Kerthelység

2009. máj 25.

A feladatok nem fogytak el

Írta: admin Kategória: INTERJÚ

Ha egy beruházást tíz egységre osztunk, akkor ebből hét egység az előkészítés

A májusi testületi ülésen kevesebb beruházással kapcsolatos előterjesztést tárgyal a képviselő-testület, aminek elsősorban munkaszervezési és pénzügyi okai vannak. Az előbbiben jelentős változások történtek, az utóbbi pedig azt jelenti, hogy beruházási feladatok egy részének forrását a testület addig, amíg az idei évre várható adóbevételekről képet kap, zárolta. Csuka Attila alpolgármesterrel a településfejlesztési és -felújítási feladatokról és a megvalósításhoz rendelkezésre álló forrásokról beszélgettünk.

– A május végi testületi ülésen kevesebb beruházással kapcsolatos előterjesztést tárgyal a képviselő-testület. Elfogytak a feladatok?
– Törökbálint településfejlesztési és - felújítási feladatai sohasem fogynak el. Településünk demográfiai helyzetének alakulását figyelemmel kísérve intézményfejlesztési feladataink a következő években még folyamatosak lesznek. Előttünk áll – a már elkezdett hatcsoportos óvoda építésén túl – egy további óvoda és bölcsőde megépítése, valamint jelenlegi óvodáink és bölcsődéink felújítása. Az egyéb felújítási feladatok (járdák, utak, parkok stb.) pedig az elhasználódás miatt mintegy újratermelik önmagukat.
A májusi ülésre valóban kevesebb beruházással kapcsolatos előterjesztés kerül, ennek munkaszervezési és pénzügyi okai vannak. A munkaszervezésben az év folyamán jelentős átalakításokat végeztünk. A beruházások előkészítésében, lebonyolításában kialakítottunk egy sokkal gyorsabb döntéshozói mechanizmust, hasonlóan a magánszféra döntéshozói módszereihez. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy hétfőnként a polgármesteri hivatal irodavezetői úgynevezett vezetői értekezleten összegyűltek, ahol a testületi ülések előkészített, illetve a hivatal egyéb feladatait tárgyalták meg. Ezután az irodavezető a feladatokat elosztotta a munkatársai között. Egyértelmű, hogy ilyen széles spektrumon a rendkívül bonyolult beruházási feladatokra nem jutott kellő idő. Ezért a beruházási iroda állományának külön értekezletet tartok minden kedden. A testület döntéseit tételesen végigvesszük, így beszéljük meg az ügyeket. Úgy látom, ez a gyakorlat a korábban meghozott döntések végrehajtásának figyelemmel kísérését is lehetővé teszi. Ha valamely területen probléma adódik, közös gondolkodással keresünk megoldást. Ezzel a módszerrel szinte kizárt, hogy az iroda munkatársainak mulasztásából vagy figyelmetlenségéből akadjon el a döntések végrehajtása. Az is nagyon fontos, hogy az esetleges nehézségekkel nem hagyjuk magukra a kollégákat, ha szükséges, az adott feladat testületi döntésnek megfelelő irányait közösen értelmezzük. Úgy látom, hogy a közös gondolkodás sikerorientált csapatot formál a már megszokott hivatali munkamódszerekbe kicsit beleszürkülő hivatalnokokból. Nem véletlenül használtam többször a „közös” szót. A közös gondolkodás eredménye, hogy a tavaly ősz óta meghozott döntések folyamatos végrehajtása gördülékenyen halad. A közbeszerzések, pályázatok legtöbbje elő van készítve, kiírták azokat, a nyár folyamán és ősszel a kivitelezés valamennyi esetben elkezdődik vagy meg is történik.
A pénzügyi ok pedig az, hogy az ország gazdasági válsága miatt a képviselő-testület a beruházási feladatok egy részének forrását júniusig – vagyis addig, amíg az idei évre várható adóbevételekről képet kapunk – zárolta. Az összegek felszabadítása után lehet a további feladatokat elvégezni. Ez persze nem jelenti azt, hogy az előkészítés a háttérben ne haladna.
