Ifjúsági önkormányzat létrehozásáról döntöttek
Az önkormányzat a 2008. február 28-án elfogadott ciklusprogramjában célul tűzte ki, hogy a képviselő-testület új alapokra helyezi az önkormányzat korosztályi politikáját: közreműködik a helyi „ifjúsági önkormányzat” és az „idősek tanácsának” létrehozásában. Hámoriné Olár Mária képviselőtől, ifjúsági és kulturális tanácsnoktól a részletekről érdeklődtünk.
– Honnan származik az ötlet, hogy Törökbálinton – az önkormányzati tevékenység részeként – ifjúságpolitikai kérdésekkel is kell foglalkozni, s ennek elemeként ifjúságpolitikai koncepciót kell kidolgozni?
– Turai István polgármesterrel és Hajdu Ferenc alpolgármesterrel hárman készítettük el azt a vitaindító dolgozatot, amellyel a bizottságok és június 26-ai ülésén a képviselő-testület is foglalkozott ebben a témában. A ciklusprogramban vállaltak szerint az előterjesztésben vitára bocsátottuk javaslatainkat és áttanulmányoztuk az Európai Unió és hazánk ifjúságpolitikájának főbb kérdéseit, továbbá összefoglaltuk a helyi önkormányzatok e téren kötelező és választható feladatait, valamint ajánlásokat fogalmaztunk meg az önkormányzat ifjúságpolitikai alapelvei és céljai meghatározásához. Végezetül határozati javaslatot terjesztettünk a testület elé az ifjúsági önkormányzat létrehozása érdekében.
– Mi az elsődleges cél, és ebben önnek mint tanácsnoknak mi a szerepe?
– A képviselő-testület szempontjából az elsődleges cél az, hogy a testület rendelkezzen megfelelő információkkal a fiatalokról. Ennek módszere a helyi ifjúságkutatás feltételeinek megteremtése a településen. Következő lépés a helyi ifjúságpolitikai koncepció és cselekvési program kidolgozása, majd elfogadása, amely meghatározza az önkormányzat által a fiataloknak nyújtott szolgáltatások kialakításával és fejlesztésével kapcsolatos irányokat és intézkedéseket, azok határidejét, felelőseit, a közreműködő intézményeket, szervezeteket, valamint az intézkedések megvalósításához szükséges forrásokat. Tanácsnokként a feladatom az ifjúsági szolgáltatások kialakításával és fejlesztésével kapcsolatos intézkedések koordinálása, továbbá az önkormányzat ifjúsági érdekegyeztetési rendszerének kialakítása és fejlesztése. Munkám során közvetlen kapcsolatban állok az önkormányzat oktatási, kulturális, ifjúsági ügyekért felelős bizottságával. Aktív kapcsolatot tartok fenn az ifjúságsegítői feladatokat ellátó szakemberekkel, az ifjúsági korosztályi és szakmai közösségekkel, szervezetekkel.
Jogforrás
Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása a Magyar Alkotmány, amely kimondja, hogy a „Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.” (A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény, 16. §)
Az 1991. évi LXIV. törvény a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. XI. 20-án kelt egyezmény kihirdetéséről című dokumentum követendő elveket és jogokat határoz meg. Az 1989-es II. törvény az egyesületi jogról biztosítja a bejegyzett ifjúsági szervezetek törvényes működését.
A helyi önkormányzatok gyermek és ifjúsági tevékenységének közvetlen jogforrása a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény. A törvény nem sorolta be az ifjúságpolitika feladatait a kötelezően ellátandó helyi tevékenységek sorába, ennek egyes fontos részterületeit, mint például az alapfokú oktatást és nevelést, az egészségügyi és szociális ellátást, az egészséges életmód közösségi feltételeinek biztosítását mégis a kötelezően ellátandó feladatok körébe rendelte. Az önkormányzatok értelmezésére bízta a jogalkotó a nem kellően körülírt konkrét feladatokkal meg nem címkézett 70. § (1) a) pontját, a „gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatok ellátását”. Bár ezt az önkormányzati törvény 1994. évi módosításában kötelezően előírt feladatként határozta meg a jogalkotó, ám pénzforrást nem rendelt a feladat végrehajtásához.
– Melyek Törökbálint ifjúságpolitikai koncepciójának kiindulópontjai?
– Városunk alapvető érdeke a fejlődése szempontjából meghatározó fontosságú jövő nemzedéke életének alakulása. Városunk fiataljainak arra kell felkészülniük, hogy jelentős mértékben megváltozott, megújult társadalmi és gazdasági közegben kell boldogulniuk. Ehhez mind a fiatalok, mind a helyi társadalom részéről nyitottságra, rugalmasságra, teherbírásra van szükség. Különösen fontos a fiatalkori egészségügyi problémák kezelése és a tudásalapú információs társadalom követelményeire való felkészülés. A kultúra, a sport, a szórakozás lehetőségeinek és az ifjúsági közösségek működésének fejlesztésével, a fiatalok közéleti részvételének igénylésével, a bűnmegelőzés társadalmi programmá tételével meg kell őrizni és lehetőség szerint fokozni kell a helyi társadalom megtartó erejét.
Ajánlás
A képviselő-testület egyetértett a város ifjúságpolitikai koncepciója kidolgozására irányuló előterjesztésben megfogalmazott alapelvekkel és célokkal. Elhatározta Törökbálint ifjúsági önkormányzatának létrehozását. A tagok számát 15 főben jelölte meg. Életkorukat tekintve 12–26 éves törökbálinti lakosok lehetnek képviselők. A tagokra ajánlásokat vár a helyi oktatási intézmények diákönkormányzataitól, a sportegyesületektől, a helyi egyházaktól, bármilyen, a városban működő ifjúsági csoportosulástól, közösségtől és magánszemélyektől is. Kéri, hogy az ajánlások tartalmazzák a javasolt személy nyilatkozatát az ajánlás elfogadásáról, valamint rövid életrajzzal és elképzelései összefoglalásával mutassa be magát.
Az ajánlások benyújtásának határideje: 2008. szeptember 15.
Az ifjúsági önkormányzatot a képviselő-testület választja meg az oktatási, kulturális és sportbizottság javaslata alapján, legkésőbb 2008. október 30-ai határidővel.
– Miként fogalmazná meg munkájuk célját?
– Továbbra is magas szinten kell eleget tenni a gyermek és ifjúsági korosztály ellátására vonatkozó – a helyi önkormányzatokról szóló törvényben, valamint az egészségügyi, a gyermekvédelmi, a szociális, a közoktatási, a kulturális, a sport és a környezetvédelmi szaktörvényekben és egyéb jogszabályokban meghatározott – kötelező feladatoknak. Ifjúságpolitikai koncepcióban szükséges összegezni azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyek ma a város ifjúságának életét mérhetően befolyásolhatják, és jövőjét meghatározhatják. Ezek megoldását az önkormányzat önmagában nem vállalhatja: a célt a jövőt formáló közösségekkel, a feladatot vállaló szervezetekkel, intézményekkel, egyházi és civil szervezetekkel összefogva lehet elérni.
