Kerthelység

2009. dec 31.

A közterületi magánfejlesztések szabályozása

Írta: admin Kategória: INTERJÚ

Az önkormányzat képviselő-testülete novemberi ülésén – 2010. január 1-jei hatállyal – új rendeletet alkotott, amely kiterjed a város belterületein lévő utak, terek közhasználatú területein végzendő magánfejlesztésekre. Az új rendelet részleteiről a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökét, Gyarmati Mihályt kérdeztük, akinek fontos szerepe volt az új rendelet létrehozásában.
– Miért volt szükség erre a szabályozásra, ha egyébként a helyi épített környezetre, a közterületek rendjére és használatára már léteznek érvényes előírások?
– Valóban élnek ezek az előírások, de nem fedik le teljeskörűen a közterületen folyó tevékenységeket, pontosabban azokat, amelyeket az ingatlantulajdonosok magánerőből végeznek a portájuk előtt.
– A közterületen végzendő munkák az önkormányzat feladatát képezik, miért van szükség mégis a magánerő bevonására?
– Természetesen e munkák elvileg önkormányzati feladatok, de sajnos a fejlesztésekre fordítható erőforrások végesek. Így gyakran előfordul, hogy esetleg évekig várni kell a közterületi fejlesztés valamelyik elemére, mint például járdák, utak, közművek, csapadékvíz-elvezető árkok, gépkocsiparkolók, kocsi behajtók, átereszek létesítésére, utcabútorok, fasorok telepítésére. Ilyen esetekben sok tulajdonos a közvetlen környezete fejlesztése érdekében nem várja ki, amíg rákerül a sor, hanem önként áldoz ezekre a munkákra. Mi pedig szeretnénk elérni, hogy ez az áldozat hatékony legyen. Vagyis ne csak egyszerűen az adott tulajdonos előtt rendeződjön a közterület, de a megoldás egyúttal biztosítsa a majdani továbbépítés, a kapcsolódás lehetőségét, nem utolsósorban pedig a fejlesztés az egységes utcaképi igényeket is kielégítse.
– Az új építési övezetekben ez nem jellemző probléma, mivel ott már eleve adottak az utak, járdák, közművek, fasorok. Hol merülhetnek fel tehát ezek a magánfejlesztések?
– Valóban. Például a Tükörhegy I–IV. ütemén ez már nem probléma, mivel ott már tervszerűen indultak a fejlesztések, így a szabályozási tervek elfogadása során rögzítették az elvárásokat. Viszont a település korábbi, spontán módon beépült övezeteiben gyakran csupán a csupasz telek adatott meg a hajdani tulajdonosoknak, így minden egyes közműért, járdáért, útért egyenként megküzdve jött létre a mai állapot. Itt, a régebbi építésű városrészekben felújítási jelleggel merülhetnek fel ezek a közterületi fejlesztési lehetőségek. A mezőgazdasági övezetből üdülőövezetekbe sorolt területeken is elsősorban a tulajdonosok aktivitása és költségvállalása esetén gyorsulhat fel a közterület-fejlesztés. Előírás szükséges, ha például egy kisüzlethez vagy a ház elé parkoló létesítésének, esetleg új fák, sövények telepítési igénye merül fel. Ezek tehát a jellemző problémák, amelyek megoldásához valamiféle rendezőelveket illik rögzítenünk.
– Melyek a fontosabb rendezőelvek, szabályok, amelyeknek a betartása esetén városias, de elsősorban rendezettebb utcaképre számíthatunk?
– Ez egy tízoldalas rendelet, amelyhez még tavasszal (2010. április 1-jétől) kapcsolódik egy zöldfelület-gazdálkodási koncepció. Ennek alapján készül majd a növénytelepítési és -karbantartási szabályzat, továbbá a köztárgyak elhelyezésére vonatkozó kiegészítés is. Ajánlhatom, hogy a 2010. január 1-jétől érvényes szabályokat – aki teheti – próbálja az önkormányzat honlapjáról letölteni, vagy a polgármesteri hivatalból közvetlenül beszerezve megismerni, mielőtt munkába kezd a közterületen.

Részlet a jogszabályból
– szilárd burkolatú út építése és közművesítése csak szakhatósági engedélyek alapján végezhető,
– az önkormányzat felé – a munkák megkezdése előtt 60 nappal – bejelentés köteles a közterületi járda építése, magánparkoló építése, vízelvezető árkok, csatornák, átereszek építése, kocsikihajtók, valamint az utcabútorok (padok, hirdetőtáblák), köztárgyak (szobrok) elhelyezése,
– a leggyakoribb magánfejlesztéseknél a járdaépítésnél biztosítani kell, hogy annak szélessége lehetőleg 150 cm legyen. Utcánként egységes felülettel (aszfalt vagy térkő), lépcső- és botlásmentes, folytonos kialakítással szükséges megvalósítani,
– magánparkolók létesítése során a murvás, kőzúzalékos terítés csak ideiglenesen, a végleges kialakítás határidős vállalása esetén fogadható el. A parkoló burkolatának megválasztása esetén az utcakép egységességére tekintettel kell lenni.

– A műszaki létesítmények megépítése, illetve a növénytelepítések után fontos azok fenntartása, karbantartása is. Keletkeztek-e újabb lakossági kötelezettségek?
– Igen, mivel biztosítanunk kell az új létesítmények, de a meglévők biztonságos használatának feltételeit is. Tehát például a járdák és úttestek átjárhatóságának biztosítása a fát vagy sövényt telepítő tulajdonos feladata is. Az új elvárások szerint a járdák sávjában 2,5 magasságon belül, úttest közlekedő sávjában 3,6 m magasságon belül belógó ág, más növényi akadály nem lehet, vagyis „átjárható űrszelvényt” kell hagyni. Természetesen sem az új, sem a régi járdákon való parkolás sem megengedhető, hiszen a gyalogosok vagy a gyermekkocsis kismamák védelmét a járdákon lehet leginkább biztosítani. Ugyanis ha a gyalogos az úttesten lenne kénytelen kerülni, akkor a járdaépítés nem érné el a célját, mert itt újra veszélyhelyzetbe hozzuk a gyalogosokat. Szintén szabálytalannak tekintendő az úttest menti padkasávon akadályok létesítése vagy fenntartása. A padkára kihelyezett kövek, oszlopok, csövek egyéb tárgyak a járművek és a közlekedés biztonságát veszélyeztetik, ezért 60 napon belül megszüntetendők. Az úttesthez túl közeli cserjesor (60 cm-nél közelebb) is balesetveszélyt okozó tényező, mert a kilátás zavarásán kívül a gépkocsik biztonságos lehúzódását sem teszi lehetővé. A visszapillantó tükrök és kocsik felülete is sérülhet ilyen esetekben. Például az amúgy is keskeny Kazinczy utca egyes szakaszain – ahol egészen a szegélykő mellé történt a tömörsövény-telepítés – ez a növényfal már zavarja a biztonságos járműközlekedést is.
Természetesen továbbra is érvényesek a köztisztaság fenntartására, a házak előtti átereszek, kifolyók karbantartására vonatkozó helyi rendeletek, kötelezettségek.

M.Gy.


Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!