Papp Béla önkormányzati képviselő kezdeményezésére az idei évtől az 1956-os ünnepség részeként megkoszorúzzák a törökbálinti temetőben nyugvó szabadságharcos, F. Szőke Gábor sírját. Az alábbiakban bemutatjuk a forradalmár életét.

F. Szőke Gábor 1912-ben született Békés megyében. A második világháború előtt Bélmegyer külterületén 100 holdas birtokán gazdálkodott. A háborúban a páncélos nehéztüzérséghez került parancsnoki beosztásba, harcolt az orosz fronton, fogságba került, de megszökött a lágerből. A háború után barátaival és katona bajtársaival igyekezett erkölcsileg bomlasztani és zülleszteni a fennálló rendszert, bekapcsolódott a nyugati hírszerzés tevékenységébe, híreket adott a Szabad Európa Rádiónak. Tevékenységének „jutalma” az állandó zaklatás és a kiközösítés lett. Az erőszakos kollektivizálás áldozata lett, bár az ÁVH a fogait kiverte, a gerincét nem tudták megtörni.
1953-ra a hatalomnak sikerült a rendszer iránt olyan mérhetetlen gyűlöletet kialakítani benne, ami a zsigeréig hatott. A tszcs mindenét elvette, ezért három gyerekével menekülnie kellett. Békésen talált új lakhelyre, ahol korábbi cselédje fogadta be. Egykori katonatársa segített neki a ceglédi Országos Bányaipari Mélyfúró Vállalathoz elhelyezkedni.
A család így érkezett el 1956-hoz. F. Szőke Gábor sorsa megpecsételődött azzal, hogy nem hátrált meg gyáván, hanem részt vett a harcokban. Nem hagyta, hogy eltapossák a forradalmat. Hirdette, hogy le lehet győzni a rendszert. A Forradalmi Tanács Békésbe küldte, ahol megválasztották a Forradalmi Munkás Tanács elnökének. Érdeme, hogy Békésen nem folyt vér, mivel a Nemzetőrség által összegyűjtött ÁVH-sokat nem adta ki a népnek, hanem követelte, hogy szabadon választott népbíróság ítélkezzen felettük.
A forradalom leverése után Kanadába emigrált, ahol bekapcsolódott a Magyarok Világszövetségébe. 1990-ben tért haza. Hite a gyökeres polgári demokratikus rendszerváltozásban beteljesült, szabadon kinyilváníthatta véleményét. Hazatérése után saját költségén ’56-os emlékművet állíttatott Békés település főterén, mely szobor azóta is a helyi megemlékezések színhelye. Munkásságáért többek között kitüntette a Magyarok Szabadságharcos Világszövetsége és a Magyar Köztársaság nevében megkapta a Hazáért és Szabadságért emléklapot.
2002-ben hunyt el. Mivel három gyermeke közül csak László fia élt Magyarországon, ezért a temetéséről ő rendelkezett. Mivel László Törökbálinton lakott, F. Szőke Gábort településünkön temették el.
2007-ben avatták fel a síremlékét, az ünnepségen részt vett a POFOSZ Pest megyei szervezete ’56-os tagozatának elnöke, Rácz József, az ünnepi beszédet dr. Horváth Pál dandártábornok mondta.
F. Szőke Gábor munkásságában hitet tett a szabadság eszméi mellett, azért dolgozott, hogy a kommunista diktatúra megszűnjön, meggyőződése nemzetünk felemelkedése és a demokratikus polgári fejlődés volt.
Törökbálint Város Önkormányzata, az ’56-os szervezetek és a szabadságharcos hozzátartozói  mindenkit szeretettel várnak a temetőbe a sírhely megkoszorúzására október 23-án 16.30 órakor.