatnak ki, sok olyan hibát elkerülhetünk, amelyek utólagos korrigálása szinte lehetetlen.

Az Anna-hegy belterületté alakításának eljárásrendje
Az eljárást a hivatal ingatlanonként, az ingatlan tulajdonosának kérelmére kezdeményezi a Budakörnyéki Földhivatal Földvédelmi Osztályánál. Az eljárás kezdeményezéséhez szükséges az ingatlantulajdonosok személyes adatainak, valamint az ingatlanra vonatkozó, ingatlan-nyilvántartásba felvett adatok ismerete. Az eljárást a polgármester kérelem formájában írásban kezdeményezi, azonban – a részére átadott dokumentumok birtokában – a tulajdonos jár el a földhivatal hatáskörrel rendelkező osztályánál. Az eljáráshoz szükséges és a tulajdonosnak átadott dokumentáció tartalmazza a polgármester aláírásával ellátott kérelmet, az eljárás alapjául szolgáló határozatok hitelesített példányait, továbbá az adott ingatlan fekvése szerinti helyi építési szabályzat egy példányát. A földhivatalhoz beérkezett dokumentumok alapján a földvédelmi osztály határozatban járul hozzá az ingatlan más célú hasznosításához, továbbá a belterületbe vonáshoz. A határozatot mind a tulajdonos részére, mind pedig a hivatal címére megküldik. A határozat egyben tartalmazza az ún. földvédelmi járulék összegét, mely összeget a tulajdonos visel. A határozat birtokában a Budakörnyéki Földhivatal ingatlan-nyilvántartási osztályához újabb kérelem kerül benyújtásra, amely az előző kérelemhez képest többletként a földvédelmi osztály határozatának számát, továbbá a földvédelmi járulék összegének befizetését igazoló dokumentumot is tartalmazza. Az eljárást ez esetben is a polgármester kezdeményezi és szintén az ügyfél jár el.
Az önkormányzati hivatalban a vagyongazda feladata a szükséges dokumentumok előkészítése és a mellékletek beszerzése. Feladatának ellátása során rendszeresen egyeztet a földhivatal munkatársaival.

