Napsütés, vízpart, izgalom! Akár hiszed, akár nem, ez mind benne van a horgászatban!

Ha van kedved és szeretnéd kipróbálni, csak rajta! Nem kell mindjárt drága felszerelés. A klasszikus zseb pecával is kifoghatod a kis kárászokat a törökbálinti patakokból. Még jobb, ha vágsz magadnak egy hosszú mogyoróvesszőt, a végére kötöd a damilt, kicsit rövidebbet, mint a bot. A damil végére kerül a horog, amit a horgászboltban kell beszerezned. Itt biztosan megmutatják azt a csomót is, amivel a horgot a damil végére erősítheted. Egy pici úszóra és néhány szem ólomra is szükséged lesz.
Aztán fogj egy vastagabb szelet kenyeret, kicsit szikkadtabb is megteszi. Vedd ki a belét, egy kevés vízzel és csemege Piros Arannyal gyúrd szép simára!
Már kész is a legegyszerűbb, de biztosan hatásos csali. Gyalogolj ki a vízpartra, csinálj a csaliból apró gombócokat, tűzd a horogra úgy, hogy a horog hegye a gombócban maradjon.
Ha ügyes vagy, és persze a szerencse is társadul szegődik, még néhány perc, és már is horogra akad az első halacska…

Irány a Balaton!

Végre! Itt a nyári szünet! Ilyenkor eleinte az embernek nincs is kedve reggel kimászni az ágyból, csak élvezzük a lustálkodást, hogy nem csörög a vekker, nem kell rohanni a suliba. Aztán eltelik pár nap, és lassan unalmas lesz a heverészés. Ilyenkor érdemes útnak indulni! Persze a világ ezernyi színes tája hívogat, de nem kell feltétlenül külföldre mennünk ahhoz, hogy kellemesen pihenjünk, szép tájakat lássunk, és vendégszerető fogadtatásban legyen részünk. Érdemes először kis hazánkban körülnézni. Itt van mindenekelőtt a Balaton!
Aki merült már a selymes, friss vízbe alkonyatkor, amikor a víz színe akár az eozin, és az ég felgyulladni látszik a lebukó nap izzásában, az örökre rabja lesz ennek a varázslatos tájnak. Ha pedig kipihentük magunkat valamelyik árnyas strandon, elindulhatunk felfedezni a környéket.  Ne hagyjuk ki a Badacsonyt! Ha sikerül felküzdenünk magunkat a hegy tetejére, azt sem tudjuk, felfelé nézzünk-e, ahol a bazaltorgonák magasodnak fölénk, vagy lefelé bámuljunk, az elénk táruló szigligeti öbölre, a bolyhos rekettyésekre, a fénylő víztükörre… Ha lehetőségünk van, fedezzük fel a Kis-Balaton környékét is! A Kányavári sziget, a bivalyrezervátum, a Zala sejtelmes kanyarulatai mind-mind felfedezésre várnak!

Tudtad-e, hogy a Balaton viszonylag fiatal képződmény, 22 000-20 000 évre teszik korát. A miocén és pliocén időszakban (25-5 millió év) erős kéregmozgás működött a mai Kárpát-medence területén. A hegyek lesüllyedtek és a helyüket sekély vizű tenger borította el. A tenger egyik öble a folyók beömlő hordalékának hatására beltengerré változott, melynek vizét a beömlő folyók elédesítették. Ezt Pannon-tengernek nevezi a tudomány. A tenger vizében kevés állatfaj élt, de ezek hihetetlen tömegben. Leggyakoribb volt közöttük a kecskeköröm (kagylóbúb), melyet a balatoni emberek bevontak a tó keletkezésének mondájába is. A pliocén időszak végén újabb kéregmozgások tördelték a mélyebben fekvő rétegeket, vulkáni működés indult meg, melynek emlékei a Balaton-felvidék bazalthegyei. Ezek közül is a legszebbek a Tapolcai-medence tanúhegyei, többek között: Badacsony, Szentgyörgyhegy, Csobánc és Szigliget. Az utóvulkáni működés legnevezetesebb emléke a Hévízi-tó, illetve a szénsavas és vasas ásványvizek forrásai Balatonfüreden, Csopakon és Kékkúton.
Az új pleisztocén korban a Balaton-árok besüllyedt, ekkor alakult ki a tó mai alapformája, és a teknőjében a vizet át nem eresztő agyagüledék halmozta fel az esőt, hólevet és a befolyó vizeket.