Kerthelység

2009. máj 25.

Növekedés és fejlődés – de nem akárhogyan…

Írta: admin Kategória: INTERJÚ

A József-hegy Közéleti Egyesület célkitűzései

A József-hegy Törökbálint egyik legszebb része. A régen szőlőskertekkel beültetett domb alsó részén, a József-hegyi utcában mára nagy házak épültek, amelyek teraszairól egészen a Citadelláig el lehet látni. Kevesen tudják azonban, hogy a József-hegy utca házai fölött elterülő hegytető is lakott terület, közigazgatásilag belterület. Kis hétvégi házak sorakoznak itt. A telkek tulajdonosainak összefogásából alakult a József-hegyi Közéleti Egyesület. Az egyesület elnökével, Ceglédi György közgazdásszal céljaikról és elképzeléseikről beszélgettünk.

– A József-hegy Közéleti Egyesület januárban alakult, tehát egészen „fiatal”. Kik és milyen céllal alapították?
– Az egyesületet azok az ingatlantulajdonosok hozták létre, akiknek a József-hegy gerincén, azaz a hegytetőn van telkük. Ez a terület jelenleg üdülőövezeti besorolás alatt áll, és ekként is funkcionál. Viszont Törökbálint több hasonló adottságú területétől eltérően ide nem ért fel egyetlen közmű sem. Tehát se villany, se víz nincs, a csatornázásról nem is beszélve. Pedig a környék nagyon szép. Gyerekkoromban, tősgyökeres törökbálinti lévén, sokat barangoltam arrafelé. Aztán az iskolás évek után évtizedekig nem jártam a hegytetőn. Mígnem úgy tíz évvel ezelőtt újra arra vitt az utam, és teljesen megfogott a hely varázsa. Ezért amint szerét ejthettem, én is vettem ott egy ingatlant. Közben a város rohamléptekkel fejlődött, de ebből a József-hegy tetején szinte semmi sem látszott.
– Ez azt jelenti, hogy ezeken a telkeken építkezni sem lehet?
– Az építkezés elvileg a besorolás szerint lehetséges, de ehhez sok minden hiányzik. Először is a közművek kiépítésének előfeltétele a megfelelő szélességű út. A jelenlegi Fácán utca, amely a hegytetőn keresztül vezet, helyenként eléri a 12 méter szélességet, máshol viszont csak 8 méter. Először ezt kell kiszélesíteni. Tovább bonyolítja az ügyet, hogy az utca másik, M0-s körgyűrű felőli része, illetve az ez alatt lévő úgynevezett Levendulás jelenleg az MNV Zrt., tehát gyakorlatilag a Magyar Állam tulajdonában van. Ahhoz tehát, hogy az út kiszélesítése, azaz kiszabályozása megtörténhessen, a telektulajdonosokon kívül az önkormányzat és az MNV Zrt. közreműködésére is szükség van. Ezeknek a lépéseknek a megtétele egy, a telektulajdonosokat összefogó egyesület megalapítását tette szükségessé. Ezért a polgármester javaslatának is megfelelően megkerestem minden tulajdonost, és januárban sikerült összehívni az egyesület első közgyűlését.
– Hány telektulajdonosról van szó?
– Összesen körülbelül 50-55 tulajdonos van, többségük aktív tagként be is lépett az egyesületbe, de a többiek is figyelemmel kísérik a fejleményeket, és egyetértenek a céljainkkal.
– Pontosan mik ezek a célok?
– Szeretnénk elérni, hogy az út és a közművek kiépüljenek ezen a területen is. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy ez nem megy egyik napról a másikra, illetve az is világos, hogy a tulajdonosoknak is áldozatokat kell vállalniuk. A januári közgyűlésen céljainkat három pontban foglaltuk össze: 1. Mindenképpen szeretnénk megőrizni a terület zöldövezeti jellegét. 2. Szeretnénk megteremteni a minimális feltételeket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a telkeket az eredeti célnak megfelelően lehessen használni, tehát szeretnénk megvalósítani a közművek kiépítését. 3. Az előző két cél elérése érdekében szeretnénk együttműködni az önkormányzattal. Nem azt várjuk tőlük, hogy helyettünk végezzék el ezeket a munkánkat. Úgy gondoljuk, hogy ezt a feladatot magunkra vállaljuk, és ebben számítunk az önkormányzat támogatására. Egyrészt erkölcsi támogatásra gondolok, például segítségre az engedélyeztetési eljárásokban, illetve az MNV. Zrt.-vel való tárgyalásokban és a kapcsolattartásban. Másrészt anyagi támogatásban is bízunk, olyan mértékben, mint ahogy Törökbálint más hasonló adottságú területei is részesülhettek az önkormányzati forrásokból.
– Törökbálint körül alig vannak már érintetlen területek. Biztosan jó ötlet az egyik utolsó ilyen részt beépíteni?
– Mint ön is tudja, elkészült az átfogó városrendezési terv. Ez a dokumentum a teljes József-hegyet rekreációs üdülőövezetként sorolja be. Ez a besorolás nagyon szigorú szabályokhoz köti az építési engedélyeket. Az ingatlanoknak csak maximum tíz százaléka építhető be, és a homlokzat magassága sem lehet nagyobb 4,5 méternél. A jelenlegi állapotban, a közművek, különösen a víz és a villany hiánya miatt ezeket a telkeket szinte semmire sem lehet használni. Ezért az egész terület könnyen egy elhanyagolt, gondozatlan bozóttá válhat, amint ez a Levendulásban már meg is figyelhető. Nekem a szüleim, sőt a nagyszüleim is Törökbálinton éltek, és én is itt lakom. Higgye el, nagyon szeretem a falut, illetve most már várost. A József-hegy pedig különösen a szívemhez nőtt, és remélem, hogy egy napon mi is felköltözhetünk oda a gyerekeinkkel. Elképzelheti, hogy a saját jól felfogott érdekemben is azt az álláspontot képviselem, hogy a terület különösen szép természeti környezetét mindenképpen meg kell őrizni. De a fejlődésnek nem lehet útjába állni, a város terjeszkedik. Szerintem mindenkinek előnyösebb, ha ez a terjeszkedés előre megtervezett módon, a város és lakóinak érdekeit messzemenően figyelembe véve megy végbe. Ennek pedig a legegyszerűbb és az önkormányzat részéről leginkább költségkímélő módja, ha a helyi, településük iránt elkötelezett telektulajdonosokkal működik együtt.
– Az önkormányzat részéről milyen hozzáállást tapasztaltak?
– Turai István polgármester és a terület képviselője, Csuka Attila alpolgármester pozitívan fogadták az elképzelésünket és támogatásukról biztosítottak. Remélem, hogy hamarosan sikerül a tettek mezejére lépni. Az első lépés az út kiszélesítése és a közműtársaság megalapítása lesz.

P.E.


Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!