Átadták az új Téglagyár utcai játszóteret, és lassan befejezéshez közeledik a buszmegállók felújítása is. Az elmúlt négy évben sok minden épült, szépült a 9. körzetben, és volt egy-két dolog, amire az elmúlt időszakban sem sikerült megoldást találni. Lassan végéhez közeledik a négyéves képviselői ciklus. Az elért eredményekről és a további feladatokról Rothauszky Györgyné képviselő asszonnyal, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnökével beszélgettünk.
– Milyen érzés visszatekinteni a kezdetekre, amikor új, még „tapasztalatlan” képviselőként dolgozni kezdett a képviselő-testületben?
– Így visszagondolva, azt hiszem, sokkal könnyebb dolgom volt, mint először hittem. Ezt elsősorban tapasztaltabb, már gyakorlattal rendelkező képviselőtársaimnak, köztük is elsősorban Csuka Attila alpolgármesternek köszönhetem. Nagyon sokat segítettek, segítenek a munkámban a mai napig. Hasonlóan nagyon hálás vagyok Turai István polgármester úrnak. Mindig talált néhány percet, akár két tárgyalás közé beszorítva is, ha valamit sürgősen meg kellett beszélnem vele, és nem volt olyan probléma, amire valamilyen megoldást ne talált volna. Persze nem volt könnyű, főleg az elején megszokni, megtanulni az ügymenetet, megismerni a hivatal dolgozóit. Bármennyire erőltetem az emlékezetemet, nincs negatív emlékem. Mindenkivel sikeresen tudtam együtt dolgozni. Ami számomra mégis a legfontosabb, hogy a körzetben élőktől nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam a munkámról.
– Ez örömteli, de azért biztosan akadtak olyan dolgok is, amelyeket nem sikerült megoldania, vagy előrelépnie?
– Természetesen vannak ilyenek. Mindenkinek nem lehet megfelelni, biztos voltak olyan megoldandó feladatok, amelyekkel nem mindenki értett egyet, és lehet, hogy ezért neheztelnek rám. Egy biztos, mindig figyelembe kell venni az emberek kérését, meg kell próbálni segíteni, de amikor dönteni kell, akkor felelősen és a többség érdekeit kell elsősorban szem előtt tartani. Ami engem borzasztóan elkeserít, az állami bürokrácia. Több esetben tapasztaltam, hogy minden olyan ügyben, ahol állami hatósági engedélyekre van szükség, automatikusan fel kell készülnünk a több hónapos, akár éves várakozásra. Egy gyalogátkelőhely kiépítésének engedélyezése például több mint két évébe került a hatóságoknak. Így is csak végeérhetetlen telefonálgatások, tárgyalások eredményeképpen sikerült végül megkapni az engedélyeket. Ilyen ügy a vasútállomás környékének felújítása is, amelyre több éve rendelkezésre áll a pénz a városi költségvetésben, mégsem tudjuk a munkálatokat elvégezni, mert a MÁV mint tulajdonos egyszerűen nem foglalkozik a kérésünkkel. A polgármester úr is többször megkereste őket, mégsem tudunk előrelépni az ügyben. További feladatok várnak ránk a környezetvédelem területén, az M7–M0-s autópálya zaj- és légszennyezése elleni védekezés ügyében, valamint a város állami kézben lévő úthálózatának felújításával kapcsolatban is. Hasonló a helyzet a Vasút utca rendbetételével. Sajnos ez az utca szintén állami tulajdonban van, bár itt ebben az évben megépül a járda.
– A problémák után beszéljünk az eredményekről!
– Azt hiszem, aki nyitott szemmel jár Törökbálint utcáin, látja, hogy milyen sokat épült, szépült a város az elmúlt években. Amikor megválasztottak képviselőnek, az első dolgom az volt, hogy végigjártam a körzetemet és jegyzeteket készítettem a feladatokról. Amikor a Bajcsy-Zsilinszky utcában jártam, megszólított az egyik ottani lakos, kérdezte, mi járatban vagyok. Mondtam, hogy szerintem fontos lenne ide járdát építeni, hiszen az itt lakóknak a forgalmas főúton kell eljutniuk a buszmegállóig. Az illető csak mosolyogva legyintett, hogy ő már évtizedek óta itt lakik, és sokszor kérték már ezt az önkormányzattól, de soha nem lett belőle semmi. Azóta megépült a járda, és nem is csak a főút mentén, de számos kisebb utcában is. Közparkok, játszóterek épültek szerte a városban, így a mi körzetünkben is. Azt hiszem, üde színfoltja lett körzetünknek a Kerekdomb és a Kisfaludy utca kereszteződéseinél kialakított virágos szigetek. A Téglagyár utca elején is sikerült végre parkosítással, gyalogjárda kiépítésével biztonságosabb, kulturáltabb környezetet kialakítani. Hasonló a helyzet a Köztárság téren is, ahol két új gyalogátkelő épült, és megtörténik az út és a járda teljes felújítása. Az építkezéseken kívül sok más problémára is megoldást kellett találni. Például az elszaporodott rágcsálók sok gondot okoznak a településen élőknek. 2007-ben tett javaslatomra most már évente három alkalommal rágcsálóirtást végeztetünk.