– A törökbálintiak valahogy mégis keveset érzékelnek ebből…
– Egy beruházás feladatait a testület első döntésétől a kivitelezés befejezéséig mondjuk, tíz egységre osztjuk, ebből hét egységet vesz el az előkészítés folyamata. Ez nem látványos, de megkerülhetetlen kötelesség. A mellékelt táblázat szemlélteti, hogy milyen építési és felújítási munkálatokkal találkozhatnak a törökbálintiak a nyár és az ősz folyamán.
– A meglévő források hatékony felhasználása fontos feladat. Ebben van változás?
– Valóban, nem mindegy, hogy a rendelkezésünkre álló forrásokat hogyan használjuk fel. Adott összegből kettő vagy három kilométer járdát építhetünk vagy újíthatunk fel.
Ennek érdekében a korábban kialakult gyakorlatban többpontos változtatást hajtottunk végre. Az egyik az úgynevezett kis értékű beruházások köre. Ebben az esetben új eljárási szabályzatot alakítottunk ki azért, hogy az átláthatóságot és a valódi versenyt biztosítsuk. Tapasztaljuk, hogy az előző évekhez képest érezhetően csökkentek az ajánlati árak (legalábbis mi úgy gondoljuk), pusztán a versenynek köszönhetően. A másik változás a kiírások tartalmában jelenik meg. Közelíteni próbálunk ahhoz az elképzeléshez, hogy a munkák utáni kifizetések a valóban elvégzett műszaki tartalomhoz kötődjenek. Mondok egy példát: idén a járdafelújításra kiírt pályázatban az ajánlatokat nem a járda hosszára kértük (például a Jókai utcában 350 m járda építése), hanem munkaszakaszokra: tükörkészítésre, szegélyezésre, aszfaltozásra, viakolorozásra stb. A munkaelemekre összességében adott legolcsóbb ajánlatot adó lesz a kiírás nyertese. A kivitelezés során a hivatal folyamatos (napi) műszaki ellenőrzéssel biztosítja, igazolja, hogy valóban az elvégzett munka kerülhessen számlázásra. Járdaépítésnél vannak szakaszok, ahol például nem kell tükröt kialakítani, hiszen az alapnak megfelelő betonjárdaszakaszok állnak rendelkezésre. Itt csak szegélyezni és aszfalttal kiönteni vagy viacolorral burkolni kell. Vagyis a tükörkészítést nem kell elvégezni, nekünk pedig nem kell kifizetni ezért az el nem végzett munkáért egy fillért sem. (Elnézést, hogy ilyen részletekkel untatom az olvasót, de érzékeltetni szeretném, hogy mennyire oda kell figyelnünk a részletekre, azért, hogy a meglehetősen szűkös forrásokat a leghatékonyabban használhassuk fel.)
Az új módszerek elfogadtatása nem egyszerű feladat, hiszen a bevésődött hivatali szokásokat is meg kell változtatni. Az új gyakorlat bevezetésének szükségességében is egységes a vezetés, ami igen sokat számít.
– Beszéljünk néhány szót a nagyobb beruházásokról. Ezek közül melyeket emelné ki?
– Mind értékében, mind volumenében a legnagyobb a Dulácska-majorban megépülő 16 tantermes, 8 szaktantermes iskola, uszoda, sportpálya projekt. A közbeszerzés nyílt eljárással zajlik, jelenleg az ajánlattételi szakaszban vagyunk, május 20-a után a tárgyaló partner kiválasztására és meghallgatására kerül sor és egyidejűleg arra az egyeztetésre, amit negyedik egymás utáni héten tervezünk megvalósítani. Sajnálom, hogy a számos érdeklődőből csak hárman jelentkeztek a megvalósításra, s közülük csak egy pályázó maradt versenyben a hiánypótlási felhívás után. Ennek okán akár a kiírás újragondolását is megfontolnám, támogatnám, hiszen 9,5 milliárd forint plusz áfa összegről van szó. Ugyanakkor belátom, hogy milyen csúszással járna ez a sürgető igényű iskolaszükségben, miközben tudom, hogy a közbeszerzési törvény szabályai ezt a lépést nem teszik lehetővé.
