November 27–29. között rendezte meg az önkormányzat által alapított Törökbálinti Városfejlesztő  Zrt. a Városfejlesztő Hétvégét. A rendezvényről és az azt megelőző rajzpályázat eredményeiről Turai István polgármestert kérdeztük.
– Ha egyetlen mondatba kellene sűrítenie a hétvége tanulságát, akkor mit mondana?
– Egy mondatban? Ezt a gazdag programot? Mondjuk, legyen: A várost olyanná kell tenni, amilyennek a benne élők szeretnék!
– Bár a hétvége péntek–szombat–vasárnapról szólt, de volt, ami már megelőzte ezeket a napokat.
– Természetesen volt, a szervezés. Hihetetlen munkát végeztek a munkatársaim, hogy minden és mindenki időben a helyén legyen. Külön köszönet illeti Halász Örsöt, a zrt. felügyelőbizottságának elnökét, aki latba vetetette minden marketingismeretét, szakértelmét, kapcsolatait a siker érdekében. De ezúton is köszönöm a Polgármesteri Hivatal munkatársainak, képviselőtársaimnak és a Német Kisebbségi Önkormányzat elnökének, Megyaszai Zoltánnénak a munkáját.
Persze az ön kérdése nem erre irányult, hanem a rajzpályázatra, hiszen a pályaművek leadása egy héttel előzte meg a programokkal teli hétvégét. A rajzok, makettek, tanulmányok zsűrizését november 23-án végeztük, hogy legyen idő a kiállítás megrendezésére is. Megvallom őszintén, voltak fenntartásaim ezzel a pályázattal. Arra számítottam, hogy lesz majd néhány rajz, esetleg egy-két makett, és lehet, hogy az öt kategória díjait ki sem fogjuk tudni osztani. Nem így lett: összesen 194 pályamű érkezett! Óvodásoktól a felnőttekig kisebb-nagyobb méretű rajzok tucatjai, változatos technikával készült makettek sokasága közül kellett válogatni, díjazottakat keresni. Már ez a tömeges pályamunka és nagy részvételi arány sejttette előre: a városfejlesztési hétvége sikerre van ítélve.
– Született olyan eredmény, amelyről  úgy gondolják, beépíthető  a tervekbe?
– Természetesen igen. De nemcsak a rajzpályázaton, hanem a pénteken és szombaton megtartott csapatjátékon is. Ez a Future City Game névre keresztelt és a British Council által fejlesztett, rendezett játékos, de mégis komoly verseny az ötletek sorozatát hozta felszínre. Öt, vegyesen összeállított csapat versenyzett, csapatonként öt-öt fővel. A versenyzőket a törökbálinti civil szervezetektől, közéleti szereplők köréből hívtuk. Középiskolás fiatalok is jöttek a Bálint Márton iskolából a csapatokba. Valódi verseny alakult ki az első  napon: elképzelések tucatjait vetették fel a csapatok, amelyek közül mindegyik egy-egy részletet dolgozott ki másnapra. A javaslatok kidolgozásához segítséget kaptak a szakértő zsűri tagjaitól. Ők szintén törökbálintiak voltak: Antalné Tari Zsuzsa és Egervári József tervezőmérnökök, Cukor Györgyné könyvtárvezető és dr. Hajós Béla volt vízügyi államtitkár.
A nyertes csapat voltaképpen nemcsak a Fő utca elrendezésében gondolkodott, hanem kiterjesztette a feladatmegoldást a Dózsa György utca–Patak utca–Szent István utca által határolt tömb belsejére is. Oda is álmodott parkot tóval és japánkerttel, de javasolták a Szabadság téren álló volt HÉV végállomás épületének helyreállítását – villamoskocsi felállításával –, nosztalgia parkká formálását.
– Mennyi időt kaptak a csapatok a feladatok kidolgozására?
