Törökbálint önkormányzata minden évben a köztisztviselők napján adja át a Törökbálint közszolgálatáért díjat. Az idei kitüntetettel, Schliesshahn Henriknével, a település aljegyzőjével beszélgettünk.

– Egy település jegyzőjéről nagyjából tudjuk, mivel foglalkozik, de mi a dolga egy aljegyzőnek?
– A helyi önkormányzatokról szóló törvény pontosan meghatározza a jegyző feladatkörét, kimondja, hogy az aljegyző feladata elsődlegesen a jegyző által meghatározott feladatok ellátása, illetve a jegyző távollétében az ő helyettesítése. Részt veszek a testületi és bizottsági ülések előterjesztésének előkészítésében, tartalmi és formai ellenőrzésében. A feladatkörömbe tartozó témákban (helyi közlekedés, szemétszállítás, temetőüzemeltetés stb.) elkészítem az előterjesztéseket, rendelettervezeteket. Törökbálinton speciálisan hozzám tartoznak a hatósági ügyek közül a szociális és gyámügyek, illetve én vagyok a felelőse a nemrég elindított házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésnek is.
– Mióta dolgozik Törökbálinton?
– 1999. július 1-je óta. Előtte közel tíz évig Érden dolgoztam, azt megelőzően a XI. kerületben, a pályafutásomat pedig szülővárosomban, Zalaszentgróton kezdtem.
– Az, hogy ilyen régóta dolgozik Törökbálinton, annak köszönhető, hogy hűséges típus vagy annak, hogy szeret itt dolgozni?
– Is-is. Ahogy a pályafutásomból is látszik, nem váltogattam gyakran a munkahelyeket. Az első két munkahely-változtatásomat családi okok indokolták: házasságkötés és azt követően pedig az, hogy gyermekemnek a közoktatási intézményekbe (óvoda, iskola) ne kelljen ingáznia. Törökbálint Nagyközség aljegyzői álláshelyét szakmai szempontból pályáztam meg.
– Nemrég jegyzőváltás volt a városban. Mennyire sikerült jó munkakapcsolatot kialakítania a jegyzővel?
– Hála Istennek neki is sok tapasztalata és nagy szakmai gyakorlata van a közigazgatásban, és nagyon sok dologban azonosak az elképzeléseink, illetve az, hogy egy dolgot hogyan közelítsünk és oldjunk meg. Nagyon közel áll egymáshoz a gondolkodásunk a közigazgatás-szervezéssel kapcsolatban.
– Mit gondol, miért ön kapta a díjat?
– Erre a kérdésre azok tudnának válaszolni, akik felterjesztettek és igen szavazatukkal méltónak ítéltek e díjra. El kell, mondjam, nagy örömömre szolgált, hogy a képviselő-testület egyhangúan szavazta meg számomra ezt a díjat. Remélem, a jó munkámért kaptam. Megpróbáltam mindig helytállni, akkor is, amikor munkakörömből adódóan helyettesíteni kellett a jegyzőt.
– Szeret a törökbálinti hivatalban dolgozni?
– Természetesen igen. Az aljegyzői munkát nehezen lehet a korábbi munkáimmal összehasonlítani, hiszen akkor a közigazgatási és önkormányzati munkának csak egy-egy szeletét ismertem. Most pedig egy egész hivatal, önkormányzat szerveinek munkájának előkészítésében, szervezésében, végrehajtásában kell részt vennem. Nehezíti a feladatot az is, hogy az önkormányzat több épületben található. De szerintem jó a légkör, összetartóak a dolgozók. Nagyon szeretek Törökbálinton dolgozni, szívesebben végzem a munkámat egy ilyen környezetben, mint egy nagyvárosban.