Kerthelység

2008. máj 30.

Megoldások, lehetőségek a helyi oktatásügyben

Írta: admin Kategória: INTERJÚ

A helyi közoktatás szervezésére és irányítására az 1993. évi LXXIX. tv. 2007. évi módosítása újabb feladatokat, helyi irányítási dokumentumokat állapított meg az önkormányzatok számára. Ennek egyik elemeként került kidolgozásra és a képviselő-testület által elfogadásra Törökbálint Város Önkormányzatának közoktatás-fejlesztési és intézkedési terve. Az oktatási ágazat számára meghatározó szakanyag néhány részletéről Hajdu Ferenc alpolgármesterrel beszélgettünk.

– Mennyiben jelentett újszerűséget a helyi oktatásirányításban ennek a tervnek az elkészítése?
– Önkormányzatunk a 2004–2008. közötti időszakra jóváhagyott közoktatás-fejlesztési tervvel rendelkezik, vagyis új elem e tekintetben nem merült fel. Ami azonban a tartalmat és a kidolgozottságot illeti: lényegesen alaposabb, áttekinthetőbb helyzetelemzést kaptunk. Ez nagymértékben elősegíti az elvégzendő feladatok meghatározását és ütemezését. Félreértés ne essék, eddig is tudtuk, hogy kevés az óvodai férőhely, hogy a túlzsúfoltság és a helyhiány előbb-utóbb el fogja érni az iskolákat. Az intézmények bővítése és újak alapítása tehát mindenképpen napirenden volt eddig is, ám most ezzel az elfogadott tervvel komoly lépést tettünk előre. A magam részéről rendkívül fontosnak érzem, hogy az oktatáspolitikánkat teljesen egészében lefedő, meghatározó dokumentumot vita nélkül, egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület. Ez Palkóné Szabó Gabriellának, az OKSB elnökének köszönhető, hiszen az ő hozzáértő munkája révén készült el ilyen alapos kidolgozottsággal a terv, s természetesen köszönhető Ivanicsné Szalay Ildikó vezető-szakfőtanácsosnak és a polgármesteri hivatal azon dolgozóinak is, akik segítették ennek az anyagnak a megvalósulását.
– Ha az óvodai férőhelyek hiánya eddig is riasztóan nagy volt, nem tűnik késlekedésnek a mostani ütemezés?
– Több elképzelés és megoldási javaslat született az elmúlt években, de megvalósításuk az önkormányzat pénzügyi teherbírása miatt sajnálatosan elmaradt. Az óvodai férőhelyek bővítésére először egy hatcsoportos új óvoda építésére 2006-ban, majd a Bóbita Óvoda tagintézményeként, szintén hatcsoportos óvoda építésére 2007-ben is pályázatot nyújtott be az önkormányzat. Mindkét esetben sikertelenül. Hasonló cipőben járunk a bölcsődével is: szinte évenként pályázunk. További nehézséget jelent az iskolai férőhelyek egyre nagyobb mértékű hiánya. Összességében tehát elmondható, hogy a demográfiai hullám a törökbálinti közoktatási rendszer minden szintjén férőhelyhiányt okoz.
– Ezek szerint a helyi demográfiai mutatók az országostól eltérően alakulnak.
– Pontosan.  Mindez persze öröm is, hiszen fantasztikus dolog, ha egy településen sok a gyermek, mert ez családot, jövőképet jelent. Törökbálinton a születésszám évek óta emelkedő tendenciát mutat, mindez alátámasztja azoknak a fejlesztéseknek az elodázhatatlan szükségességét, amelyek a közoktatási alapellátás feltételeinek biztosítását szolgálják. Ez pedig igencsak fontos önkormányzati feladat. De mondok az iskolák tanulói létszámaira adatot. Jelenleg közel 1300 tanulót látunk el iskoláinkban. A Bálint Mártonban 390, a Zimándyban 600 általános iskolást (a többiek középiskolai képzésben vesznek részt). A Bálint Márton iskola minden évben két első osztályt indít, a Zimándy a korábbi három osztályról először négyre, a mostani tanévben pedig ötre emelte az első osztályok számát. Erre – kis átalakítással – kivételesen volt még lehetőség, ám a következőkben már egyik intézményünk sem tud további tantermet biztosítani egy újabb osztály elindításához.
– A jogszabályi változások mennyire éreztetik hatásukat a helyi rendszerben?
– Nem számottevően. A kötelező beiskolázási körzet átalakítását írják elő, az esélyegyenlőség megvalósíthatósága érdekében. A törvény módosítása kötelez arra, hogy az egymással határos iskolák kötelező felvételt nyújtó beiskolázási körzetét úgy alakítsuk át, hogy ne jöjjön létre szegregáció a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében. Bizonyos fokú eltérés mutatkozik e tekintetben iskoláink között. A Zimándyban több halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket látnak el, ennek okai a következők: egyrészt az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók oktatásával, nevelésével ez az iskola foglalkozik, másrészt pedig beiskolázási körzetét tekintve a Zimándy iskola tekintetében nagyobb a lakott, de nem belterületi részek ellátása, ahol magasabb számban élnek szociálisan hátrányosabb helyzetű családok.
A többcélú intézményekben, mint amilyen a Bálint Márton iskola, kötelező a tanulók felvételi nélküli továbbhaladásának biztosítása. Ebből a jogszabály-módosításból az következik, hogy az iskola a már felvett tanulóinak középiskolai felvételét nem tagadhatja meg, ha azt a szülő kéri.
– Mármint ha a tanuló egy intézményen belül az általános iskolából a középiskolába készül?
– Igen.
– Említene néhány konkrétumot az intézkedési tervből?
– Az anyag kilenc fő területet jelöl meg elsődleges feladatként, ezek: a város közoktatási intézményrendszerének átszervezése, az önkormányzat kötelező és nem kötelező feladatellátása, az esélyegyenlőség biztosítása, tehetséggondozás, kistérségi együttműködés, középiskolai oktatás, humánerőforrás, nevelés-oktatás infrastruktúrája és a pedagógiai szakszolgáltatás.
Mindezen feladatok elvégzése elősegíti a helyi oktatási ágazatban az országos stratégiák prioritásának megvalósulását. Vagyis azt, hogy minél több elérhető szolgáltatás legyen közvetlenül az intézményekhez telepítve. A kompetenciaalapú oktatás és a projektpedagógia alapján az óvodáktól a középfokig kiterjedően új módszertani megoldások épüljenek be a rendszerbe. Ennek megvalósítsa elengedhetetlen ahhoz, hogy az oktatás, a képzés esélyt teremtő szerepe erősödjön, hatékonysága és minősége javuljon.
– Melyik lenne az a három dolog, amit az eddig elmondottak alapján, fontossága miatt kiemelne az elfogadott tervből?
– A terv minden egyes passzusa fontos, egyik sem nélkülözheti a másikat. Azonban az vitathatatlan, hogy elsődlegesen a férőhelyek hiányának a megszüntetése a legégetőbb probléma. Ezért – ahogy a képviselő-testület határozatában kimondta – az első egy új, hatcsoportos óvoda megépítése az Árpád utcában, a második a Csupaszív Óvoda tetőterében tornaszoba és egyéb kiszolgáló helyiségek létesítése, a harmadik pedig az általános iskolai férőhelyek bővítését célzóan (a többcélú Bálint Márton iskola tagintézményeként) egy 16 osztálytermes iskola létrehozása úgy, hogy ahhoz kiegészítő létesítményként uszoda és sportcsarnok is tartozzon.

P.I.


Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!