A városközpont fejlesztésére 800 millió forintot ítélt meg a bírálóbizottság
Még a tehetősebb települések is – mint amilyen például Törökbálint – szükségesnek tartják, hogy saját forrásaikat, bevételeiket kiegészítsék az Európai Uniótól származó és más támogatásokkal. A támogatási alapok legtöbbjét pályázati alapon osztják szét. Turai István polgármestert ebben a hónapban arról kérdeztük, hogy városunk indult-e ilyen pályázatokon, és ha igen, akkor vannak-e már eredmények.
Pályázataink legtöbbje a helyi intézmények – iskolák, óvodák – fejlesztésével kapcsolatos, de vannak eredményeink a polgármesteri hivatal munkájának és eszközbázisának korszerűsítésére is. Így például a Zimándy Ignác Általános Iskola eszközbeszerzésére vonatkozó projektben három interaktív táblakészlet beszerzésére és felszerelésére, 14 munkaállomásos számítógépterem telepítésére és felszerelésére, a helyi wifi-rendszer kiépítésére és egy játszótér építésére benyújtott pályázatunk volt eredményes. Összesen 11,4 millió forint támogatást kaptunk, amelynek felhasználása megtörtént. Az elszámolás most van folyamatban, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghatározott formában. A projektről rendszeresen kellett jelentéseket küldenünk, most készült el a zárójelentés, amelyet az állam nevében eljáró úgynevezett közreműködő szervezet helyszínen le is ellenőrzött. Palkóné Szabó Gabriella igazgató asszony tájékoztatást adott az ellenőröknek az iskoláról, az elmúlt évek fejlesztéseiről, körbevezette őket az iskolában. Az ellenőrzés mindent maradéktalanul és hibátlanul teljesítettnek ítéltek meg, a projektet lezártnak minősítették. Az más kérdés, hogy – miként a legtöbb ilyen pályázati pénz esetén – utófinanszírozás van, a ráfordítások összege ezután érkezik meg.
– A mostani lapszámban beszámolunk egy új, most induló projektről, amelyben ugyancsak van uniós pénz.
– Igen, az Árpád utcában elkezdődött a Bóbita Óvoda tagóvodájaként megépülő új hatcsoportos óvoda építése. Erre 250 millió forint támogatást nyertünk az Európai Uniótól. Nagyon bízom abban, hogy szerződés szerint legkésőbb idén novemberben átadjuk az épületet. Természetesen ez a negyedmilliárd forint nem elegendő a beruházásra, az önkormányzat közel 500 millió forinttal egészíti ki a támogatást. Sőt szerintem fordítva kellene mondani: az óvoda építésének költségeit a város viseli, amit kiegészít az uniós támogatás.
– Vannak-e tervek további pályázatok beadására?
– Nyertes pályázatinkon túl vannak előkészítettek, benyújtottak is. Az idei költségvetési törvény egyik mellékletében – az avatatlan szemek elől talán kissé elrejtve – 4,1 milliárd forintos előirányzat szerepel, amelynek felhasználására pályázatot lehetett írni. Az összeg bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését és egyéb célokat szolgál. Az elnyerhető támogatás maximum 20 millió forint, az ehhez tartozó minimális önrész ötmillió forint pályázatonként. Intézményeink szinte kivétel nélkül felújításra, bővítésre szorulnak, így a pályázatokhoz a teljes beruházási feladatokból ki lehetett választani egy-egy olyan részt, amely önmagában is megvalósítható. A képviselő-testület döntése alapján hat pályázatot adtunk be:
– a Zimándy Ignác Általános Iskola külső nyílászáróinak – ablakainak – cseréje,
– a Bálint Márton iskola esetében két iskola-előkészítő óvodai csoportszoba kialakítása a jelenlegi könyvtár helyén,
– a Csupaszív Óvoda tetőterének szerkezetkész kialakítása,
– a Bóbita Óvoda külső nyílászáróinak cseréje és a külső hőszigetelés elvégzése,
– a Walla Óvodában egy új melegítőkonyha kialakítása HACCP rendszerű konyhatechnológiával és végül
– a Szérűskert Bölcsődében szintén az ablakok cseréje.
