Másfél millió magyar nem tudja fizetni hitelét

A bankok nemigen mutatkoznak hálásnak azért, hogy az adófizetők pénzén megmentették őket a csődtől – tudjuk meg a Magyar Nemzet Online (MNO) cikkéből.

Tavaly szeptember végén 1,677 millió banki hitelszerződésnél – az összes szerződés 27,7 százalékánál – állt fenn valamilyen fizetési késedelem, emellett terjed a hiteltartozások átstrukturálása, átütemezése – derül ki a PSZÁF honlapján közzétett tájékoztatóból.
A szeptember végi több mint 6 millió hitelszerződés 95,2 százaléka a háztartásokkal, 2,9 százaléka a mikro-, kis- és középvállalkozásokkal (kkv) szemben állt fenn. A banki hitelszerződések száma 2,3 százalékkal csökkent a tavalyi első kilenc hónapban; a lakosságiaké 2 százalékkal mérséklődött, a kkv-hiteleké viszont 7,5 százalékkal nőtt. A PSZÁF adatai szerint a késedelmes hitelek száma az év első  három negyedévében 26,2 százalékkal gyarapodott, a növekedés azonban teljes egészében az első félévben következett be, a harmadik negyedév során a késedelmes hitelek száma 0,3 százalékkal mérséklődött. A lakossági hitelek 27,2 százalékával, ezen belül a jelzáloghitelek 16,7 százalékával, a kkv-hitelek 29,8 százalékával, valamint a kkv-körön kívüli vállalati hiteleket is tartalmazó egyéb hitelek 45,7 százalékával kapcsolatban merült fel fizetési késedelem szeptember végén.
Kilencven napon túli késedelem 690 ezer banki hitelszerződéssel kapcsolatban állt fenn a harmadik negyedév végén, ezekből 641 ezer lakossági, 27 ezer a kkv-körrel szembeni, további 22 ezer pedig egyéb ügyfelekkel szemben fennálló  hitelszerződés volt. A 90 napos késedelmek száma 2009 első  kilenc hónapjában 34,4 százalékkal gyarapodott; a növekedés a harmadik negyedévben is folytatódott, de az első félévhez képest lassuló ütemben. A bankok ügyfeleinek hiteltartozása 2009. szeptember végén 20 263 milliárd forint volt, 2008 végéhez képest 3,1 százalékkal csökkent. A lejárt tartozások összege szeptember végén 2788 milliárd forintot tett ki, ezen belül a lejárt lakossági állományé 1423 milliárd forintot. A lejárt állomány 2009 első három negyedévében 37,8 százalékkal bővült, a lakossági hitelek körében 52,7 százalékkal. A bővülés teljes egészében az év első felében következett be, júliustól szeptemberig a lejárt állomány csökkent.
A banki gyakorlatban terjedőben van a hiteltartozások átstrukturálása, átütemezése. A bankok 2009. szeptember végén 39 549 átütemezett hitelszerződést tartottak nyilván, ezek 92,9 százaléka lakossági volt. Az átütemezett állomány 281 milliárd forintot tett ki, ennek 47 százalékát a lakossági hitelek, 21 százalékát a kkv-kör hitelei adták. Az átütemezett hitelszerződések darabszáma 60, az átütemezett állomány 62 százalékkal növekedett 2009 első kilenc hónapjában. Az átütemezett hitelszerződések tavaly szeptemberben az összes szerződés 0,7 százalékát, az állományt tekintve 1,4 százalékát tették ki, a lakossági körben 0,6, illetve 1,9 százalékát. Az átütemezés – a késedelmességgel ellentétben – az átlagosnál nagyobb méretű hitelek esetében vált jellemzővé.
Ingatlanfedezet – a szerződések darabszáma alapján – a lakossági hitelek 19,5, a kkv-hitelek 11,4 százaléka mögött volt szeptember végén. A fedezetül lekötött ingatlanok a lakossági jelzáloghitelekkel kapcsolatos összes tartozásnak átlagosan 126 százalékát, a lakossági kombinált, vagyis vegyes fedezetű hiteltermékek esetében átlagosan 102 százalékát fedezték. A késedelemmel, illetve súlyos késedelemmel érintett állományok körében az ingatlanfedezet gyakorisága a késedelem súlyosságával fordított arányosságot mutat. A lejárt lakossági tartozások 13,1, illetve a hasonló kkv-tartozások 8,3 százaléka mögött állt ingatlanfedezet. A 90 napon túli késedelemmel érintett állományok esetében pedig a lakossági hitelek darabszám szerint 8,2, a kkv-hitelek 6,6 százaléka volt ingatlannal fedezve.
Az első háromnegyed évben 11 696, a hitelek fedezetéül szolgáló lakóingatlant vontak végrehajtási vagy egyéb tartozásrendezési eljárás alá, illetve volt érintett a bankok által eladott követelésekben. A bankok által végrehajtásra átadott lakóingatlanok havi átlagos darabszáma az előző évhez képest csökkent, jelentősen emelkedett viszont az eladott követelésekben érintett lakóingatlanok száma, ami érdemi változást jelez a bankok behajtási gyakorlatában. A bankok által megképzett értékvesztés állománya tavaly szeptember végén 610 milliárd forintra rúgott, ez a teljes hitelállomány bruttó értékének 3 százalékát tette ki. Az értékvesztési állomány 2009 első felében 39,2, az első kilenc hónap során pedig összesen 61,2 százalékkal gyarapodott. Az értékvesztési állomány 2008 végén még az akkori teljes hitelállomány 1,8 százalékát tette ki.
Az értékvesztés 34,2 százalékát a lakossági hitelekkel, 36,7 százalékát a kkv-, 29,1 százalékát pedig az egyéb ügyfeleknek nyújtott hitelekkel kapcsolatban számolták el. A lakossági hitelek esetében az értékvesztés-állomány a teljes hitelállomány bruttó értékének 3,1, a kkv-hitelek esetében 5,8, az egyéb ügyfélkihelyezések esetében pedig 1,9 százalékát tette ki. A lakossági hiteleken belül a jelzáloghitelek értékvesztési aránya 1,4, az egyéb hiteleké pedig 10 százalék volt.

Eddig az MNO-cikk. Az már én teszem hozzá, hogy ugyanakkor a pénzügyi szektor nyeresége, a vezetők juttatásai az egeket ostromolják. A tisztelt olvasóra bízom annak megítélését, hogy a pénzügyi szektor kapzsiságát, szemtelenségét meddig tolerálhatjuk. Itt az ideje egy olyan nemzeti kormány színre lépésének, amelyik legalább megpróbál rendet teremteni ebben a dzsungelben. Persze nagyon kellenének bizonyos kedvező  nemzetközi feltételek is. Remélem, 2010-ben végre mi is jól járhatunk.