Februári lapszámunkban számoltunk be a Munkácsy Mihály utca tervezett rekonstrukciójáról. Gyarmati Mihály, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke tájékoztatott bennünket a projekt tartalmáról. Most újra őt kérdezzük arról, hogy mitől lesz főutca jellege ennek a térségnek.

– Mitől is lesz újra főutca a Munkácsy utca és környezete?
– A Főutca-projekt révén megújul a Munkácsy Mihály utca Szabadság tér–Dózsa Gy. utca közötti szakasza. Ennek keretében elsősorban a közterületeket építik át, de új létesítmények, illetve épületrekonstrukciók is megvalósulnak. A beruházás célja elsősorban nem csupán a közterületek díszburkolatos felújítása, hanem alapvetően a Munkácsy utca térségének funkciókkal való bővítése. Tehát olyan szolgáltatások, intézmények létrehozása, idevonzása, amelyek igazán élhetővé, pezsgő kisvárosi központtá teszik ezt az utcát. Ez magánfejlesztéseket és önkormányzati fejélesztéseket feltételez.
– A magánfejlesztők akkor invesztálnak pénzt, energiát, ha a gazdasági környezet erre megfelel. Mit tesz ennek érdekében az önkormányzat?
– Biztosítjuk a megfelelő  infrastruktúrát, megújítjuk a Munkácsy Mihály utca valamennyi közművét  és a közterületeket esztétikussá tesszük. A természeti környezet, az erdős háttér pedig igazán ritka szép látvány. Érvényben van a településközpontra vonatkozó szabályozási terv, amely rögzíti az építési szabályokat. Ezenkívül az önkormányzat is teszi a dolgát,  nemcsak a közterületeket újítjuk fel, de fejlesztjük a középületeinket is. Felújítva, újjáépítve áll a művelődési ház, a Zimándy iskola, újjáépült a plébánia Munkácsy utcai szárnya, műemléki rekonstrukcióval felújítottuk a katolikus templomot. Most tervezzük újjáépíteni a Városházát és a plébánia épületszárnyában a katolikus közösségi házat. További terveink vannak a Pelsőczy utcai önkormányzati ingatlanokkal is, ahol szintén közösségi funkciókat  szeretnénk kiépíteni.
– Milyen  funkciók fejlesztése merült fel és hogyan szeretnék azokat megvalósítani?
– A művészeti nevelésnek hagyományai vannak Törökbálinton. A kórusmozgalom és más művészeti csoportok népszerűsége, de a képzőművészek rendszeres nyári nemzetközi művésztelepének sikere is mutatja, hogy van létjogosultsága a művészeti nevelés támogatásának városunkban. E cél érdekében egy művészeti iskola létrehozását javaslom a Pelsőczy utca 2. szám alatti egykori fiúiskola épületében.
A hely adottságai alapján elsősorban a zenei és képzőművészeti nevelés képzelhető el itt, amely az általános és középiskolai oktatás kiegészítéseként működtethető. A zeneiskolai képzés már 15 éves múltra tekint vissza. A Szőnyi Erzsébet Zeneiskola székhelye – társbérletben – a Zimándy általános iskola épülete. A konkrét oktatás a két önkormányzati intézmény (Zimándy Általános Iskola és a Bálint Márton Általános és Középiskola) tantermeiben zajlik a délutáni órákban. A képzőművészeti iskola létrehozása még előttünk álló feladat. A két művészeti ág bázislétesítménye lenne a volt fiúiskola átalakítandó épülete, amelyben művésztanárok szakmai segítségével alakítanánk ki a megfelelő helyiségcsoportokat.
– Milyen adottságai vannak ennek az épületnek? Ma milyen hasznosítás alatt áll?
– Az egykori fiúiskola mintegy 100 éves épületében eredetileg hat tanterem működött. Az épület egy 1800 négyzetméteres telken áll, amelyben jelenleg nyolc önkormányzati bérlakás  található. A földszinten és az emeleten összesen mintegy 460 négyzetméter terület hasznosítható. Kiegészítő funkcióként a tetőtér használata is szóba jöhet. A létesítmény udvara nemcsak a parkolási igények kielégítésére alkalmas, de helyszín lehet az évente megrendezésre kerülő művésztelep számára is.
