65 milliárdot bukik az állam a szocpol eltörlése miatt, ezzel a kormány tovább mélyíti a válságot. A Bajnai-kormány válságkezelő programjának része a lakástámogatások átmeneti megszüntetése, ami érinti a szociálpolitikai kedvezményt és a kamattámogatásokat is. Az építőipari szakemberek szerint az új építésű lakások esetében ezek az intézkedések nem mérséklik a válságot, hanem éppen ellenkezőleg, inkább mélyítik. Megerősítették azt a tényt, hogy az építőipari termelővállalatok számára létfontosságú az új építésű lakások támogatása, ugyanis e nélkül a családok döntő többsége képtelen ingatlant vásárolni, így befellegzik a lakásépítéseknek, ami normális esetben a gazdaság motorja lehet.
A használtlakás-vásárlással kapcsolatos támogatások megvonása beszűkíti az ingatlanpiacot, megnehezíti a munkaerő mobilitását, megnehezíti sokak lakáskörülményeinek javítását és a gyermekvállalás ellen hat, viszont ebben az esetben kétségtelen a költségvetési megtakarítás.
Ezzel szemben az új építésű lakásokkal kapcsolatos támogatások megvonása, szűkítése nem jár költségvetési megtakarítással, mert az új lakások állami támogatása az adó- és járulékbevételek révén a költségvetésnek megtérülnek, sőt többlet-költségvetési bevételeket jelentenek. Szakértői számítások szerint egy új lakás értékének hozzávetőleg 40-60 százaléka folyik be a költségvetésbe adóbevételként! Egy 25 millió forint bekerülési értékű új építésű ingatlan esetében az összes adó és járulék 11,75 millió forint, azaz a lakás árának 47 százaléka az állam bevétele!
Ehhez képest az átlagosnak nevezhető lakásonkénti 2,4 millió forintos szocpoltámogatás igen csekély tétel.
A másik kétséges döntés a kamattámogatások megvonása, ami az euró mihamarabbi bevezetésével nemhogy deficitet nem termel, de egyenesen jó üzletet jelenthet a költségvetésnek. Ugyanis az új építésű lakásokkal kapcsolatos bevételek az építés évében keletkeznek, míg az állami kamattámogatási kiadások átlagban 15-20 év alatt merülnek fel. Így egyértelműen bevételi többlete van a költségvetésnek a lakáshitelek kamatának támogatásából. Az euró bevezetésével ezt a többletet az állam ráadásul képes megtartani, hiszen ez a kamatok jelentős csökkenését eredményezi. Ha a kamatszint három százalék körülire esik, az államnak nem kell további kamattámogatást adnia.
Az építőipari szakemberek szerint 2009-ben az elmúlt évhez képest a megvonások miatt legalább tízezerrel kevesebb lakás épül. Ez számításaik alapján 65 milliárdos egyensúlyromlást eredményez.
Mi lenne a követendő út?
1. A szocpol és a kamattámogatás megszüntetése csak a használt lakásokra terjedjen ki, a lakásépítésekre és az új építésű lakások vásárlására ne.
2. A lakásépítési ágazatban az uniós források fogadására egy ppp-elveken működő, bérlakásépítő szektort hozzon létre a kormányzat. Az EU-források egy részét szociális szempontú bérlakásépítő rendszerben kellene felhasználni.
3. Nagy szükség lenne egy hatástanulmányra az euró bevezetésével kapcsolatban, azt tisztázandó, hogy az mennyiben befolyásolja a költségvetés lakáshitelekkel kapcsolatos kiadásait.
4. Kívánatos lenne az építésügy és a lakásügy egy tárca alá rendelése, illetve a szakemberek javaslatainak a szakmai szervezetek bevonásával történő megvalósítása.
5. A legfontosabb teendő a kormány részéről egy régóta esedékes lakáspolitika megteremtése, a civil oldal bevonásával.