A pályázat elbírálása 2009. június elejére várható.
– Eddig az oktatási intézményekhez igényelt támogatásokról beszéltünk, de mi van a polgármesteri hivatal saját pályázataival?
– Két pályázatunkban is eredményesek voltunk. Új fejlemény, hogy Törökbálint Város eredményesen pályázta meg a Közép-magyarországi Regionális Operatív Program keretében kiírt Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban című programot. Az e-környezetvédelemnek ez a programja alapvetően a központi és regionális környezetvédelmi szervek hatósági tevékenységére, illetőleg a helyi önkormányzatok, valamint az országos és területi civil szervezetek támogatására terjed ki, míg tartalmi szempontból (horizontális fejlesztésként) a tartalomszolgáltatást, tájékoztatást (knowledge management és knowledge sharing), valamint a közösségi döntéshozatalban való társadalmi részvétel erősítését – a környezeti demokrácia fejlesztését – tekinti elsődleges prioritásának. Mindezekhez elengedhetetlen a környezetvédelem szakterületeivel összefüggő adatkezelések harmonizálása, az Európai Tanács integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről (Integrated Pollution Prevention and Control, IPPC) szóló irányelve által is megkövetelt integrált szemlélet alkalmazásának terjesztése.
Őszintén szólva: amikor több mint fél évvel ezelőtt tavaly augusztusban a pályázatot megfogalmaztuk és benyújtottuk, nem nagyon reménykedtem a sikerében. Részben azért, mert némileg felkészületlennek gondoltam magunkat arra, hogy a pályázati kiírásában szereplő feltételeknek megfeleljünk, de sokkal inkább azért, mert a pályázott összeg sem volt kevés. Pályázatunk a Törökbálint Város környezeti GIS alkalmazásainak megvalósítása, a környezeti adatok integrálására és egységes, átlátható rendszerben való kezelésére címet viselte, és mintegy 65 millió forint támogatást igényeltünk a környezeti információs rendszer és térképalapú szolgáltatások fejlesztésére. A pályázat elbírálása – kissé ugyan késve, de – március végén megtörtént: összesen 62 166 050 forint támogatást nyertünk! Itt is van állami megbízott „közreműködő szervezet”, a Pro Régió NonProfit Kft., amely részére összeállítottuk és benyújtottuk a támogatási szerződéshez szükséges dokumentumokat.
A másik, a helyi hivatalt érintő eredményt az Új Magyarország fejlesztési terv keretében az Államreform Operatív Programban kiírt pályázatunk hozta. A pályázati kiírás A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi Régióban címet viseli, és városunk az Integrált irányítási rendszer kialakítása és szervezetfejlesztés Törökbálint Város Önkormányzatánál címen nyújtotta be a mintegy 20 millió forint támogatási igényét. Bár itt is tavaly kora ősszel nyújtottunk be pályázatot, az elbírálás hihetetlen lassúsággal csak március végére hozott eredményt: 19 348 520 forint támogatást nyertünk.
– Érthető módon az EU- és állami támogatások elsősorban a fejlesztések előmozdítását szolgálják. Van-e azonban olyan, amelyet működésre, működtetésre kértek?
– Az önkormányzat két olyan pályázatot is kidolgozott, amely a helyi közművelődés fejlődését, működését lenne hivatva szolgálni. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egy rendelete alapján az éves állami költségvetési törvényben biztosított közművelődési támogatásokra rendelkezésre álló összegből a helyi önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmények technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására pályázat nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz. Mi a Munkácsy Mihály Művelődési Ház támogatására kértünk ebből a forrásból. A Duna Szimfonikus Zenekar működéséhez az Oktatási és Kulturális Miniszter rendelete alapján 9,2 millió forintot igényeltünk. A pályázatok elbírálása 2009. június elejére várható.
– Van egy olyan pályázat, amely minden bizonnyal az olvasókat a leginkább érdekli. Mi a helyzet a városközpont kialakításával kapcsolatos, régóta húzódó pályázattal?
