Kerthelység

2009. júl 31.

Településrendezési tervezés Törökbálinton

Írta: admin Kategória: INTERJÚ

Törökbálinton a PESTTERV Pest megyei Terület, Település, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. készítette a város hatályos településszerkezeti tervét, helyi építési szabályzatát, illetve készítette és készíti a legtöbb szabályozási tervet. A PESTTERV egyik társtulajdonosa és egyben ezeknek a terveknek a készítője Pekár Zoltán vezető településrendező tervező.

– Mit kell és érdemes tudni a PESTTERV Kft.-ről?
– A PESTTERV Magyarország egyik legnagyobb és legrégebbi szakmai múltra visszatekintő terület- és településrendező tervező szervezete. Kiterjedt kapcsolatrendszere révén az ország számos területén, településén végez tervezői, tanácsadói tevékenységét. A PESTTERV Kft. fő tevékenységi területei: a területi és környezeti kutatások, a területi tervezés, a környezeti tervezés, a településtervezés, a tanácsadás, valamint a tervezést kiegészítő térinformatikai szolgáltatások.

Pekár Zoltán az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán végzett 1989-ben okleveles városgazdasági üzemmérnökként, majd másoddiplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen 1999-ben szerezte meg városépítési és városgazdasági szakmérnökként. Tervezési tevékenységét 2000-óta folytatja Törökbálinton, így meglehetősen nagy rálátása van a városban folyó településrendezési tervezésekre.

