Beszélgetés Aly El-Hefny nagykövettel

Aly El-Hefny Kína és Mexikó után szeptember óta Budapesten képviseli nagykövetként hazáját, az Egyiptomi Arab Köztársaságot. A Munkácsy Mihály Művelődési Házban megrendezett Egyiptom Napon láthattuk vendégül családjával, feleségével és három lányával együtt. Azaz inkább ő látott vendégül mindannyiunkat, akik felkerestük ezen a délutánon a művelődési házat. Hiszen a rendezvény célja éppen az volt, hogy mi is jobban megismerjük ezt a csodálatos, napfényes országot: szokásait, ünnepeit, múltját és jelenét, ételeit, italait, kultúráját, zenéjét. A nagykövet úr, aki nagyon kedves, közvetlen ember, szívesen válaszolt a kérdéseinkre.

– Nagykövet úr! Együtt hallgattuk a Khalifa együttes nagyszerű koncertjét. Szokott otthon zenét hallgatni, ha igen, melyik a kedvenc műfaja?
– Igen, gyakran hallgatok zenét. Nagyon szeretem az ötvenes, hatvanas évek zenéjét, de szívesen hallgatok modern feldolgozásokat is. A mai modern arab zene nagyon autentikus.
– Úgy látszik, az egyiptomi dalok témája is legtöbbször a szerelem.
– A világnak ezen a részén mindent áthatnak az érzelmek. Ha látott már egyiptomi filmet, ott is legtöbbször egy szerelmi történeten keresztül bontakozik ki a film mondanivalója. Ritner Nóra, a Khalifa együttes énekese egyáltalán nem beszél arabul, a dalokat hallás után tanulta meg. Az előadása mégis nagyon élvezetes, éppen azért, mert érzelmek hatják át. Az arab zenei világ egyik legjelentősebb képviselője Oum Kalthoum, akinek a művészetébe szinte beleszerettem fiatal koromban. Nagyon erős egyéniség volt. Csak a legjobb zeneszerzőkkel, szövegírókkal dolgozott. Az én generációm az ő zenéjén nőtt fel. Ezért nagy meglepetés volt számomra, amikor Magyarországra érkezve az ő dalait hallottam élőben, szinte tökéletes kiejtéssel, ráadásul egy olyan magyar énekesnő előadásában, aki nem is beszél arabul. Nagyszerű teljesítmény, nagyon örültem neki.
– A magyar turista, ha van olyan szerencsés, hogy eljut Egyiptomba, átlag egy hetet tud eltölteni ebben a csodálatos országban. Mit gondol, mire elég ez?
– Egy hét nagyon kevés. Látnivalók tekintetében három nagy csoportot különböztetnék meg az országunkban. Az első az ősi Egyiptom és a hozzá kapcsolódó történelmi emlékek, a királysíroktól a piramisokon át az ősi templomokig. Aztán ott vannak az együtt élő két vallás remekei, az egyiptomi keresztény kopt templomok és az iszlám építészet emlékei. Nagyon sok gyönyörű épület található Egyiptomban. Csak Kairóban is van legalább egy hétre való látnivaló. A harmadik rész pedig a keleti parton felépült üdülővárosok sokasága, Hurghada, Sharm-el Sheik vagy El Gouna, ahol hihetetlen fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedekben. Szállodák sokasága várja a pihenésre vágyó turistákat. Itt megtalálnak mindent, ami egy gondtalan nyaraláshoz kell, a kényelmes szállástól, kitűnő éttermektől kezdve a különböző sportolási lehetőségeken keresztül a tengeralattjáróig bármit kipróbálhatnak. Egyszóval egy hét bizony nagyon kevés.
– Az elhangzott előadásokból számomra az derült ki, hogy az egyiptomi és a magyar nép története hasonlít abban, hogy sokan próbálták meghódítani, leigázni az országunkat, és mégis itt vagyunk ma is.
– Ez történelmi tény. De ez azt is jelenti, hogy megtanultuk elviselni a nehézségeket, megtanultunk alkalmazkodni. Mert voltak ugye nálunk a rómaiak, aztán a görögök, a franciák, majd az angolok. Volt minden… De ez nem rossz érzésekkel tölt el minket. Fontos, hogy más kultúrákkal találkozzunk! Tanulunk tőlük és ők is tanulnak tőlünk. Az emberek pedig változnak, alkalmazkodnak. De idetartozik, hogy az egyiptomiak nagyon büszke emberek. Mi gyűlöljük az elnyomást! Ha egy ország egy másik ország népét megfosztja a szabadságától. Ezért nem értünk egyet a palesztin nép elnyomásával, és nagyon sajnáljuk, hogy nincs egy olyan bátor kormánya Izraelnek, amely fel merné vállalni, hogy valóban békét köt és visszaadja  a palesztin nép szabadságát. Hasonló az álláspontunk Irak és Afganisztán megszállásával kapcsolatban is. Amikor az 1960-es években megalapították az el nem kötelezett országok csoportját, az egyik fő célunk volt a kolonializmus megszüntetése Afrikában, Ázsiában és máshol a világon. Ebben főszerepet játszott Nasser, Egyiptom elnöke.
– Egyiptomban sokan beszélnek idegen nyelveket. A turisták által gyakran látogatott körzetekben szinte minden üzletben, étteremben beszélnek angolul, de sokszor még oroszul, németül vagy franciául is. Hogyan érik el, hogy a fiatalok ilyen lelkesen tanulják a nyelveket?
– Pontosan a történelmünk alakulása miatt az egyiptomi nép rá volt kényszerítve, hogy folyamatosan tanuljon. Ma a közoktatásban már egészen korán kezdenek idegen nyelvet tanulni a gyerekek. Például már az ötvenes évek elejétől tanítanak kínai nyelvet az idegen nyelvek főiskoláin. Ez figyelembe veszi a világ mai állását és nagyon hasznos előrelátást tükröz.  Például ma körülbelül húszezer ember beszél kínaiul Egyiptomban.
– Mi a véleménye a magyar hölgyekről?
– Bár még nem nagyon volt alkalmam találkozni velük, úgy látom, a fiatal hölgyek gyönyörűek. A nők nagy szabadságot kapnak Magyarországon és egyre komolyabb szerepet töltenek be a társadalomban. Nagyon intelligensek és keményen dolgoznak, talán túl keményen is. De ennek ellenére sokszor talán nem igazán nyitottak a világ dolgaira.
– Köszönöm a beszélgetést! Kívánom, hogy érezze jól magát nálunk!
– Köszönöm! Nagyon jól érzem magam Magyarországon. Ez egy gyönyörű hely, csendes és nem utolsósorban közel van az otthonomhoz. Örülök, hogy hosszú idő óta először tavaly októberben sikerült találkoznia a magyar és az egyiptomi elnöknek. A találkozó megszervezése és lebonyolítása bizony nagy feladat volt. Remélem, hogy most már talán kicsit több időm lesz, és így alkalmam nyílik a magyar emberek, a magyar kultúra jobb megismerésére is.