– Mint ismeretes, a Munkácsy utca teljes rehabilitációjára, új városháza építésére, valamint számos egyéb, ezt kiegészítő feladat elvégzésére még tavaly májusban nyújtottunk be pályázatot a Közép-magyarországi Regionális Operatív Program európai uniós pályázatára. A pályázat elbírálása igen hosszú időt vett igénybe, csak február végén kaptunk értesítést arról, hogy sikeresen pályáztunk. Bár a 16 nyertes település között Törökbálinté volt a legjobb (városunk kapta a legmagasabb pontszámot), az igényelt 1,3 milliárd forint EU-támogatás helyett csak 800 millió forintot ítélt meg a bírálóbizottság. Át kell tehát gondolni az idei és a következő évi költségvetést a támogatásból hiányzó 500 millió forint előteremtésére. Természetesen, amíg nincs aláírva a támogatási szerződés, addig nincsen jogosultsága az önkormányzatnak az államháztartási törvény és a kapcsolódó egyéb jogszabályok értelmében a támogatási összeget bevételi, illetve kiadási oldalon a költségvetésbe betervezni. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a következő évi költségvetésben kell majd szerepeltetni a megemelkedett önrészt is. Megjegyzem, hogy az irányító hatóság megjelölt támogatási intenzitást is, méghozzá 67,07 százalékban. Ez állítólag azért fontos, hogy Brüsszel felé igazolni tudják az EU-támogatások „erőteljes” mértékét. Így azonban a teljes projekt nem lehetne magasabb költségű 1,2 milliárd forintnál, szemben az eredetileg tervezett közel kétmilliárddal! A magam részéről úgy gondolom, hogy az önkormányzatunk számára kevésbé fontos a támogatási intenzitás kérdése. Számunkra változatlan, csorbítatlan műszaki tartalommal, teljes egészében kell a projekt.
A projekt indításával kapcsolatban útvonaltervet kellett készíteni, úgynevezett mérföldkövekkel. Egyes mérföldkövenként kell bemutatni a projekt készültségi fokát az irányító hatóságnak. Az útvonalterv összeállításának, benyújtásának határideje 2009. április 6-a volt, határidőre elkészültünk vele.
A következő fontos határidő 2009. augusztus 24. Ezen időpontig hiánytalan dokumentációt kell benyújtanunk a pályázat második bírálati fordulójára. A nehézség abban rejlik, hogy ez a határidő ténylegesen 2009. július 24., ugyanis egy hónapos időszakot kér az irányító hatóság a dokumentáció vizsgálatához és az esetleges hiányosságokra vonatkozó hiánypótlási kérelmek pótlásához.
Bár a támogatási összeg csökkent, tudatosítanunk kell, hogy a megpályázott műszaki tartalom nem változtatható meg. A megnevezett és benyújtott 5+1 projektelemet megváltoztatni, esetlegesen valamelyiket kivenni nem lehet. Súlyos problémát vet fel az is, hogy bár a bírálat egy egész évet késett, a projekt befejezési határideje nem módosult. Az augusztus 24-ei benyújtási határidőt követően az irányító hatóság 90 napos elbírálási határidőt adott magának. Elmondásuk szerint nem kívánják ezt az időt felhasználni, ugyanakkor már az első forduló kapcsán is tapasztalhattunk a bírálóbizottság munkájában több hónapos késedelmet. A második bírálati fordulót követően lehet megkötni a támogatási szerződést. Erre 60 napos szerződéskötési időtartam áll rendelkezésre. Tárgyilagos számítás szerint a folyamat lezárása az év végére tehető. Határozott véleményem szerint legalább a szerződéskötés időpontjáig tisztázni kell a befejezési határidő esetleges kitolásának lehetőségét. Az a kockázat nem vállalható, hogy úgy kerüljön a szerződés megkötésre ez év decemberében, hogy az abban foglaltakat 2010 szeptemberéig a város teljesítse, beleértve az elszámolást is. Az irányító hatóság szerint ez a kérdés tisztázódik, és várható a határidő meghosszabbítása is.