Az iroda munkatársai többéves, illetve évtizedes gyakorlattal rendelkező városrendező építész, területrendező, településfejlesztő, táj-, természet- és környezetvédelemmel, térinformatikával, továbbá közlekedéshálózat-tervezéssel foglalkozó vezető tervező és tervező szakemberek. A tervezőiroda jelen formájában 1994 óta működik. A PESTTERV az ország azon kevés tervező irodája közé tartozik, amely a gyakorlatban foglalkozik a regionális tervezéssel, s ehhez megfelelő szakemberekkel is rendelkezik.
A települések, megyék, régiók megbízásából készülő tervezési munkák ké­szítése során a cég tervezői „résztvevő” tervezésre törekszenek. Ennek érdekében rendszeres és érdemi kapcsolatot építenek ki a hivatalok felelős szakembereivel, a képviselő-testületekkel, a terület- és településfejlesztési, építészeti, műszaki, környezetvédelmi bizottságokkal, valamint a társadalmi és gazdasági élet meghatározó szereplőivel. Ez az együttműködés teszi lehetővé, hogy az elkészített tervek hatékonyan szolgálják a rendezési, fejlesztési és környezetvédelmi célok megvalósítását.
Nyilvánvalóan a mindenkori törökbálinti önkormányzattal való jó kapcsolatainkat is ezek a cégjellemzőink alapozták meg, amelyet a korrekt munkakapcsolatok tudtak fenntartani ilyen hosszú időn keresztül. E jó kapcsolatok ápolása pedig – a kölcsönösen előnyös hosszú távú együttműködésünk eredményeképpen – cégünknél mind a mai napig prioritást élvez.
– Hogyan került önökkel megbízói kapcsolatba önkormányzatunk?
– Még 1999 végén az akkori főépítész vette fel a kapcsolatot a cégünkkel, hogy készítsük el Törökbálint új településrendezési tervét. A megkeresés oka talán az a bölcs önkormányzati előrelátás lehetett, hogy a PESTTERV akkoriban már dolgozott a budapesti agglomeráció területrendezési tervén, így egyrészt biztosítani lehetett a településrendezési terv és ez utóbbi közötti összhangot, másrészt minél inkább érvényesíteni lehetett a város stratégiai fejlesztési, rendezési érdekeit.
– Hogyan zajlott akkoriban ez a tervezési folyamat?
– Az érdemi tervezés 2000-ben kezdődött a településfejlesztési koncepció megalkotásával. E koncepció kialakítását széles körű, nyilvános egyezetésekkel alapoztuk meg és a végső, ma is joghatályos változatot 2000 májusában hagyta jóvá a képviselő-testület. (Azt, hogy ez a nyilvánosság jót tett a később elkészült településrendezési tervnek is, jól jellemzi, hogy a most folyamatban lévő koncepció módosítása során sem volt szükség gyökeresen új elvek mentén új koncepciót készíteni, noha azóta már több önkormányzati cikluson is túl vagyunk.) Az új településrendezési terv és a helyi építési szabályzat a jogszabályoknak megfelelő procedúrák betartásával 2001 szeptemberére készült el, az önkormányzat akkor hagyta jóvá. Kisebb-nagyobb módosításokkal ma is ez a terv van hatályban, tehát időtálló dokumentumnak tekinthetjük. Az előbbiekben felvázolt másfél, kétéves tervezési, jóváhagyási időszak első hallásra ugyan hosszúnak tűnhet, de a gyakorlat alapján ez egy átlagos
hosszúságú tervkészítési időszaknak minősül.
– Az előbb több olyan fogalom is elhangzott, amelyek egy laikus számára nem sokat mondanak. Pontosítaná, értelmezné ezeket?
– Magyarországon a települési önkormányzatok által jóváhagyott településrendezési tervek és helyi építési szabályzatok alapján lehetséges jogszerűen területet felhasználni, illetve területfelhasználást változtatni, belterületi határt és különböző övezeteket, építési övezeteket megállapítani – végső soron a település területét fejleszteni, védeni és rendezni, beépíteni, illetve a nemkívánatos beépítésektől megvédeni. Ezen túl számos önkormányzati eljárás nélkülözhetetlen alapja a rendezési terv és a szabályzat, a település közterületeit, illetve közszolgáltatási létesítményeit érintő közbeszerzési eljárásoktól a különböző beruházási (és uniós) pályázatok benyújtásáig. (Irodánk tervezési munkáinak döntő többségét egyébként ezek a településrendezési tervek teszik ki. Például az elmúlt évtizedben több mint száz településre készítettünk rendezési és fejlesztési tervet. Ezek jelentős része a települési igényekhez igazodó térinformatikai feldolgozással készült.)
Településfejlesztési koncepción azt a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentumot értjük, amely a település jövőbeli kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, gazdasági, környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. A város jelenleg is hatályos településfejlesztési koncepciójával összhangban a település kidolgozta az úgynevezett integrált városfejlesztési stratégiáját, amelynek alapján a város fejlesztésében már konkrét kézzelfogható eredmények is születtek.
A településrendezési terv a településszerkezeti terv és a szabályozási terv együttes megnevezésére használt fogalom. Településszerkezeti terv az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. Szabályozási terv az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. A helyi építési szabályzat az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet.
– A jelenleg hatályos településfejlesztési koncepció, településrendezési terv és a helyi építési szabályzat tehát nyolc-kilenc éves. Nem értek még meg ezek a dokumentumok a korszerűsítésre?
– A kérdés azért is aktuális, mert jelenleg már folyamatban van ezeknek a terveknek a felülvizsgálata. A tervek korszerűsítésére több okból is szükség van. Az eltelt időszakban ugyanis például hozzávetőleg 20 részterületre szóló szabályozási terv és szabályzat is elfogadásra került, illetve a tervezés jogi, gazdasági, társadalmi és településpolitikai környezete is kisebb-nagyobb mértékben megváltozott, továbbá megjelentek olyan önkormányzati és fejlesztői elképzelések, amelyek igényelhetik a hatályos tervek módosítását.
Jelenleg a tervezés adatbeszerző, előkészítő fázisai zajlanak. Hamarosan lezárulnak a településrendezési vizsgálatok, aprólékos munkával egységesítjük a jóváhagyott hatályos tervállományt, illetőleg folyamatban van a településfejlesztési koncepció megújítása is.
– Várhatóan hogyan alakul e munka elkészítésének folyamata?
– Egy ilyen komplex tervezési feladat elkészítésénél nehéz pontos határidőket rögzíteni, hiszen rendkívül sok kérdésben adódhat olyan helyzet, hogy a tervezés folytatása helyett célszerűbb bevárni egy-egy szakmai vagy fejlesztéspolitikai egyeztetés eredményét. Várhatóan azonban az őszi időszakra állhat elő egy jóváhagyásra kész állapotú módosított településfejlesztési koncepciótervezet. E koncepció elfogadásától függően lehet a további tervezés időigényét meghatározni. Elsődleges cél azonban az, hogy a teljes tervjóváhagyás 2010 nyaráig megtörténhessen, azaz Törökbálint rendelkezzen egy olyan megújított tervanyaggal, amelyben egységes rendszerben a jóváhagyott tervek és az új elképzelések is megjelenhetnek.
– Jelenleg mik azok a fő tervezési elvek, amelyek mentén készülnek a város új tervei?
– Hosszú távú cél, hogy Törökbálint olyan kertvárossá váljon a főváros szomszédságában, amely egyaránt nyújt szerethető és minőségi lakókörnyezetet az itt élőknek, és amely kiváló térségi pozíciójából adódó gazdasági lehetőségeit maximálisan kihasználva stabil, hosszú távon is fenntartható agglomerációs település. A tervi megoldások alapvetően a meglévő hatályos, korábbi megoldásokra ráépülve csak mértékletesen változhatnak meg.
Feltétlen prioritás, hogy a már jóváhagyott tervekkel rendelkező területek korábban biztosított építési lehetőségei lehetőség szerint ne változzanak. Fontos szempont, hogy a meglévő tervanyag egy egységes rajzi és szöveges rendszerben szolgálja a lakosságot és az építési hatóságot az ügyintézések során. A korábban meghozott és a tervekbe mindeddig be nem épült testületi döntések lehetőség szerint épüljenek be az új tervbe. A közlekedéshálózat fejlesztését a mai és a várható igényekhez kell igazítani.

Végezetül a tisztelt olvasókat arra bátorítom, hogy a tervezést lehetőségeikhez mérten kísérjék figyelemmel, hiszen ez a cikk csak a figyelemfelkeltésre adott lehetőséget. A részletesebb ismertetésre terjedelmi okokból nem volt módunk, a tervezés azonban a területi érintettség miatt minden lakost érinthet.

Z.P.


Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!