– Milyen egyéb funkció megvalósítását tervezik ebben az utcában?
– Önkormányzati vendégház létesítésére alkalmassá tehető a Pelsőczy utca 1. szám alatti épület. A város vendéglátó és szállás funkciókban meglehetősen szegényes. Alig van szálláslehetőség városunkban. Például az erősödő testvérvárosi kapcsolatok keretében a vendégeink elhelyezése is csak körülményesen, a városhatáron lévő autópálya melletti személytelen motelekben, kisebb panziókban vagy családoknál való elhelyezéssel oldható meg. Hangulatos szállás azonban itt az ófaluban lenne ideális, például a katolikus műemlék templomunkhoz vezető csendes utcában, a volt kántorlak épületében. Ez a ház az egykori fiúiskola létesítményéhez kapcsolódott, azzal szemben lévő épület, ahogy azt 100 évvel ezelőtt hívták, a főtanítói lak. Az épület átalakítása révén 14-18 fő részére lehetne biztosítani kulturált, hangulatos szállást. A vendégházban el lehetne helyezni a testvérvárosi vendégeinket, a nyári alkotótábor művészeit, esetenként művészeti vendégtanárokat, illetve igény szerint hazai és külföldi turistákat. Az épületben jelenleg egyszobás önkormányzati lakások, illetve néhány magántulajdonú kislakás található.
– Az itt kialakítható férőhely mire elegendő?
– Az a kis vendégház, mondhatnám, panzió már megoldja a testvérvárosi delegációk, a nyári alkotótábor művészeinek elhelyezését, illetve e néhány fix programon kívül vidéki és külföldi turisták elhelyezését is biztosíthatja. Ha azonban egy busznyi vendég érkezik, akkor pedig már segíthet a Főutca-projekt keretében felépülő katolikus közösségi ház szálláskapacitása további 26 fő számára.
– Hogyan üzemeltethető egy ilyen létesítmény?
– Járva az országot, megfordulva néhány vidéki panzióban, azt tapasztaltam, hogy egészen takarékos üzemmódban rugalmas létszámképzéssel (egy-két fő álladó alkalmazottal) is lehet üzemeltetni egy ilyen létesítményt. Nálunk még az is számításba jöhet, hogy a Bálint Márton Általános és Középiskola vendéglátó tanszakának diákjai gyakorlóterepként használhatják a létesítményt, megtanulva a vendéglátás fortélyait. Így a kölcsönös előnyök alapján válhat a városi közösség szerves részévé ez a vendégház.
– Van-e még más funkció is, amelynek helye lehet ebben a hangulatos környezetben?
– Igen. Itt van a dombon a katolikus templomunk, amelynek környezetében a néhány évvel ezelőtti műemléki rekonstrukció keretében egy kellemes csendes park, kiskockaköves tér alakult ki. Ez ma is templomkerti koncertek színtere, amelynek fenntartása, fejlesztése illeszkedik váro­sunk kulturális, művészeti palettájához. A templom parkja egyházi tulajdon, de a felvezető díszburkolatos út megépítésével, a parkolási lehetőségek fejlesztésével az önkormányzat is hozzá kíván járulni a színvonalas környezet kialakításához.
– Az előbbiekben részletezett elképzelések milyen fázisban vannak? A megvalósíthatóságnak milyen realitása van?
– Az elképzelések még csak koncepció szintjén vannak meg, ez a város számos fejlesztési akcióterületének egyike. A döntés már megszületett, hogy ezeket a régi középületeket újra közcélra kívánjuk használni. Természetesen gondoskodni kívánunk az érintett bérlők, tulajdonosok jogos igényeinek teljesítéséről. Tehát nemcsak a közérdeket, de a magánérdeket is körültekintően figyelembe vesszük.