Nem kevesebb mint 22 féle támogatási, segélyezési formát alkalmaz Törökbálint önkormányzata, újabbak bevezetése csak akkor indokolt, ha azt többletpénz is szolgálja a város költségveté­sében. Ha nem így lenne, csak több papír, határozat születne, de a valóban rászorultak nem jutnának hozzá egyetlen egy forinttal sem többhöz. A Turai István polgármestertől kapott tájékoztatás szerint lényegében ebben összegezhető a törökbálinti szociális ellátás jelenlegi helyzete.

– Mi hozta felszínre a helyi szociális támogatások kérdését?
– Az önkormányzat CIF–MSZP képviselőcsoportja javaslatot terjesztett be nem kevesebb mint hét új támogatási mód kialakítására. A javaslatot a most éppen esedékes költségvetés-módosítás kapcsán tették. A hét javaslatot azonban nem részletezték, mindössze egy-egy mondat „teszi oda” az elképzelést. Egyetlen oldalt tölt meg az indítvány. Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert minden segélyezési forma – helyi közügy lévén –  csak helyi rendeletben szabályozható. Nem elég tehát ötletelni, az elképzelések részleteit is meg kell határozni, rendeletbe kell foglalni. Minden bizonnyal ez volt az oka annak, hogy a képviselők tartózkodtak az előterjesztések szavazásakor.
– A javaslat ezek szerint a helyi szociális védőháló „sűrűbbre fonását” célozta volna?
– Szerintem ezt nem célozhatta. Azért nem, mert önkormányzatunk jelentős összeget fordít  szociális támogatásokra, és gyakorlatilag nincsen olyan élethelyzet, ami valamilyen formában ne lenne kezelhető. Két alapelvet azonban figyelembe kell venni. Az egyik az, hogy támogatást csak kérelemre lehet adni. A másik pedig, hogy szigorúan csak rászorultsági alapon adható segély, támogatás. Az előbbi nem azt jelenti, hogy az önkormányzat ne lenne figyelemmel az elszegényedett polgárokra. Igenis figyeljük, ezért vannak intézményeinkben – iskoláinkban, óvodáinkban – gyermekvédelmi felelősök, ezért van Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatunk, ezért fizetünk a gondozó szolgálatnak, ezért tartunk rendszeresen kerekasztal-értekezleteket a szociális kérdésekről. Ha valahol, valamely családban krízishelyzet alakul ki, azt a helyi jelzőrendszer azonnal észleli, és beavatkozunk, segítünk. Maga a kérelem már csak a papírmunka.
A rászorultság mértékét, elbírálását a hivatal szociális irodája végzi, a helyi rendelet és a magasabb szintű jogszabályok alapján. A támogatások odaítéléséről szóló határozatokat polgármesteri hatáskörben írom alá, alig múlik el nap, hogy ne lenne akár több tucat határozat is.
– Milyen segélyezési formákat alkalmaz a város?
Nos, nézzük sorban:
– a rendszeres szociális ellátások keretében ápolási díjat, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást és adósságkezelési támogatást folyósítunk a rászorulóknak minden hónapban;
– rendszeres nevelési segélyként gyermekvédelmi támogatást, óvodai, iskolai étkezési hozzájárulást, kedvezményes étkeztetést biztosítunk, ugyancsak havonta;
– rendkívüli szociális segélyt átmeneti segély formában adunk a krízishelyzetbe került embereknek, ezenkívül tüzelőtámogatást, temetési segélyt, köztemetést, méltányossági közgyógyellátást fizet az önkormányzat. Rendkívüli nevelési segélyt is tudunk adni, amelynek egyik formája a tankönyvek megvásárlásához adott támogatás.
A fentieken kívül az idősebb korosztálynak nappali szociális ellátásról gondoskodunk, munkanélküli-ellátásban pedig külön támogatási forma az aktív korú nem foglalkoztatottak számára adott szociális segély.
Ezekre a támogatási formákra idén 113 millió forint áll rendelkezésre a helyi költségvetésben. Ez egyébként 13 százalékkal magasabb, mint a tavalyi összeg, pontosan azért, mert a gazdasági helyzet romlásával együtt számítanunk kellett az elszegényedésre, a nehéz helyzetbe kerülő egyre több család segítésére.
A városunkban – főleg a tavaszi-nyári időszakban – egyre nagyobb számban megjelenő hajléktalanok ellátására külön alap szolgál. 23 millió forintot fizet az önkormányzat a támogató szolgálat működtetésére, amely idős, beteg polgáraink szociális étkeztetését, otthonukban végzett házi gondozásukat jelenti. Kamatmentes építési kölcsönre az önkormányzat idén összesen 24 millió forintot szán. Így tehát a felsorolt támogatásokra mindösszesen 164 millió  forint áll rendelkezésre költségvetésünkben, mintegy 16 százalékkal több, mint 2008-ban.

