Kerthelység

2010. jan 30.

Városépítő Csapatjáték II.

Írta: admin Kategória: ESEMÉNYEK

Január 16–17-én a Munkácsy Mihály Művelődési Házban megrendezték a Városépítő Csapatjáték második fordulóját. Mint arról decemberi számunkban hírt adtunk, az első játékot is nagy sikerként értékelték a rendezők, a játékosok és a közönség egyaránt. Akkor az „ötletelés” a Főutca-projekttel kapcsolatban folyt. A mostani fordulóban már tágabb keretek között mozoghatott a versenyzők fantáziája, mert mint kiderült, két fejlesztésre váró terület felhasználására kellett terveket készíteni.

Az egyik a Kerekdomb, amely a Cora háta mögött elterülő nagy, egyelőre parlagon hagyott terület, a másik pedig az Égett-völgy. Ez a terület a Pannon székház és a Depo között elterülő mélyülő völgy Pannon felőli oldala. A huszonöt játékosból véletlenszerűen felállt csapatoknak már a játék bevezető akkordjai után dönteniük kellett, hogy a két terület közül melyiknek a hasznosításával kapcsolatban vannak jó ötleteik, és ezeket az ötleteket egy prezentáció alkalmával vasárnap délelőtt elő is kellett adni a zsűri és a közönség előtt.

A játékról

A Creativecities a British Council által kifejlesztett ötletgeneráló játék, amely alkalmas a város fejlesztésében érintett és érdekelt felek között a párbeszéd megindítására és a közös gondolkodásra.
A játékos ötletverseny, amelyen 5×5 fős, vegyesen összeállított csapatok mérik össze kreativitásukat, könnyed formában ösztönzi a résztvevőket arra, hogy ötleteikkel járuljanak hozzá a városfejlesztéshez.
A kétnapos, nemzetközi szinten is elismert játék a részt vevő csapatok ötleteinek bemutatásával, értékelésével, majd nyílt szavazáson alapuló eredményhirdetéssel zárul.
A nyertes csapat konzultációs lehetőséget kap a város- és fejlesztési projekt vezetőivel, amelyen megvitatják ötletük megvalósításának lehetőségeit.

Öt csapatból négy a Kerekdombot választotta. Mint az a prezentációkból kiderült, volt olyan csapat, amelyik olyan létesítményeket képzelt el erre a helyre, ahol elsősorban városunk lakóinak van lehetőségük kikapcsolódásra. Mások, például egy történelmi park létrehozásával, Törökbálint hírnevének öregbítését, az idegenforgalom fellendítését és munkahelyek teremtését tűzték ki célul. Több prezentáció közös eleme volt a Kerekdombon felállítandó kilátó, és egy, a csillebércihez hasonló kalandpark is. A vetélkedőt végül az a csapat nyerte, amelyiknek a tervei között helyet kapott mind a helyiek érdekeit szolgáló pihenőövezet, mind a vendégcsalogató szórakoztatás.

A verseny egyetlen kakukktojása, a kék csapat az Égett-völgy hasznosítását tűzte célul maga elé. A terület sajátosságai nagy kihívást jelentettek a játékosok számára. A megszülető terv a Depo közelében lévő „hévíz” kútra alapozva Sport-wellnessközpont az Égett-völgy–Termál-völgy elnevezést kapta. Ez a terv szintén nagy sikert aratott mind a zsűri, mind a közönség körében. A csapat utolsóként prezentálta elképzelését, és annyi kérdést kapott a felvonultatott sok ötlettel kapcsolatban, hogy a játékidő nem is volt elég a megválaszolásukra. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy ismét nagyon sok jó ötlet született. Ha ezek közül csak egy is megvalósul, vagy esetleg a tervek ötvözésével hasznosulnak ezek a területek, mindenki, aki valamilyen minőségben részese volt ennek a versenynek, büszke lesz majd arra, hogy ő is közreműködött a munkában.

játékosok véleményei:

Kertesi Ingrid:
Örültem, amikor megtudtam, hogy lesz egy ilyen játék, és nagy izgalommal készültem rá. Bár csak néhány éve vagyok törökbálinti, magaménak érzem a várost, és mindig szívesen tettem azért, hogy szebb, élhetőbb környezetet alakítsunk ki magunknak. Ezért nagyon jó ötletnek tartom, hogy akár egy ilyen játék keretein belül a város lakói is tehetnek a városunkért, előadhatják elképzeléseiket. Úgy láttam, mindenki nagyon komolyan vette a feladatot, és biztos, hogy ez a huszonöt ember ezután jó ismerősként köszönti majd egymást, ha találkozik az utcán.  A megszületett tervek között pedig szerintem sok olyan is van, amelyeket meg lehet valósítani. Például el tudom képzelni, hogy a Kerekdombon a kilátót a város lakói saját maguk építhetnék fel, persze szakértő irányítással. A munkában részt vevők is közelebb kerülnének egymáshoz, megismernék egymást úgy, mint mi, játékosok ezen a vetélkedőn. Ezek az ismeretségek, barátságok azok, amitől aztán újjászülethetne, átformálódhatna Törökbálint közössége.

