Major Sándorral – aki tavaly év vége óta az Ifjúsági Önkormányzat elnöke és az Oktatási és Kulturális Bizottság külsős tagja – a terveiről beszélgettünk.
– Az év végén két megtiszteltetés is ért: egyrészt te lettél az Ifjúsági Önkormányzat új elnöke, másrészt megválasztottak az Oktatási és Kulturális Bizottság külsős tagjának. Miért pont rád esett a választás?
– Az Ifjúsági Önkormányzatban megalakulás óta tag vagyok, mint a Kung-Fu Egyesület képviselője. Az év végi tisztségváltáson engem bíztak meg az elnöki poszttal, amit nagyon szívesen elvállaltam. Külsős bizottsági tagnak az önkormányzat elnökeként hívtak meg.
– A megalakulás óta mi történt az Ifjúsági Önkormányzat háza táján?
– Az elmúlt év a szárnypróbálgatások időszaka volt. Nagyjából mostanra derült ki, hogy milyen hatásköreink vannak, milyen feladatokat láthatunk el. Az év végén volt egy akciónk, egyrészt a minimális költségvetésünkből az óvodásoknak ajándékokat vásároltunk karácsonyra, másrészt csatlakoztunk a cipődoboz-akcióhoz, amelynek során a beérkezett felajánlásokat törökbálinti családoknak juttattuk el. Most kezd kialakulni, hogy idén mi az, amihez hozzá tudunk tenni Törökbálint ifjúságának érdekében. Látjuk, hogy mire van szükségük a helyi fiataloknak, például kevesebb ifjúsági program van, mint szeretnénk.
– Beszéljünk egy kicsit rólad. Mit kell tudni Major Sándorról?
– Tősgyökeres törökbálinti vagyok. A helyi sportéletben veszek komolyabban részt. Aktívan kung-fuzom, többszörös magyar bajnok vagyok jelenleg a márciusi törökországi Eb-re készülök. Emellett Szász Jánosnak segédkezem az edzésben. Az Ifjúsági Önkormányzatba azért jelentkeztem, hogy segítsek ennek a közösségnek és az itt lévő fiataloknak.
– Vettél már részt OKSB-ülésen?
– Egyszer már voltam. Egyelőre még csak figyeltem. Ahhoz még el kell telnie egy kis időnek, hogy érdemben hozzá tudjak tenni, de nagy kedvvel álltam neki a munkának.
– Hogy érzed, a kultúrához is hozzá fogsz tudni szólni egy bizottsági ülésen, vagy inkább a sportra koncentrálsz?
– Úgy érzem, igen. Nyilván a sport számomra szakmailag könnyebb dolog, de a kultúra is közel áll hozzám.
– Van olyan téma, amit a bizottság elé szeretnél vinni és szeretnéd, ha át is menne?
– Az ifjúság és az aktív sportolók helyzetét szeretném aktív témaként megjelölni. Nagy vágyam, hogy Törökbálinton olyan helyzetet teremtsünk az aktív sportolók számára, hogy még a mostaninál is jobb eredményeket tudjanak elérni. Gondolok itt sportcsarnokok építésére, eszköz- és pénzbeli támogatásokra. Úgy gondolom, hogy Törökbálint van olyan helyzetben, hogy ezt megengedheti magának, a sportolók meg csak öregbítik a település hírnevét.
– Hány éves vagy?
– Huszonnégy.
– Hány éves korig lehet tag valaki az Ifjúsági Önkormányzatban?
– Azt hiszem, 29 év a korhatár.
– „Kiöregedésed” után szívesen maradnál döntéshozó helyzetben?
– Konkrét tervem nincs, ambícióm viszont igen. El tudom képzelni, hogy a későbbiekben is ilyen jellegű munkát végezzek. Nem készültem tudatosan erre a feladatra, de nagyon tetszett, hogy Törökbálint vezetősége úgy kíván az ifjúság problémáival foglalkozni, hogy megkérdezi őket.
– Kíváncsiak a véleményetekre?
– Még nem igazán volt olyan kérdés, amivel megkerestük volna a városvezetést, de nagyon nyitottak felénk, a polgármester úr és az ifjúságért felelős személyek minden ülésünkön jelen vannak, ezeken aktívan részt is vesznek és nagyon sokat segítenek nekünk. Részt vehettünk a városfejlesztő csapatjátékban is, ott is kíváncsiak voltak a véleményünkre.