Fontosabb tudnivalók az európai parlamenti választásokról
Sólyom László köztársasági elnök 2009. június 7. napjára kitűzte az Európai Unió parlamenti képviselőinek megválasztását. Ezen a napon mindenki ismét az urnákhoz járulhat és élhet alkotmányos jogával – leadhatja szavazatát az általa támogatott képviselőjelöltre és pártra. De addig, amíg ez az idő elérkezik, sok tennivalónk lesz, amelyek közül néhány fontos elemre a következőkben szeretném felhívni a figyelmüket.
Fontosabb események időrendben
A névjegyzékbe történő felvételről szóló értesítőt az ajánlószelvénnyel együtt a választópolgárok megkapták. A névjegyzéket 2009. április 8-ától április 15-éig kellett közszemlére tenni, ez a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján volt megtekinthető. A névjegyzékből való kihagyás, törlés, illetőleg a névjegyzékbe való felvétel miatt lehetett kifogást benyújtani a Helyi Választási Iroda (továbbiakban: HVI) vezetőjénél. (A HVI a választások lebonyolítását elősegítő, a polgármesteri hivatal köztisztviselőiből álló szervezet, vezetője a jegyző.) Ilyen szerencsére nem történt.
Már nem annyira új elem a választások során a külképviseleti névjegyzék és külképviseleti szavazás intézménye.
A külképviseleti névjegyzékbe való felvételt a választópolgár a lakcíme szerint illetékes HVI vezetőjétől 2009. május 22-éig 16 óráig kérheti.
Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján legkésőbb 2009. június 5-én 16 óráig ajánlott levélben lehet kérni. Igazolást legkésőbb 2009. június 5-én 16 óráig lehet kiadni.
A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Jogi és Ügyrendi Bizottság – a HVI vezetője javaslatára – a szavazatszámláló bizottságok hiányzó választott tagjait és a szükséges számú póttagokat 2009. május 25-én megválasztja.
A választással kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét 2009. június 7-én 19 óráig nem szabad nyilvánosságra hozni.
Az országos közszolgálati műsorszolgáltatók 2009. május 20-ától 2009. június 4-éig, továbbá 2009. június 5-én – a Ve. 99/A §-ban meghatározottak szerint – ingyenesen közzéteszik a listát állító jelölő szervezetek által készített politikai hirdetéseket.
A választási kampány 2009. június 5-én 24 óráig tart. Kampányt folytatni 2009. június 6-án 00 órától június 7-én 19 óráig tilos. A plakátot, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, 2009. július 7-éig köteles eltávolítani.
A külképviseleteken 2009. június 7-én, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest –1 vagy –2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni.
Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken 2009. június 6-án helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.
A szavazóköri jegyzőkönyv egy példánya az illetékes választási irodában 2009. június 10-én 16 óráig megtekinthető.
Hogyan szavazzunk?
Mikor érvényes a szavazólap?
A leadott szavazat érvényességének két feltétele van:
– érvényes legyen a szavazólap – a szavazólap akkor érvényes, ha hivatalos, le van pecsételve, a törvényben meghatározottnál több szavazatot nem tartalmaz, illetve ha nem üres;
– érvényes legyen a szavazat – a szavazat akkor érvényes, ha nem kiesett jelöltre adták le, ha a szavazat a jelölt neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonal, és az urna hitelesítve volt.
A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak.
Néhány tanács a választás napjára
A választópolgárok számára a következő teendő nem más, mint elmenni szavazni. De hová? Ebben az értesítőn (kopogtatócédulán) található információ segíthet. Itt megtalálható, hogy Törökbálint hányas számú szavazókörébe tartozunk, a szavazókör száma mellett még az is, hogy a névjegyzékben hányas sorszámmal szerepelünk. (Ezért célszerű az értesítőt magunkkal vinni a szavazáskor, mert ezek az információk nagyban segítik a szavazatszámláló bizottság munkáját.) Az értesítő ezenfelül tartalmazza a szavazókör pontos címét, a szavazás időpontját és néhány személyes adatunkat. Érdemes elolvasni a hátoldalára nyomtatott információkat, mert ezek is segítenek a szavazásban.
A szavazatszámláló bizottság reggel 6 órakor kinyitja a szavazóhelyiséget. Az elsőként szavazó állampolgár – aki nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja – jelenlétében a bizottság megvizsgálja, hogy az urnák üresek-e, majd az urnákat lezárják és lepecsételik. Ezt követően kitöltik az ellenőrző lapot, amely tartalmazza az elhelyezés időpontját, az elsőként szavazó választópolgár és a szavazatszámláló bizottság tagjainak aláírását. A három példányban kiállított ellenőrző lapot a két helyben maradó urnába és a mozgóurnába bedobják.
A szavazókörben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a rend fenntartásáért. Szavazni kizárólag személyesen, a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzéken szerepel vagy ahova a szavazatszámláló bizottság felvette.
A mozgóurnával történő szavazás szabályairól
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 61. § (3) bekezdése alapján a mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében – kérésére – a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja mozgóurnával felkeresi.
A választójog alkotmányos alapjog, amelynek gyakorlását akkor is biztosítani kell, ha a választópolgár nem szerepel a választójogosultak névjegyzékében (a választójogosultak névjegyzékébe való felvétel deklaratív és nem konstitutív aktus).
A mozgóurnával történő szavazás egyes kérdéseiről szóló 12/2002. (IV. 2.) OVB állásfoglalásban az Országos Választási Bizottság azt az álláspontját fejtette ki, miszerint a mozgóurnával történő szavazás a szavazóhelyiségen kívül történő szavazás kivételes esete és kizárólag csupán – a választások időpontjában – a mozgásában gátolt választópolgár szavazásának biztosítására szolgál. „A mozgóurnával történő szavazás végrehajtása a szavazóhelyiségben történő szavazás menetét semmilyen módon nem akadályozhatja. Nem jelent olyan rendkívüli eseményt, ami miatt a szavazás szüneteltetésének helye lenne, és nem eredményezheti a szavazatszámláló bizottság határozatképtelenségét.”
Amennyiben a választópolgár pár nappal a választás előtt igényelt új személyi igazolványt, az okmányiroda által kiadott átvételt tanúsító adatlap másolatát el kell fogadni, mert a választópolgár az új személyazonosító igazolványt már megigényelte, de még nem kapta kézhez.
Személyazonosság és lakcím megállapítására alkalmas igazolványok:
– régi típusú igazolvány, amely mind két adatot tartalmazza (személyi és lakcímadat)
– ha 2000. január 1-je után új lakcímet létesített, akkor a régi típusú igazolvány mellett az új lakcímigazolvány is szükséges,
– új személyazonosító igazolvány és lakcímigazolvány,
– 2001. január 1-je után kiállított vezetői engedély vagy sorkatona esetén katonai igazolvány és lakcímigazolvány,
– útlevél és lakcímigazolvány.
A fentiekben megpróbáltam röviden összefoglalni azokat a választással kapcsolatos kérdéseket, melyek a választópolgárokat – önöket, olvasókat – érdekelhetik, érinthetik. Ha a leírtakon kívül bármely kérdésben segíthetünk, keressenek fel a polgármesteri hivatalban akár engem, akár a választási iroda bármely tagját. Találkozunk 2009. június 7-én a szavazóhelyiségekben.
