Törökbálint önkormányzata közel 65 millió forint uniós támogatást nyert A környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban című témakörben benyújtott pályázatára. Ennek köszönhetően 2010. március közepére elkészülnek azok a digitális térképek, amelyeket a település a környezetvédelemhez használ fel. Az elkészülő környezeti információs rendszerrel a településünkön élő, a pályázatban komoly szerepet vállaló térinformatikus szakemberrel, Niklasz Lászlóval beszélgettünk.

Dr Niklasz László

– Menjünk vissza egy kicsit az időben. Törökbálint digitális földmérési alaptérképe már a ’90-es évek elején elkészült, ami egy akkori pályázatnak köszönhető. Mit kell arról a pályázatról tudnunk?
– A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a Nemzeti Kataszteri Program keretében írt ki abban az időben egy pályázatot. A digitalizálás akkor még gyerekcipőben járt, de mivel a digitális térkép képezi a térinformatikai rendszerek alapját, ezért kezdeményezték ezt az eljárást. Törökbálint a legkisebb település volt, amelyik akkor ebbe bele mert vágni. Nagyon kevés önrész kellett a pályázathoz, mégis kevés település ismerte fel, hogy ez igen kedvező lehetőség. Ezen a pályázaton az önkormányzat 16 millió forintot nyert, ami abban az időben igen nagy összeg volt.
– Hogy került ön a képbe akkor?
– Annak idején a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium földügyi és térképészeti főosztályán dolgoztam, ahol az akkori beosztásom szerint én felügyeltem a Nemzeti Kataszteri Programot. Mi értékeltük a jelentkezéseket és döntöttünk a pályázatokról. Később, 1999-ben Törökbálintra költöztem, de a pályázat értékelése után még nem követtem nyomon, hogy a pénz elnyerése után mi lett a pályázatok sorsa, így a településsel sem maradtam kapcsolatban.

E-környezetvédelem uniós forrásból
Törökbálint Város Önkormányzata sikeres pályázatot nyújtott be az Új Magyarország fejlesztési terv keretében a Közép-magyarországi Operatív Programban az e-környezetvédelmi megoldások fejlesztésére. A környezetvédelemi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (e-környezetvédelem) címen meghirdetett pályázaton 62 166 050 forintos uniós támogatásban részesült. A projekt címe: Törökbálint város környezeti GIS alkalmazásainak megvalósítása, a környezeti adatok integrálása és egységes átlátható rendszerben való kezelése. A projekt a környezeti információk kezelését biztosítja, valamint az erre épülő szolgáltatásokat gyűjti össze a településre és agglomerációjára vonatkozóan, megvalósulásával az önkormányzat a település környezetvédelmi és gazdálkodási feladatainak ellátásához kap hatékony informatikai támogatást.