Végh András:
Születésem óta Törökbálinton lakom, már hosszú ideje feleségemmel, illetve két kislányommal együtt. Foglalkozásomat tekintve mindig a közlekedés, a logisztika, illetve a külkereskedelem területén dolgoztam. Mint helyi polgárt és családapát mindig is érdekelt, foglalkoztatott a település élete, jövőképe, ezért igyekszem képben lenni a várost érintő legfontosabb aktuális kérdéseket illetően. Így persze ismertem a nemrégiben elkészült településfejlesztési koncepciót is. Amikor egy régi kedves ismerősöm biztatott a csapatjáték második fordulójában való részvételre, szívesen adtam be a jelentkezésem. Magam részéről a játék ötletét nagyszerűnek tartom, mert nagyon fontosnak gondolom, hogy a helyi polgárok szervezett és támogatott formában lehetőséget kapjanak a település fejlődését hosszabb távon is komolyan érintő kérdések véleményezésében, sőt a szükséges fejlesztési irányok megfogalmazásában, így segítve a döntésekhez szükséges társadalmi konszenzus kialakítását. Ehhez adott remek lehetőséget a játék. Úgy gondolom, a résztvevők ennek megfelelő érdeklődéssel és komolysággal álltak a feladathoz, így szerintem rengeteg használható ötlet született. Érdekes tanulság volt, hogy míg a csapatok egy része csak a helyi lakosságnak szóló fejlesztésekre összpontosított, addig mások a város külső megítélését is javító elképzeléseket támogatnának. Viszont a felvetések egy része szinte minden csapatnál megtalálható volt, így azok összességében jelzésértékűek lehetnek a döntéshozók, a képviselő-testület számára. Véleményem szerint a rendezés és a lebonyolítás színvonalas volt. Kissé csalódást jelentett azonban – és beszélgetéseim alapján másoknak is –, hogy a játék a korábban meghirdetett témakörhöz képest szűkített tartalommal került lebonyolításra, azaz a komplex koncepcionális és fejlesztési elképzelések ötletbörzéje helyett csak az Égett-völgyre, illetve a Kerekdombra helyezte a hangsúlyt. Remélem, a közeljövőben – azaz az átfogó koncepció véglegesítése előtt – lesz még lehetőség a szervezett polgári véleményalkotásra.

Pál Imre:
Versenyzőként rendkívül élveztem ezt a nagyon is komoly témákat feszegető „játékot”. Ha belegondolok, hogy sokaknak, sőt talán egész városunknak a jövőjét, a jövőképét, életminőségét, boldogulását teheti mássá, jobbá, formálhatja ez az ötletparádé, megint csak igazolva látom, hogy a játék mennyire fontos életelemünk, amelyet egész életünkben mindig őrizni kell, mint velünk született alapértéket. Az különösen helyes, hogy az ifjú korosztályt, a gyerekeket is bevonták a szervezők. Az ő szabadabb fantáziájuk szárnyalása új dimenziókat nyitott. Mi, az érettebb korúak pedig ezeket fogtuk be a megvalósíthatóság vitorláiba.
Külön ajándék volt számomra, hogy városunk olyan személyeit, egyéniségeit ismerhettem meg mélyebben, akik számomra eddig csak arcok voltak. Csapattársakként ültünk egy asztalhoz és jó barátokként álltunk fel onnan. Olyan jó barátokként, akik képesek egy adott pillanatban együtt küzdeni egy közös, jó célért. Ilyen alkalmakkor újra erőre kap az amúgy optimista természetem. Érdemes volt részt venni ebben az „ötletelésben”, és ha még lesz ilyen, szívesen indulunk rajta újra a feleségemmel együtt, mert azt érezzük, maradt még bőven muníciónk.
A szervezéssel kapcsolatban az a véleményem, hogy talán tágabbra nyitnám a lehetőségek tárházát. Nem jelölnék ki területeket, hanem hagynám az ötletek szabad áramlását a település egészét illetően. Vagy előre benyújtott ötletet hívjanak meg a szakértők és elemezzék azt a maguktól verbuválódó ötletgazdák a nyilvánosság előtt.
A végső szavazásba pedig csak azokat vonnám be a zsűrin kívül, akik tudatos hallgatóként érkeznek a prezentációkra, és végig is hallgatják, vagy esetleg egy nagyobb számra kibővített zsűri értékelne és szavazna a végén.
Az egy kicsit faramuci volt, hogy a gyermekeik produkciójára elszórtan érkezők tőlünk kérdezték, hogy akkor most kire adják a szavazatukat, mert ők nem is hallgatták a korábbiakat.
Az iskolák illetékeseinek gratulálok. Rendkívül értékes produkcióval szórakoztatták a résztvevőket.

Ny.E.


Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!