Születésnapra készülődve

Kerek évfordulót ünnepel az Első Kör Törökbálinti Alkotó Csoport július ötödikén. Tíz éve P. Boros Ilona grafikusművész vezetésével alakult meg a helyi művészeket tömörítő civil szerveződés. A tagsági mércét magasra tették, ezért a lokálpatrióta alkotóközösségnek mindössze nyolc tagja van.

A csoport vezetője a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszakürtön született. Két dolog ezért természetes meghatározója a művészetének. Az egyik a Tisza, ami számos művészt ihletett selymes szőkeségével és vad tobzódásával. A másik az arborétum, ahol kislányként a hatalmas tölgyfák alatt, a pompázatos rododendronok és magnóliák között szőtte álmait. Ilyen hátérrel nem csoda, hogy a képzőművészet iránti érdeklődés kiteljesedett benne.
P. Boros Ilona 1986-ban Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett rajztanári diplomát. Rajztudását mesterei: Bálványos Huba és Fischer Ernő szakköreiben csiszolta. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete 1988-ban vette fel tagjai közé. Mint a REGIOART Dél-Buda Környéki Regionális Művészeti Egyesület alapítója és egykori elnöke fáradhatatlanul részt vesz nemcsak a törökbálinti, hanem a régió művészeti életében. Egyike azon művészeknek, akik megálmodták a Törökbálinti Nemzetközi Művésztelepet. Arcán mindig ott bujkál a szinte letörölhetetlen mosoly, amiért az etyeki iskolások – akiket rajzolni tanít – szeretik és tisztelik.
Amikor saját gyermekeiről beszél, árad belőle a büszkeség – és nem alaptalanul. Lánya öt nyelven beszél, fia pedig kiváló eredményeket ér el a sportban. Csodálója a jégmadárnak, annak a csodálatos színekben pompázó, alig több mint harmincdekás élőlénynek, aki alulról nézve levélnek álcázza magát, felülről nézve pedig az égbolt színeit viseli magán. Hogy megmagyarázza, miért fontos számára ez a madár, a görög mondavilág egyik szép történetét idézi: Kéüxt, ki hajóra szállt, a parton várta kedvese, Alküoné. A hajnal eljöttével azonban a Zeusz villámokat szórt és felkorbácsolta a tengert. Mikorra a vihar elcsitult, Alküoné a parton észrevette szerelme holtestét. Elkeseredettségében az istenekhez fordult, akik kérték Zeuszt, csitítsa oktalan haragját és engedje boldognak lenni a párt. Zeusz végül jégmadárrá változtatta őket, hogy mindig együtt köszönthessék megbékélve a felkelő napot, és hirdessék, hogy várni, kérni és együtt örülni sohasem reménytelen.
Az alkotó közösség céljairól a művésznő a következőket mondta: „Elsődlegesen magunkért hoztuk létre a csoportot. Ám értőn és féltőn szemléljük a város fejlődését, hiszen lokálpatrióták vagyunk. Szeretnénk hozzájárulni Törökbálint köztereinek méltó kialakításához és a vizuális kultúra kiteljesítéséhez. Alkotásainkat időről időre tárlatokon mutatjuk be a nagyközönségnek.”

Első Kör Törökbálinti Alkotó Csoport
Hadik Gyula szobrászművész Nagykikindán született 1925-ben. Tanulmányait a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta, majd Nyugat-Európában járt tanulmányutakon. Számos egyéni kiállítása volt, részt vesz országos kiállításokon és biennálékon, művésztelepeken, belföldön és külföldön egyaránt. Megbízásra több köztéri munkát készített. 2002-ben munkásságáért a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést kapta.

Kelle Antal formatervező-játékkészítő, gépészmérnök Budapesten született 1953-ban.  Jelenleg Indiában meghívott előadóként egy ottani egyetemen formatervezést tanít.
1973-tól 1976-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola vendéghallgatója. Játékaival egyrészt nagy teljesítményekre emlékezik (Eiffel, Gaudí, Rubik, Thonet), olyan emberi, etikai értékek előtt tiszteleg, mint a szülői szeretet, küzdelem, másrészt meditációs játékokat készít (Hélix, Tavasz, Tetraritmus, Hullám). Hazai és külföldi egyetemeken (Sopron, Berlin, Halle, London, Bangkok) vezet kurzusokat.

Oravecz István, az Iparművészeti Egyetem tanára, fotografikus Békéscsabán született 1958-ban. Lipcsében a Grafikai és Könyvművészeti Főiskola fotografika szakán végzett 1986-ban. Több önálló bemutatkozása volt, részt vett csoportos kiállításokon itthon és külföldön. Alkalmazott fotográfiával foglalkozik, szakterülete az épület- és tárgyfotó. A Magyar Iparművészeti Egyetem vizuális kommunikáció tanszékén tanít fotózást.

Üveges Péter formatervező 1969-ben született, nős, három gyermek édesapja. Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Egyetem ipari formatervezés tanszékén folytatta, majd a Rubik Alapítvány ösztöndíjasaként a birmingham-i egyetemen képezte magát.
Tervezett személyautó- és autóbusz-karosszériát. Nevéhez fűződik az az Űrgammák tv-sorozat űrhajóterve. Gyöngyösön utcai lámpatestek és padok kapcsolódnak a nevéhez.

Balogh István, az Iparművészeti Egyetem nyugalmazott grafikatanára, a Magyar Plakátművészeti Társaság tagja Csíkbánkfalván született 1924-ben. Művészeti tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán és a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte. Tanított a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában és a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Tervezői munkásságának főbb területei: plakát, folyóirat-borító, csomagolás, kiállítás grafika. Kitüntetései: Munkácsy-díj (1962, 1967), Érdemes Művész (1973), Kiváló Művész (1980), a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Kárpáti László fotográfus 1950-ben született Kispesten.
A Wekerle-telep csodálatos környéke meghatározta harmonikus kapcsolatát a természethez és az ember alkotta környezethez. A fény leképezésének izgalmas világa ekkor kezdte foglalkoztatni. Mindezek összekapcsolódtak a Kárpát-medencei gyökerekkel.
Középiskoláit a Wekerlén végezte, majd térképrajzolást és nyomdászatot tanult. A TIT József Attila Szabadegyetem fotoriporteri tagozatán Szalay Zoltán művészeti vezetésével tanulta a fotográfiát. A fényképezés sok területén kipróbálta magát. A fény és hiánya, e két tényező megjelenítési formái a meghatározók munkásságában.
A fényképezőgép segítségével megmutatja, milyen világot szeretne.