Szeptemberre ígérik a térfigyelő kamerák telepítését, ami szintén nagy előrelépést jelent majd a város közbiztonságának javításában. Ezek a nagyobb eredmények, de vannak napi örömök is. Például a Téglagyár utcai gyalogátkelő építése kapcsán a buszmegállót áthelyezik, ezért veszélybe került egy óriási, gyönyörű juharfa, amely az új játszóteret is árnyékban tartja. Polgármester úr segítségével sikerült elérnünk, hogy a kivitelező állami cég megváltoztatta az építési terveket, így a juharfa jövőre is kellemes árnyékot nyújthat a téren játszó gyerekeknek. Nagyon fontos szempont, hogy megmentettünk egy fát a kivágástól.
– Az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnökeként is jelentős eredményeket könyvelhetett el ebben a ciklusban.
– Úgy gondolom, a siker közös a bizottságban velem együtt dolgozó képviselőtársaimmal és a hivatal dolgozóival. A legfontosabb az egészségterv megalkotása volt, amely hosszú időre meghatározza Törökbálint egészségüggyel kapcsolatos beruházásainak irányát. Szintén jelentős eredmény a nőgyógyászati rendelés megtartása és továbbfejlesztése, valamint a harmadik gyermekorvosi és a hetedik háziorvosi körzet elindítása. A Családsegítő Szolgálat is újjászerveződött és szolgáltatásainak skálája is bővül. Nagyon jó a kapcsolat a védőnőszolgálattal. Ebben az évben a Szeretet és gondoskodás díját Kissné Gubicza Ilona védőnő kapta, aki már húsz éve végzi munkáját Törökbálinton. Ezúton is gratulálok neki! Nagy szükség van bölcsődei férőhelyekre, ezért tartom fontosnak, hogy minél hamarabb megépüljön a Tölgyfa utcai bölcsőde.
– Sokat változott az élete amióta képviselő lett?
– Igen is, meg nem is. Csökkentett óraszámban, de továbbra is dolgozom. Egy bank munkatársaként szintén emberekkel foglalkozom, és szeretem ezt a munkát. A fiaim már felnőttek. A nagyobbik már elköltözött, önálló életet él. Kisebbik fiam még az iskolapadot koptatja, ő orgonaszakon tanul, rendszeresen orgonál a törökbálinti katolikus templomban a miséken. Nagyon büszke vagyok rájuk. Persze szabadidőm nem nagyon maradt, amióta képviselő lettem, de nagyon szeretek főzni és egy kiadós vasárnapi ebéd elkészítése teljesen feloldja az egész heti munka feszültségét, és a családom is élvezheti az eredményt.
– Közelednek a választások. Ön is újra indul a képviselői mandátumért. Mire számít?
– Remélem, hogy nyugodt hangulatú, tisztességes kampánynak nézünk elébe. A kihívóimat még nem ismerem, de úgy gondolom, a legfontosabb, hogy egy olyan testület álljon fel a választások után, amely képes tovább működtetni a város életét. Képes továbbvinni a megkezdett munkát és van egységes koncepciója a jövőre nézve. A mi frakciónk, amely a Fidesz-KDNP és a Szent Flórián Egyesület tagjaiból került ki, mindent megtett azért, hogy látható változások történjenek városunkban. (Amikor a családomból valaki bemegy a polgármesteri hivatalba, a templomba vagy a művelődési házba, akkor a „faluba” megy. Szeretném ezt a családias, kicsit vidékies környezetet megőrizni az unokáinknak is.) Meggyőződésem, hogy mindig lehet úgy építeni, hogy közben megóvjuk az értékeinket, a hagyományainkat. Úgy gondolom, hogy jó úton haladunk, és remélem, hogy lesz alkalmunk tovább folytatni a megkezdett munkát.

Nyíri Erzsi