– A digitális földmérési alaptérkép után légi felvétel készült a településről, így a kettő tartalmát össze lehetett vetni.
– A digitális földmérési alaptérkép képezi az igazgatási munkában jelentkező különböző nyilvántartásoknál a kötelező alapot: fel kell használni az ingatlan-nyilvántartásban, a közműnyilvántartásban, a szabályozási tervek előállításánál. Amikor Magyarországon elindult a mezőgazdaság földalapú uniós támogatása, akkor vezették be, hogy légi felvételeket, úgynevezett ortofotókat használnak a mezőgazdasági parcellák azonosításához. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a digitális térképet és a légi felvételeket összehasonlítsuk és felhasználjuk az önkormányzati munkában. Az összehasonlítással ugyanis a különbségeknek köszönhetően láthatóvá válnak egyrészt az illegálisan, illetve legálisan épített, de használatbavételi engedéllyel nem rendelkező épületek, valamint a környezetszennyezés is.
– Magyarország most hogy áll az alaptérképek digitalizálása terén?
– A Nemzeti Kataszteri Program keretében az ország teljes bel- és külterületére a digitális térképek elkészültek.
– Ezek a térképek hozzáférhetők?
– Ez a digitális térkép elsősorban az ingatlan-nyilvántartás céljára készült. Magánember a saját ingatlanjáról, földrészletéről másolatot kérhet a földhivatalban, de az intézmények – így Törökbálint önkormányzata – egy földhivatali hálózat segítségével, amely a TakarNet nevet viseli, számítógépen keresztül tudnak másolatot kérni a tulajdoni lapokról és a térképről.
– Időben elértünk a jelenlegi pályázathoz, amely ennek a digitális alaptérképnek a felhasználásával, továbbfejlesztésével valósítható meg.
– Ahogy a térképek digitalizálása előrehaladt, úgy változott az unión belül is az a jogszabályalkotás, hogy ilyen térképeket minden országban egységes formában és tartalommal használjanak fel. A digitális térképek különböző célú felhasználását mint eszközt a térinformatika teszi lehetővé. Az unió szintjén a környezetvédelem kiemelt cél, ezért két évvel ezelőtt elfogadták azt az irányelvet, amely kimondta, hogy meg kell teremteni azokat a térképi alapokat, amelyek a környezeti állapot ábrázolására és nyomon követésére egységes, szabványos adatokat tartalmaznak. A hangsúly az egységesen van, ugyanis a környezetszennyezés nem ismer határokat, elég csak a tiszai ciánszennyezésre gondolni. Ha az érintettek hatékony döntéseket akarnak hozni a szennyezések elhárítására, illetve megelőzésére, akkor egységes háttéranyagokat kell használniuk. Az Európai Unió kiírt egy pályázatot Elektronikus környezetvédelem címen, amely arra irányult, hogy a térinformatika felhasználásával a környezet állapotának megfigyelését szolgáló rendszereket hozzanak létre. Ezen a pályázaton nyert az önkormányzat közel 65 millió forintot, olyan konstrukcióban, hogy ebből 95 százalék támogatás, 5 százalék önrész.
– A környezeti információs rendszer elkészítése mit jelent a gyakorlatban?
– Minden olyan objektumot fel kell tüntetni az ún. környezet térképen, amely terhelést jelent a környezetre, illetve szennyezési forrás, utóbbi esetben meg kell jelölni a szennyezés mértékét is. Ez Törökbálinton igen fontos, hiszen településünk az egyetlen, amelynek területén három autópálya és egy nemzetközi vasútvonal halad át. Itt koncentrálódik a fővárosi agglomeráció déli részének kereskedelmi, üzleti, logisztikai központja. A település igen jelentős környezetterhelésnek van, illetve lesz a jövőben kitéve. Objektumnak tekintjük például a közlekedési hálózatot és a veszélyes üzemeket. Ezen túlmenően a rendszer célja, hogy regisztrálja az olyan jellegű szennyezést, amely valamilyen esemény kapcsán keletkezik: például valaki illegálisan lerak valahol egy adag szemetet vagy egy baleset következtében szennyeződés kerül az úthálózatra. A térkép kialakításába be kell vonni a nyilvánosságot is, egyrészt úgy, hogy általa tájékoztatni kell a környezet állapotának mindenkori alakulásáról, másrészt a lakosság aktív részese kell legyen a térképre épülő figyelőrendszernek. A rendszer olyan eszköz az önkormányzat kezében, amelynek segítségével be tud avatkozni minden, a környezet állapotának megváltozásához vezető folyamatba.
– A térképre már meglévő adatokat fognak feltölteni vagy most kell ezeket összegyűjteniük?
– Egyrészt az önkormányzatnak rendelkezésére állnak adatok, de vannak, amelyek most jönnek létre. Az önkormányzat nagyon sok adatot tud adni, de ezeket földrajzilag pozicionálnunk kell. Például az önkormányzat honlapján szerepel a szelektív hulladékgyűjtők helye, de ezeket a pályázat szerint a jövőben felrakjuk a digitális környezeti térképre. De nemcsak a pontos helyüket kell a térképen feltüntetnünk, hanem több, ún. leíró adatot is. A példánál maradva: a szelektív hulladékgyűjtőknél a térképen azt is feltüntetjük, hogy milyen fajta szemetet gyűjtenek, és mikor történik az ürítésük. Ez a térkép már a napokban felkerül a település honlapjára, tehát az interneten keresztül mindenki számára elérhető lesz.
– Ha elkészül a digitális környezeti térkép, annak információtartalma akár a végtelenig fokozható lesz, teszem azt, a kisboltokat is be lehet rajta jelölni, mondjuk, a nyitvatartási idővel.
– Rengeteg ötlet van, de ezek megvalósítását kordában kell tartani. Folyamatosan gyűjteni kell őket, de elsősorban azokat az igényeket és ötleteket kell megvalósítani, amelyek az önkormányzat munkáját és a lakosságot támogatják. Fel lehet tüntetni többek között az ún. ellátási körzethatárokat (orvosi, iskolai, szociális). A lehetőségek végtelenek, de a költség–haszon elemzést mindenképpen érdemes elkészíteni, mielőtt döntünk a megvalósításról. Például volt olyan önkormányzat, amelyik a település összes közterületi növényzetét nyilvántartásba akarta venni. Ez több szempontból is hasznos, de nagyon költséges feladat volt, ezért el is álltak a projekttől.
– Ön már nem dolgozik a minisztériumban, hogyan került újra a képbe?
– Tíz éve Törökbálinton lakom és mivel nyugdíjas vagyok, munkahelyem már nincs, de szakértelmem igen. Ezért úgy gondoltam, hogy ennek hasznosításával lokálpatriótaként segítek az önkormányzatnak a pályázat megvalósításában.

GIS (Geographic Information System)
A GIS magyarul környezeti információs rendszert jelent. Minden környezetterhelés térképalapon, az informatika eszközeivel az interneten lesz nyomon követhető. Az önkormányzat egy weboldalon publikálja az adatokat. A rendszer működése lehetőséget biztosít a törökbálinti lakosoknak környezetük állapotának figyelésére, észrevételek megtételére, ami esélyt ad az eredményesebb civil kontroll megvalósulására a települést érintő környezetvédelmi döntések meghozatalában, valamint az időben történő beavatkozásra.