Kerthelység

2009. nov 30.

…avagy nem csak mi közlekedünk Törökbálinton

Írta: admin Kategória: INTERJÚ

Törökbálint közlekedik…

Évek óta téma a képviselő-testületi üléseken a város útjain tapasztalható forgalom. Egyre szaporodik a gépkocsik száma? Esetleg kevesebben választják a BKV és a Volánbusz járatait? Mitől növekszik a város utcáit ellepő autóáradat? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Turai István polgármesternél.

– Valóban növekedett a nálunk bejelentett gépkocsik száma, az utóbbi tíz évben gyakorlatilag megduplázódott. Három tényező okozza a növekedést. Egyrészt Törökbálint lakossága is közel 3000 fővel, a korábbi egyharmadával növekedett 1999 óta. Jobbára tehetősebb polgárok költöztek ide, illetve építettek lakást nálunk, így természetesen a gépjárművek száma is szaporodott a lakosság növekedésével párhuzamosan. Időközben az országos átlag is emelkedett: országosan is nő a családi autók száma, nem egy háztartás már két kocsit is tart. Ez a második tényező. A harmadik a törökbálinti vállalkozásokkal kapcsolatos: elég sok a cégautó. E sorok írásakor összesen 6372 személygépkocsi, 2107 tehergépjármű és 368 motorkerékpár szerepel helyi adóhatóságunk nyilvántartásában.
– Igaz, hogy egyre kevesebben használják a tömegközlekedést?
– Az utasszámlálás adatai nem ezt mutatják. Zsúfoltak a fővárosba közlekedő buszok, és ma már nemcsak befelé reggelente és kifelé esténként, de az ellenkező irányokban is. Ez a törökbálinti munkahelyek számának növekedését mutatja, ami természetesen jó, de szükségszerűen együtt jár a forgalom, a közösségi közlekedés igénybevételének növekedésével.
Egyébként nem csak az autóbuszjáratok kihasználtsága (zsúfoltsága) növekszik. Egyre többen választják a vonatot, hiszen 25 perc alatt beérnek a Déli pályaudvarra, ráadásul kockázatmentesen az autópályák bevezető  szakaszain rendszeresen beálló forgalmi dugóktól.
– Akkor növelni kellene az autóbuszjáratok számát? Vagy inkább elővárosi vasutat kellene fejleszteni?
– Az előbbivel –  mármint a buszjáratok kapacitásának növelésével – elvben lehetne kezdeni valamit. A BKV-val ugyan már nem valószínű, hogy megállapodásra lehet jutni, hiszen az országgyűlési többség tavaly olyan törvényváltoztatást fogadott el, ami jövő évtől korlátozni fogja a BKV járatait a főváros közigazgatási határain kívül. A Volánbusz már érdeklődik a járatok átvételéről, de a konkrét végrehajtási utasítással a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter még késlekedik. Ha váltás következne be a szolgáltatóban, akkor mindenképpen sort fogunk keríteni a járatszám bővítésére.
Az elővárosi vasút kérdése már bonyolultabb. Azt hiszem, még egy ilyen, jóval az országos átlag feletti pénzforrásokkal rendelkező város, mint Törökbálint, sem veheti egyedül a nyakába az elővárosi vasút létesítésének feladatát. Több tanulmány készült már a főváros környékének vasúti fejlesztéséről, szakmai nyelven: az agglomeráció kötött pályás közösségi közlekedésének fejlesztéséről. A 12 vonal közül a tervek szerint a minket is érintő, Budapest–Tatabánya közötti elővárosi vonal fejlesztését helyezik első helyre. Ami nincs hozzá: pénz az állami költségvetésben. Sőt ami rosszabb, uniós támogatásra se nagyon számíthat ez a fejlesztés. Azért nem, mert a 2013-ig terjedő időszakra szánt összegek elsősorban a 4-es metróvonal, valamint a nagyvárosok közlekedésfejlesztését szolgálják, csak minimális összeg áll rendelkezésre az elővárosi vonalak fejlesztésének tervi előkészítésére. 2013 után pedig a közép-magyarországi régió el fogja érni azt a fejlettséget, ahol az EU már nem biztosít a régiónak forrásokat. A kiút a vállalkozói tőke bevonása. Ezért próbáljuk előtérbe hozni a TóPARK által felvetett úgynevezett intermodális központot. Ez a fogalom azt jelenti, hogy kialakításra kerülne egy olyan vasúti megállóhely, amely mellett ott vannak a parkolók (autóbusz, személygépkocsi, kerékpár stb.). A helyi autóbuszjárat „ráhordó” járatként csatlakozna a vasútvonalhoz. A képviselő-testület a novemberi ülésén arról döntött, hogy pályázatot nyújthatunk be egy ilyen intermodális központ megvalósítását célul kitűző tanulmány elkészítésének uniós finanszírozására. A pályázathoz nem kell önkormányzati önrészt, saját forrást biztosítani, a – szaknyelven – „támogatási intenzitás” százszázalékos.