– Milyen előrelépések történtek a legjelentősebb lakosságszámú Pistály, Szabadházi-hegy, Anna-hegy vonatkozásában?
– Mivel a fejlődés nem azonos időben indult meg ezeken a területeken, ezért a változások sem egyformák. Legkésőbb a pistályi településrész életében indult el a változás. A lakosság itt is felismerte az önszerveződés szükségességét, mert az érdekérvényesítés e nélkül szinte lehetetlen. Jelenleg készül – mire az újság megjelenik talán készen is lesz – Pistály területére az a tanulmányterv, amely a későbbi szerkezeti tervek alapja lesz. Ez nem lesz gyors folyamat, ugyanis először a tanulmánytervet kell megvitatni a Pistályban élő emberekkel, hiszen róluk szól, az ő életüknek, ingatlanjaik fejlődésének fog keretet adni. Meg kell vitatnia a képviselő-testületnek is, hiszen a tervnek illeszkednie kell Törökbálint településstruktúrájába, és meg kell vitatni a pénzügyi lehetőségek szempontjából is. Amikor a konszenzus kialakul, akkor lehet elindítani a szabályozási terv elkészítését. Amikor a szabályozási terv is kész, és a képviselő-testület azt elfogadta, akkor jön a terv gyakorlati végrehajtása, ami szintén nem szokott konfliktusoktól mentesen sikerülni, hiszen egyes ingatlantulajdonosoknak elkerülhetetlenül lesznek érdeksérelmei.
– Amíg ez a folyamat végbemegy, milyen intézkedéseket hozhat az életminőség javítására az önkormányzat?
– A legalapvetőbb feladatokra kell koncentrálnunk. Hihetetlen, de százak laknak szinte megközelíthetetlen helyen, olyan ingatlanokon, ahová nem jut el a mentő, a tűzoltó. Gyerekek baktatnak télen-nyáron a kilométerekre lévő buszmegállóhoz, hogy el tudjanak jutni az iskolába. Amin alapvetően javítani tudunk, azok a közlekedési feltételek. Két évvel ezelőtt Pistályban több utcát próbáltunk egy ragasztott mart aszfaltos technológiával használhatóvá tenni, de tény, hogy az időjárás és a terepviszonyok próbáját ez a megoldás nem állta ki. Az idén a májusi nagy vihar pedig megadta a pistályi utak többségének a kegyelemdöfést. A legtöbb út szinte járhatatlanná vált. Most egy erősebb – ennek okán drágább – technológiát, úgynevezett hideg remixes technológiát választottunk, ami gyakorlatilag az ott található alapanya­gokból betonalapképzést jelent, és ez kap egy vékonyabb aszfaltterítést. A bekerülési költsége miatt viszont ezzel a módszerrel nem tudjuk a teljes Pistályt rendbe hozni. Most a Pistály-dűlő, a Hortenzia utca és a Fecske utca egyes szakasza kapja meg ezt a burkolatot, a többi részen a hagyományos módon kátyúzunk. A hideg remixtől azt várom, hogy azt a néhány évet kibírja, amíg a szabályozás során kialakulnak a végleges utak, közművek helyei.
– És mi újság a Szabadházi-hegy területén?
– A Szabadházi-hegyen korábban indult el az ott élők önszerveződése, ezért a fejlődés folyamata is előrébb tart. Megvan a szabályozási terv, az úgynevezett mélyutat, amely az egyik feltáró útja a területnek, megfelelő műszaki állapotba hozta az önkormányzat. Lakossági önerővel a Zengő utcában csatornaépítés is történt, és egy jelentős szakaszon aszfaltborítást is kapott az út, sőt már buszjárat is könnyíti az ott élők életét. Az gondolom, hogy amit két és fél évvel ezelőtt polgármester úrral együtt megígértünk, azt döntő mértékben megtartottuk. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a sikerhez elengedhetetlenül szükséges volt a lakosság áldozatvállalása és együttműködése.
– És az Anna-hegy?
– Hosszabb előkészítés után a 249/2000. (XI. 16.) Ök. határozatában döntött arról a képviselő-testület, hogy az Anna-hegyen:
–    650 m2 lehet a legkisebb beépíthető telekméret
–    10 százalékos lehet az ingatlanbeépítés mértéke
–    az utcaszélességek kiszabályozásához a tulajdonosoknak – térítés nélkül – kell leadniuk a területet, illetve
–    önkormányzati közreműködés mellett kell és lehet a tulajdonosoknak megvalósítaniuk a közműfejlesztést (víz és csatorna).
Az önkormányzat által megrendelt vízközmű törzshálózati tervek megvalósítása két ütemben történt és befejeződött.
Ezzel jelentősen javult a területen élők életminősége, a megvalósult beruházás felértékelte az ingatlanokat. Az Anna-hegy „földrajzi területén belül” a 0193/10-35 hrsz-ú területet (az M0-s pihenő „feletti” 4,5 hektár) most készítjük elő a szabályozási terv elfogadására, hogy ezen a területrészen is elindulhasson a területfejlesztés.
A „Bunt” oldalként jelölt területen – korábban – magánerős fejlesztéssel ivóvízvezetéket építettek a tulajdonosok (sajnos csatorna nélkül). Itt a még – esetlegesen – hiányzó víz és a hiányzó csatornaközmű megvalósítására kell sort keríteni. Örvendetes példaként kell említeni, hogy a Zsák utca ingatlanközössége példás összefogással önerősen szervezte meg az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítését.
A műszaki fejlődés elért szintje lehetővé tette, hogy a képviselő-testület a 234/2009. (VI. 25.) Ök. határozatában elhatározza Anna-hegy és térsége – településszerkezeti tervben korábban elfogadott döntésének –  módosítását, illetve elfogadja az építési szabályzat, szabályozási terv módosítását.
Ugyanezen a képviselő-testületi ülésen a 238/2009. (VI. 25.) Ök. határozatában az alábbi fontos elhatározás született.

1. Az Anna-hegy és térségére elfogadott szabályozási terv tervezési területén fekvő ingatlanokat belterületbe vonja és hozzájárul – a földvédelmi járulék megfizetési kötelezettségátvállalása nélkül – ugyanezeknek az ingatlanoknak a mezőgazdasági művelés alóli kivonásához. A művelés alól kivont és belterületbe vont területek – a szabályozási tervben meghatározott műszaki feltételekkel – üdülő, illetve kereskedelmi-szolgáltató gazdasági-építési övezeti területként kerül felhasználásra.
2. A terület határvonalai a következők:
északkeleten: Diósdi út
délkeleten: Törökbálint–Diósd közigazgatási határa, Zöldfa utca és M0-s autóút
délnyugaton: Nárcisz utca
északnyugaton: Gyöngyvirág utca–Anna utca–Séta utca–Hegyalja út–Szőlő utca és Vadvirág utca.

A képviselő-testület az 57/2010. (II. 25.) Ök. határozatában döntött az Anna-hegyi ingatlanok belterületbe vonásának helyzetéről is.

F.K.