A helyi közoktatás szervezésére és irányítására az 1993. évi LXXIX. tv. 2007. évi módosítása újabb feladatokat, helyi irányítási dokumentumokat állapított meg az önkormányzatok számára. Ennek egyik elemeként került kidolgozásra és a képviselő-testület által elfogadásra Törökbálint Város Önkormányzatának közoktatás-fejlesztési és intézkedési terve. Az oktatási ágazat számára meghatározó szakanyag néhány részletéről Hajdu Ferenc alpolgármesterrel beszélgettünk.
– Mennyiben jelentett újszerűséget a helyi oktatásirányításban ennek a tervnek az elkészítése?
– Önkormányzatunk a 2004–2008. közötti időszakra jóváhagyott közoktatás-fejlesztési tervvel rendelkezik, vagyis új elem e tekintetben nem merült fel. Ami azonban a tartalmat és a kidolgozottságot illeti: lényegesen alaposabb, áttekinthetőbb helyzetelemzést kaptunk. Ez nagymértékben elősegíti az elvégzendő feladatok meghatározását és ütemezését. Félreértés ne essék, eddig is tudtuk, hogy kevés az óvodai férőhely, hogy a túlzsúfoltság és a helyhiány előbb-utóbb el fogja érni az iskolákat. Az intézmények bővítése és újak alapítása tehát mindenképpen napirenden volt eddig is, ám most ezzel az elfogadott tervvel komoly lépést tettünk előre. A magam részéről rendkívül fontosnak érzem, hogy az oktatáspolitikánkat teljesen egészében lefedő, meghatározó dokumentumot vita nélkül, egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület. Ez Palkóné Szabó Gabriellának, az OKSB elnökének köszönhető, hiszen az ő hozzáértő munkája révén készült el ilyen alapos kidolgozottsággal a terv, s természetesen köszönhető Ivanicsné Szalay Ildikó vezető-szakfőtanácsosnak és a polgármesteri hivatal azon dolgozóinak is, akik segítették ennek az anyagnak a megvalósulását.
– Ha az óvodai férőhelyek hiánya eddig is riasztóan nagy volt, nem tűnik késlekedésnek a mostani ütemezés?
– Több elképzelés és megoldási javaslat született az elmúlt években, de megvalósításuk az önkormányzat pénzügyi teherbírása miatt sajnálatosan elmaradt. Az óvodai férőhelyek bővítésére először egy hatcsoportos új óvoda építésére 2006-ban, majd a Bóbita Óvoda tagintézményeként, szintén hatcsoportos óvoda építésére 2007-ben is pályázatot nyújtott be az önkormányzat. Mindkét esetben sikertelenül. Hasonló cipőben járunk a bölcsődével is: szinte évenként pályázunk. További nehézséget jelent az iskolai férőhelyek egyre nagyobb mértékű hiánya. Összességében tehát elmondható, hogy a demográfiai hullám a törökbálinti közoktatási rendszer minden szintjén férőhelyhiányt okoz.
– Ezek szerint a helyi demográfiai mutatók az országostól eltérően alakulnak.
– Pontosan. Mindez persze öröm is, hiszen fantasztikus dolog, ha egy településen sok a gyermek, mert ez családot, jövőképet jelent. Törökbálinton a születésszám évek óta emelkedő tendenciát mutat, mindez alátámasztja azoknak a fejlesztéseknek az elodázhatatlan szükségességét, amelyek a közoktatási alapellátás feltételeinek biztosítását szolgálják. Ez pedig igencsak fontos önkormányzati feladat. De mondok az iskolák tanulói létszámaira adatot. Jelenleg közel 1300 tanulót látunk el iskoláinkban. A Bálint Mártonban 390, a Zimándyban 600 általános iskolást (a többiek középiskolai képzésben vesznek részt). A Bálint Márton iskola minden évben két első osztályt indít, a Zimándy a korábbi három osztályról először négyre, a mostani tanévben pedig ötre emelte az első osztályok számát. Erre – kis átalakítással – kivételesen volt még lehetőség, ám a következőkben már egyik intézményünk sem tud további tantermet biztosítani egy újabb osztály elindításához.
– A jogszabályi változások mennyire éreztetik hatásukat a helyi rendszerben?
– Nem számottevően. A kötelező beiskolázási körzet átalakítását írják elő, az esélyegyenlőség megvalósíthatósága érdekében. A törvény módosítása kötelez arra, hogy az egymással határos iskolák kötelező felvételt nyújtó beiskolázási körzetét úgy alakítsuk át, hogy ne jöjjön létre szegregáció a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében. Bizonyos fokú eltérés mutatkozik e tekintetben iskoláink között. A Zimándyban több halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket látnak el, ennek okai a következők: egyrészt az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók oktatásával, nevelésével ez az iskola foglalkozik, másrészt pedig beiskolázási körzetét tekintve a Zimándy iskola tekintetében nagyobb a lakott, de nem belterületi részek ellátása, ahol magasabb számban élnek szociálisan hátrányosabb helyzetű családok.
A többcélú intézményekben, mint amilyen a Bálint Márton iskola, kötelező a tanulók felvételi nélküli továbbhaladásának biztosítása. Ebből a jogszabály-módosításból az következik, hogy az iskola a már felvett tanulóinak középiskolai felvételét nem tagadhatja meg, ha azt a szülő kéri.
– Mármint ha a tanuló egy intézményen belül az általános iskolából a középiskolába készül?
– Igen.
– Említene néhány konkrétumot az intézkedési tervből?
– Az anyag kilenc fő területet jelöl meg elsődleges feladatként, ezek: a város közoktatási intézményrendszerének átszervezése, az önkormányzat kötelező és nem kötelező feladatellátása, az esélyegyenlőség biztosítása, tehetséggondozás, kistérségi együttműködés, középiskolai oktatás, humánerőforrás, nevelés-oktatás infrastruktúrája és a pedagógiai szakszolgáltatás.
Mindezen feladatok elvégzése elősegíti a helyi oktatási ágazatban az országos stratégiák prioritásának megvalósulását. Vagyis azt, hogy minél több elérhető szolgáltatás legyen közvetlenül az intézményekhez telepítve. A kompetenciaalapú oktatás és a projektpedagógia alapján az óvodáktól a középfokig kiterjedően új módszertani megoldások épüljenek be a rendszerbe. Ennek megvalósítsa elengedhetetlen ahhoz, hogy az oktatás, a képzés esélyt teremtő szerepe erősödjön, hatékonysága és minősége javuljon.
– Melyik lenne az a három dolog, amit az eddig elmondottak alapján, fontossága miatt kiemelne az elfogadott tervből?
– A terv minden egyes passzusa fontos, egyik sem nélkülözheti a másikat. Azonban az vitathatatlan, hogy elsődlegesen a férőhelyek hiányának a megszüntetése a legégetőbb probléma. Ezért – ahogy a képviselő-testület határozatában kimondta – az első egy új, hatcsoportos óvoda megépítése az Árpád utcában, a második a Csupaszív Óvoda tetőterében tornaszoba és egyéb kiszolgáló helyiségek létesítése, a harmadik pedig az általános iskolai férőhelyek bővítését célzóan (a többcélú Bálint Márton iskola tagintézményeként) egy 16 osztálytermes iskola létrehozása úgy, hogy ahhoz kiegészítő létesítményként uszoda és sportcsarnok is tartozzon.