– Törökbálint utcáin nem csak a „hazaiak” közlekednek. Úgy látszik, komoly tehertétel az átmenő forgalom is. Van ennek mértékéről valamifajta felmérés?
– Igen, van. 1996 óta készültek felmérések forgalomszámlálással. Kezdetben a Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület készített ilyeneket, később szakemberekkel végeztettük a számlálásokat. A legszembetűnőbb, egyben a legnagyobb forgalom Érd felől érkezik. A forgalmi csúcsban nem kevesebb mint 1800 gépjárművet számoltunk meg óránként. Ez ugye azt jelenti, hogy két (!) másodpercenként érkezett egy autó Érdről, gyakorlatilag folyamatos volt a gépkocsisor. Ezt kell megszüntetnünk.
– Az Érd felől jövő forgalom a mellékutcákon keresztül keresi útját a Bajcsy-Zsilinszky utca irányába. Ezek az utcák már most sokat szenvednek a folyamatos autóáradattól.
– És nem csak attól, de a sebességüktől is. Ezért érkeznek egymás után az utcák lakóitól tiltakozó aláírásokkal teli ívek. Kérik a fekvő rendőröket, az utcák egyirányúsítását. A városvezetésnek azonban világosan látnia kell, hogy nem lehet csak az egyik vagy másik utcát egyirányúsítani, hiszen akkor az ide érkező forgalom keresni fog egy újabb áthaladási lehetőséget. Amikor például a Meredek utcában és a Katona József utcában utcabútorok, virágládák elhelyezésével korlátoztuk a sebességet és az áthaladást, akkor azonnal megnövekedett a szomszédos utcák forgalma. Ezért azt mondom, az okot kell megszüntetni. Az Érd felől érkező gépkocsiáradatot kell csökkenteni.
Arról korábban már több alkalommal beszámoltam, hogy keressük a megoldást T. Mészáros Andrással, Érd polgármesterével. Elkészült egy előzetes koncepcióterv arról, hogy az Érd parkváros felől érkező és Törökbálinton csak áthaladó gépjárműforgalmat milyen módon lehetne az M7-es autópályára felvezetni az M7–M0-s csomópont felhasználásával. A komplex terv számos egyéb bővítést, kiegészítést is tartalmaz, be fogom mutatni a képviselő-testületnek. A Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei olyan komplex megoldást javasoltak, amellyel meg fogjuk keresni a szakminisztériumot és az illetékes közlekedési hatóságokat.
– Törökbálint többi területén is jelentkeznek a forgalom növekedésével kapcsolatos problémák?
– Természetesen másutt is érzékelhető a növekedés. A közelmúltban lakossági fórumot tartottunk az M0-s autópálya küszöbön álló bővítésével kapcsolatos kérdésekről. Ezen a megbeszélésen is panaszkodtak a lakók a forgalom növekedésére, például a Kazinczy utca külső szakaszán. Érzékelhető, hogy hiányzik a vasútvonal mellett haladó Őrház utca, Régi Vasútsor utca kétirányúsítása, ugyanis a bevásárlóközpont irányából visszatérő forgalom a Kazinczy utcát, a Kerekdomb utcát és a Bajor Gizi utcát terheli. Ha meg tudjuk oldani a vasút melletti szakasz átépítését, kétirányúvá bővítését és a vasúti aluljáró előtti csomópont átépítését, akkor az utcáinkat terhelő és lakóinkat zavaró átmenő forgalom is csökkenthető lenne.
Van azonban ezzel egy baj. Nevezetesen: olyan út és csomópont átépítése szükséges, amely nem önkormányzatunk tulajdonában, illetve kezelésében van. Az állami utakkal kapcsolatban éppen a közelmúltban kaptam kézhez a minisztériumi szakállamtitkár levelét, hogy az önkormányzat nemhogy nem építhet valamit az állami úton, de még csak nem is terveztethet. Így aztán most az a helyzet, hogy az állam, a minisztérium nem költ az utak és csomópontok korszerűsítésére, de még azt is megakadályozza, hogy az önkormányzat saját költségén fejlessze azokat. Szóval: a kormány nemhogy csökkenti az önkormányzatok támogatását, de ha történetesen egy önkormányzat szánna pénzt az egyébiránt állami utak fejlesztésére, hát még arra sincsen mód.
Erre mondják: no comment…

P.I.

Tisztelt Törökbálintiak!
Törökbálint Város Településfejlesztési Koncepciójának módosítását a képviselő-testület társadalmi vitára bocsátotta. Tájékoztatom a lakosságot, hogy a Településfejlesztési Koncepció tervezője, a Pestterv Kft. 2009. december 7-én délelőtt 8–13 óráig és 2009. december 8-án 13–18 óráig fogadja a lakosság érdeklődő kérdéseit
a Munkácsy Mihály Művelődési Ház Önkormányzati tárgyalótermében.

Turai István
polgármester



Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!