– Az első nap 9-től fél 3-ig tartott a hivatalos program, de több csapat még este 6-kor is a teremben ült és dolgozott. A másnapi bemutatón tudtuk meg, hogy voltak, akik éjjel is a prezentációs anyaggal foglalkoztak. A részletesen kidolgozott ötleteket ugyanis be kellett mutatniuk a csapatoknak. Itt ért a következő meglepetés: nagyon eltérő műfajokban adták elő a csapatok a bemutatót. Az első látványos kisfilmet készített arról, hogy a Munkácsy Mihály utcában hangversenytermet kellene építeni. A második – a nyertes – komoly várostervezési igényű prezentáción mutatta be az utca és környékének fejlesztését. A harmadik előadó, vízügyi szakember szerepét magára öltve, a felszíni csapadékvizek tárolását és felhasználásának előnyeit ecsetelte tudományos-gazdasági előadásában. A negyedik egyszerű eszközöket és egyetlen papírlapot használva, ám páratlan dinamizmussal adott elő egy „Főtér” projektet, míg az ötödik csapat dramatizált jelenetben igyekezett a zsűrit és a hallgatóságot meggyőzni arról, hogy életteli piacot kell a Fő utcában létesíteni.
Összességében az volt a tapasztalatom, hogy hihetetlen lelkesedéssel, nagyfokú kreativitással és a város értékei iránti elkötelezettséggel végezték el a versenyzők a maguk választotta feladataikat. Áthatotta a versenyt a lakóhely iránti szeretet, ugyanakkor az ötletek megfogalmazói nem nélkülözték a realitásérzéket sem.
A csapatverseny lebonyolítója is elismerően nyilatkozott az előadásokról, javaslatokról. A nap végén a British Council képviselőitől kaptam egy oklevelet, amelyben Törökbálintot a közösségi várostervező játék megrendezéséért Kreatív Város kitüntető címben részesítették.
– A hétvégi rendezvénysorozat vasárnap folytatódott. Milyen érdeklődés kísérte a programot?
– Több száz látogatónk volt. Az érkező vendégeket forralt borral és mézeskaláccsal vártuk. Kora délután a rajzpályázat nyerteseinek adtam át a díjakat. Közben az előtérben a városunk határában létesülő TóPARK projekt mutatta be kiállítását. Négy előadás hangzott el a következő órában. Bevezetőként én adtam áttekintést a Törökbálinton várható fejlesztésekről, majd két gyakorlati példa (FSD Környezetvédelmi Innovációs Park és a TóPARK) után Tóth-Deme Miklós, a Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. vezérigazgatója mutatta be a településközpont újjáépítésével, a városháza-létesítéssel kapcsolatos elképzeléseket. Az információs blokkot egy – a rendelkezésre álló idő miatt szűkre szabott – lakossági fórum követte, ahol a lakók kérdéseire igyekeztünk válaszolni. Ezzel kapcsolatban már most jelzem, hogy további tájékoztatókat, fórumokat tervezünk, részben azért, mert ezen a vasárnapon tényleg nagyon rövid időnk volt erre, de azért is, mert láthatóan nemcsak a Munkácsy utca lakóit, de a környékbeli utcákon közlekedőket is érdeklik a részletek. Így van ez különösen azokkal, akik a Dózsa György utcába igyekeznek bejutni reggelente autóval, hogy gyermekeiket iskolába vigyék. Mindannyian tudjuk, hogy a zsúfoltság semmiképp sem fokozható, így közösen kell megoldást találnunk ennek az utcának a rendbetételére is. Januártól több lakossági fórumot tervezünk a tervekkel, építkezésekkel kapcsolatban. Az elsőt a 3. 4. és 5. választókör képviselőivel: Csuka Attilával, Hámoriné Olár Máriával és Palkóné Szabó Gabriellával tartjuk január 15-én, pénteken 17 órakor.
– Terveznek-e újabb csapatjátékot a város más területeinek fejlődésével kapcsolatban?
– Igen, a január 16–17-ei hétvégén Törökbálint településfejlesztési koncepciójával ismerkedünk meg. Erre is csapatversenyt szervezünk, amelyre már most várjuk a jelentkezőket. Ezúttal nem meghívásos alapon, hanem önkéntes jelentkezőkből választanánk (sorsolnánk) ki a verseny résztvevőit. A játék tematikája annyiban térne el az előzőtől, hogy nem pusztán egyetlen településrész, fejlesztési terület adná a keretet, hanem a város teljes közigazgatási területe. Most folyik ugyanis a város településfejlesztési koncepciójának társadalmi vitája, ezt egészítheti ki, teheti teljessé a januári ötletelés.