Április 12-én, hétfőn reggel valószínűleg még a szokottnál is több álmos ember várt a buszra, vagy üldögélt a dugóban az autójában. A vasárnap esti választási műsorok ugyanis a vártnál jóval később értek véget. Az elhúzódó szavazás okán elrendelt kampánycsendrendelet miatt csak jóval később kerültek nyilvánosságra a hivatalos eredmények, így aztán még az utolsó pillanatban is volt min bosszankodni és volt miért izgulni.
Szavazókörzetünkben Csenger-Zalán Zsolt 53,25 százalékos eredményt ért el, messze megelőzve a második helyezettet. Ezzel az eredménnyel már az első fordulóban eldőlt, hogy a következő négy évben Pest megye 9. számú választókörzetének polgárait a Fidesz jelöltje képviseli majd hazánk parlamentjében.
– Hol kísérte figyelemmel az eredmények alakulását?
– A törökbálinti Munkácsy Mihály Művelődési Házban vártuk az eredményeket a családommal, barátaimmal és sok olyan emberrel, akikkel hónapok óta együtt dolgoztunk.
– Mikor tudta meg, hogy sikerült abszolút többséget szereznie?
– Folyamatosan jöttek a hírek, de mivel a hivatalos adatokat a meghosszabbított kampánycsend miatt nem tudhattuk, így nem mertünk előre inni a medve bőrére. Talán amikor éjjel tíz óra körül Keller László felhívott és gratulált a győzelemhez, akkor éreztem, hogy most már valóban lehet ünnepelni. Aztán hamarosan megjöttek a hivatalos eredmények is.
– Számított ilyen arányú sikerre már az első fordulóban?
– Azt, hogy valószínűleg az első helyen sikerül végeznem, a kampányidőszak tapasztalatai és a közvélemény-kutatások adatai alapján már sejtettem. De hogy sikerül már az első fordulóban megkapnom a választók felhatalmazását, ezt azért csak titkon reméltem, de nem számítottam rá. Nagyon nagy megtiszteltetés számomra. Köszönöm mindenkinek.
– Pest megye 9. választókörzetének részvételi aránya még az országos átlagot is túlszárnyalta. A szavazók 71,08 százaléka járult az urnákhoz. Minek köszönhető ez?
– A magas részvételi arány egyértelműen kifejezi a választók egységes szándékát a változtatásra. Az, hogy a voksok ilyen arányban oszlottak el, a változás irányát is világosan kijelöli. Az elért eredmény még értékesebb számomra annak fényében, hogy magas részvételi arány mellett is a szavazatok több mint a felét rám adták le annak ellenére, hogy a körzetben az MSZP-n kívül a Jobbik és az LMP is állított jelöltet, így elvileg a szavazatok több részre oszlottak. Nagy öröm ez számomra, de egyben nagy felelősség is. Érzem az emberek támogatását, és mindent meg fogok tenni, hogy a körzetemben élők érdekeit a lehető legjobban képviseljem majd. Nem csak azokét, akik rám szavaztak, hanem mindenkiét. Az ország nagyon rossz állapotban van. Ahhoz, hogy kilábaljunk valahogy ebből a helyzetből, mindenkire szükség van.
– Orbán Viktor azt mondta, úgy érzi, élete legnagyobb feladata előtt áll. Hasonlóan érez ön is?
– Aki csak egy kicsit is figyelte az eseményeket az elmúlt években, az tudja, mi a helyzet, hogy állunk. Nagyon sok dolgunk lesz az elkövetkező években. De nincs időnk, az országnak nincs ideje tovább várni. Amilyen gyorsan csak lehet, el kell kezdeni dolgozni. Az új parlament a lehető legkorábbi időpontban el is kezd már ülésezni. Nagy a feladat, de a terveink készen állnak. Csak következetesen és kitartóan kell dolgoznunk.
– Lesz majd átadás-átvétel helyi szinten is? Mit kell ilyenkor tenni?
– A klasszikus értelemben vett átadás-átvétel a régi és az új kormány tisztségviselői között történik, a törvényekben előírt rend szerint. Ebben a képviselőknek közvetlenül nincs feladatuk. De természetesen le fogunk ülni Keller Lászlóval, hogy egyeztessük a további teendőket, megbeszéljük az esetleg folyamatban lévő ügyeket.
– Ha húsz évvel ezelőtt valaki azt mondja, hogy parlamenti képviselő lesz önből, mit mondott volna neki?
– Érdekes kérdés. Pont húsz éve, a rendszerváltás idején nagyon komolyan gondoltam, hogy változásra van szükség, és ezért akkoriban aktívan foglalkoztam a politikával. A XII. kerületi MDF alapító tagja voltam. Aztán megtörtént a rendszerváltás, legalábbis én naivan így hittem. Megnyugodtam, és a
politika helyett inkább a civil munkámnak szenteltem magam. Azt hittem, hogy most már minden rendben lesz, a megválasztott vezetők irányítják az országot, én meg dolgozom. Négy év jobboldali kormányzás után nem örültem, de nem is csodálkoztam azon, hogy ismét a szocialisták alakíthattak kormányt, hiszen nagyon nagy változtatást kellett átélnie az országnak az első években. Aztán a Fidesz-kormány négy évében úgy éreztem, nagyon jó irányba indulnak a dolgok. De jött 2002, és elvesztettük a választásokat. És minden kezdett visszafelé forogni. Az elért eredmények elenyésztek, az ország újra lefelé kezdett csúszni. Akkor éreztem újra, hogy muszáj tenni valamit. A Fideszben kezdtem újra politizálni, és 2006-ban már parlamenti képviselőjelöltként indultam a választáson. Nem sokon múlott, hogy akkor nem sikerült. Most a választók akaratából megkaptam ezt a lehetőséget. És feltett szándékom mindent megtenni azért, hogy a dolgok újra jó irányt vegyenek!
– Ebben a választókörzetben nem kell második fordulót tartani. Most aztán nyugodtan hátradőlhetünk és várhatjuk, hogy a Fidesz majd dolgozik, vagy nekünk is lesz teendőnk?
– Először is a kampánynak még egyáltalán nincsen vége. A Fidesz-KDNP Szövetség már az első fordulóban megkapta a fölhatalmazást a polgároktól, de nem mindegy, hogy milyen arányú támogatottság áll mögöttünk. Minél nagyobb, egységesebb akarat áll a leendő kormány mögött, annál gyorsabban és hatékonyabban tudja meghozni azokat a döntéseket, amelyek az országot újra növekedési pályára állíthatják. Ezért a második forduló előtt még sok a dolgunk azokban a körzetekben, ahol nem dőlt el véglegesen a mandátum sorsa. Mindannyian dolgozunk azon, hogy minél több emberhez eljussunk ezekben a körzetekben, és arra kérjük őket, hogy április 25-én újra menjenek el szavazni és adják voksukat a Fidesz-KDNP jelöltjére. Fejezzük be együtt azt, amit együtt kezdtünk el. Történelmi lehetőség előtt áll az ország. Nagy szükségünk van az összefogásra.