Épül a hatcsoportos óvoda az Árpád utcában. Ugyanitt a tömegsportcentrum (ez nem az önkormányzat beruházása) építési engedélyezés alatt áll. Idén – a Sportpark Kft.-vel kötött megállapodásnak megfelelően – e beruházás döntő része elkészülhet. A hatcsoportos óvoda és a tömegsportcentrum között az önkormányzat beruházásában új bekötőút és patakhíd épül az Árpád utca és a Bajcsy-Zs. út között. A híd engedélyére várunk, és azonnal indulhat a közbeszerzés, majd a kivitelezés. Az Árpád utca óvodai szakaszának felújítása is megtörténik, ahogy az óvoda építése olyan kiviteli szakaszba kerül, hogy az építési forgalom már nem teszi tönkre a felújított útszakaszt. Az Árpád utca képét rontó 20 KV-os nagyfeszültségű vezetéket földkábelre váltjuk.
Az év folyamán három játszótér megépítését tervezzük. A Szent László téren, a Tükörhegy utcában egy kisebbet, és a Bajcsy-Zs. úton a téglagyárral szemben – a fiatal felnőttek számára is – egy kicsit nagyobbat. A Szent László téri játszótér megépítésének versenyeztetését azzal a módszerrel hirdettük meg, ami a tavalyi játszótérépítéseknél sikeresnek bizonyult. Vagyis csak azt mondjuk meg, hogy milyen összeget szánunk a játszótérre, a műszaki tartalom vonatkozásában versenyezzenek az ajánlattevők. Sőt arra is lehetőséget biztosítottunk, hogy egy ajánlattevő akár három elképzelést is benyújthasson. Ennek köszönhetően 12 szebbnél szebb ajánlatból választhattunk. A pályázatok kiértékelése most zajlik. Ez a játszótér a nyár folyamán elkészül. További két játszótér megépítésére írunk ki közbeszerzést. Amennyiben a bevételeink megfelelően alakulnak, és a képviselő-testület feloldja a költségvetésben zárolt összegeket, ezeket is elindítjuk.
– Időről időre felröppennek hírek az OMŰV telephely kiváltásával kapcsolatban. Kaphatnánk erről tájékoztatást?
– Az OMŰV kitelepítése a település központjából régi vágya a mindenkori képviselő-testületeknek, hiszen az ipari tevékenység idegen a Munkácsy M. utca főutca jellegétől. A településközpont-rehabilitáció során hiába hozzuk rendbe ezt az utcát, ha az OMŰV a jelenlegi helyén marad. Ugyanakkor ez a terület alkalmas lenne egy kisvárosi településközpont kialakítására. Két hónapja sikerült javaslatot tennünk cseretelephelyre az OMŰV vezetői számára, akik elvben nem zárkóztak el a változtatástól. Ennek költségeit természetesen az önkormányzattól várják. A Mechanikai Művek területén találtunk lehetséges csereterületet, ahol az OMŰV kérésére egy elvi koncepciótervet készíttetett a terület tulajdonosa. Amennyiben ezeket az elképzeléseket az OMŰV elfogadhatónak tartja, azonnal a testület elé visszük az elgondolást és megkezdjük az érdemi tárgyalásokat. A sietség annyiban indokolt, hogy most van pályázati lehetőség telephely-rehabilitációra, amit június 30-áig be kellene adni. Ezt a Közép-magyarországi Operatív Program keretében írták ki, és kis- és középvállalkozások pályázhatnak a teljes összeg 35 százalékára, de maximum 100 millió forintra. Vagyis nem az önkormányzatnak, hanem az OMŰV-nek kellene pályáznia. Ehhez az szükséges, hogy addigra a tárgyalásokon eljussunk legalább az előszerződésig, tisztázzuk a pénzügyi konstrukciókat és a konkrét összegeket. Az idő rövidsége korrekt hozzáállást és gyors döntéshozatalt igényel a partnerek részéről. Abban bízom, hogy az önkormányzaton nem fog múlni, hogy a tárgyalások sikeresek legyenek. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a megállapodás csak az OMŰV beleegyezésével lehetséges.

F.K.


Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!