Megragadom azonban a lehetőséget, hogy világossá tegyem álláspontomat a CIF–MSZP képviselőcsoport javaslatával kapcsolatban. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a javaslatot politikai megfontolások fogalmazták meg. Miért éppen most, és miért ebben a formában látott napvilágot az indítvány? Nemde azért, mert párhuzamosítani kellett a kormány által szeptember első napjaiban beterjesztett jövő évi költségvetési javaslattal? A költségvetési törvény tervezete ugyanis – sok egyéb, újabb megszorítás mellett – a szociális ellátások brutális csökkenését is előrejelzi. A költségvetési törvény jövő évi számaiban ugyanis megjelenik a kormány korábbi intézkedéseinek hatása, a jóléti kiadások jelentős, eddig példa nélküli lefaragása. Megjelenik a családi pótlék és egyes szociális támogatások befagyasztása, a nyugdíjemelés számításának változása, a szigorított lakástámogatási rendszer és a 13. havi nyugdíj megszüntetése. 156 milliárd forintot takarítanak meg a társadalombiztosítást és a szociális ellátást érintő módosításokkal, az oktatás hozzávetőleg 130 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat, míg az önkormányzatok 120 milliárd forinttal kevesebbel. A lakossági energiatámogatásra 55 milliárd forinttal szánnak kevesebbet, mint az idén, a lakástámogatásra 48 milliárd, a nyugdíjakra pedig 80 milliárddal fordítanak kevesebbet jövőre.
Akkor most hogyan is kell értelmezni a helyi szociális védőháló CIF–MSZP-s „foltozását”?!

– Gondolom, most, iskolakezdéskor az átlagosnál is többen fordulnak az önkormányzathoz segélyért. Hány család kapott most támogatást?
– Nem véglegesek az adatok, hiszen még most is érkeznek kérelmek. A szeptember 15-ei állapotot tudom mondani, az pedig a következő: törvényi szabályozás alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 142 család részesül, ez 295 gyereket érint. A kedvezményben részesülők évente két alkalommal (július, november) 5800 forint egyszeri támogatást  is kapnak. A kedvezmény 1–6 évfolyamig az étkezés százszázalékos térítésére is jogosít. Az iskoláknak átadott támogatáson túl 53 beiskolázási támogatás került megállapításra, ami 92 gyereket érintett. A beadott 77 étkezési támogatás további 121 gyerek napi ellátásához adott segítséget. 592 esetben állapítottunk meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot, amivel összesen 1064 gyereket segítettünk. Ezenkívül közel 12 millió forintot osztottunk ki tankönyvtámogatás címén.
– Ezeken a támogatási formákon kívül az állam is gondoskodik a rászorulókról, vagy csak a helyi önkormányzatra számíthatnak a törökbálintiak?
– Természetesen számos olyan eleme van a szociális rendszernek, amelyet nem helyben, a helyi önkormányzatok intéznek. Ezek felsorolása meghaladja egy ilyen interjú kereteit, de éppen a napokban került a kezembe egy kiadvány – kis füzet –, amely minden tudnivalót igyekszik összefoglalni. Nemcsak a helyi önkormányzat szolgáltatásait, támogatásait, de az állami formákat is. Úgy gondoltam, hogy közre fogjuk adni a helyi viszonyainkra alapozott átdolgozott formáját.
Azonban érdemes megállni itt egy pillanatra. Az állami gondoskodásnak ugyanis számos olyan fajtája van, amelyek csak igen nagy nehézségek árán vehetők igénybe. Példaként említem a kormány által nemrég létrehozott krízisalapot, amelyből nem nagyon valószínű, hogy helyi rászorulóink részesülhetnének. Aki ugyanis kapott már helyben segélyt, máris ki van zárva a kormány krízisalapjából. Arról már nem is beszélve, hogy olyan mennyiségű  dokumentumot, igazolást, nyilatkozatot kell a kérelemmel együtt benyújtani, ami gyakorlatilag reménytelenné teszi a támogatás megszerzését. Úgy tűnik, ezt a kormányzat által kitalált, ellehetetlenítő  helyzetet a CIF–MSZP képviselőcsoport is észlelte, így –  enyhítendő az elhibázott kormányzati lépést – helyi krízisalap létrehozását tartanák szükségesnek.
– Volna egyébként valamilyen tartaléka az önkormányzatnak arra az esetre, ha bármelyik támogatási forma kevésnek bizonyulna?
– Egyrészt a polgármesternek lehetősége van arra – igaz, korlátozott mértékben, legfeljebb kétmillió forint összegig –, hogy átcsoportosítson pénzösszegeket egyik formából a másikba. Másrészt a költségvetés céltartaléka „szociális biztonság céljára” néven 20 millió  forintot tartalékol nem várt helyzetek kezelésére. Az világos, hogy értelmetlen újabb és újabb támogatási formákat bevezetni, ha nem teszünk mellé több pénzt. Ha nem teszünk, akkor nem jut több segítség a rászorulóknak, csak az adminisztrációt, a papírtömeget növeltük. Ha van értelmes, a magasabb jogszabá­lyok előírásainak is megfelelő, eddig nem alkalmazott támogatási forma, akkor azzal érdemes élni.

P.I.