Lapunk sorozatot indít, amelyben sorra megszólaltatjuk a képviselő-testület bizottságainak elnökeit. Elsőként Gyarmati Mihályt, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökét kérdeztük az aktualitásokról.

– Mennyire tartja fontosnak, hogy Törökbálint továbbra is megőrizze kertvárosi arculatát?
– Városunk hangulatos kertvárossá válását alapvető fontosságúnak tartom, ahol a nevéből adódóan nem csak beépítésre szánt övezetek, de a rekreációt is biztosító erdők, mezők, pihenő kertövezetek is fennmaradnak. Nem lehet célunk, hogy – összenőve a szomszéd településekkel – csupán lakóháztengerré, szinte kerületté váljunk.
– Milyennek látja a város közmű- és úthálózatát?
– Városunk közműellátottsága kiválónak mondható. A kijelölt fejlesztési övezetekhez a közműellátás feltételi adottak, a tulajdonosok befektetési lehetőségét alapközműhiány nem korlátozza. A lakóterületi úthálózat száz százaléka aszfaltburkolatú, immár 12 éve. Az üdülőövezeti utak fejlesztését az érintett tulajdonosok önerős közmű- és útfejlesztéseivel – önkormányzati közreműködéssel – látom megvalósíthatónak.
Fontos fejlesztési cél belső főútjaink rekonstrukciója, körforgalmak kiépítése, az átmenő forgalom megfelelő kezelése. Útjaink mentén a városi jellegnek megfelelően fokozott gondot kell fordítanunk a csatlakozó felületek, parkolók, zöldfelületek kialakítására, a zárt csapadékvíz-levezetési rendszerek és a földkábeles erős- és gyengeáramú hálózatok fokozatos kiépítésére.
– Mennyire tud érvényt szerezni a környezetvédelmi érdekeknek?
– Sajnos ezeknek ez ideig alig tudtunk érvényt szerezni, a gazdasági érdekek általában mindig prioritást élveznek. A fontosabb problémáink megoldásához (autópályák, a közlekedési forgalom okozta zaj- és porszennyezés, a téglagyár okozta környezeti károk elleni védekezés) állami segítség szükséges, amihez a problémaérzékenység és a figyelemfelhívás állandó fenntartása nélkülözhetetlen. Egyéb helyi környezetvédelmi ügyekben a civil szervezeteknek van lehetőségük az eredményes érdekérvényesítésre, de a befolyásukat csökkenőnek érzem.
– Milyen környezetvédelmi pályázatokra jelentkezett Törökbálint? Amennyiben nem pályázott, mivel magyarázható?
– A pályázati lehetőségek folyamatos figyelése állandó feladata egy önkormányzati munkatársnak. A folyamatban lévő pályázat az illegális hulladék elszállítására vonatkozik. Amennyiben eredményes lesz, az agglomerációs településekhez hasonlóan, Törökbálint külterületein is megpróbáljuk eltüntetni az áldatlan állapotot okozó szeméthegyeket. Elkészült egy regionális stratégiai zajtérkép is, amelynek mentén beindulhat a hatékonyabb védekezés városunkat egyre inkább túlterhelő zajhatások ellen. Készülőben van a csendrendeletünk is, amely a magánszféra nyugalmát, a lakó- és pihenőövezetek fokozott védelmét kívánja szolgálni.
– Mennyi műemléke, illetve milyen műemlék jellegű értékei vannak a városnak?
– Törökbálinton csupán hat műemlék épület található a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlék jegyzéke szerint, ezek: a tüdőszanatórium, a római katolikus templom, a Mária segíts kápolna, a Walla kilátó, a Walla villa és a Walla sírbolt.
– Mely épületek élveznek helyi védettséget?
– A helyi védettségű épületeink a 27/2004. (VI. 14.) számú önkormányzati rendelet szerint a Zimándy iskola, a volt leányiskola, a volt fiúiskola, a falumúzeum, a régi községháza, a mai községháza, a Fehér Kereszt Patika, a volt HÉV végállomás, a volt református egyházközségi épülete és a Walla József Óvoda. Ezek közül a régi községháza épületét a képviselő-testület az elmúlt év végén kivette a helyi védettségű épületek jegyzékből az új városháza helyszínének ötletszerű felmerülése miatt, amit hibának tartok. A csekély számú helyi értéket nem ritkítani kell, hanem fokozottan védeni, és az eredeti állapotának helyreállítására kell több energiát és pénz költeni, nem lebontani. További lakó- és középületek, valamint présházak, borospincék helyi védelembe helyezésére és azok eredeti állapotának helyreállítására és javítására a közeljövőben várható újabb testületi döntés.
– Milyen településfejlesztési és beruházási terveket fogadott el erre az esztendőre a képviselő-testület?
– Az idei év fejlesztési tervei között továbbra is a lakosság növekedése miatti gyermekintézmény-fejlesztések a legjelentősebbek. Ebben az évben várható az új hatcsoportos óvoda építésének beindítása. Előkészítés alatt van további bölcsőde-, óvoda- és iskolafejlesztés is. Ez utóbbi kapcsán a Mérleg tér környéki park és a volt állami gazdasági raktárak helyén tervezett oktatási beruházás tervezési programjába kívánjuk beilleszteni az uszoda- és sportcsarnoképítést is.
Reményeim szerint végre megkezdhető a Baross utca–Kazinczy utca kereszteződé­sében a körforgalom kiépítése. Előkészítés alatt áll a Hegyalja út–Diósdi út, valamint a Bajcsy-Zsilinszky utca–Bajor G. utca kereszteződéséhez is egy-egy körforgalmi csomópont megvalósulási terve. A 8103 sz. állami út, illetve ennek részeként a Baross utca útfelújítását követően, ahhoz utólag kapcsolódóan zárt csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítését, padkarendezést és parkolóépítést tervezünk.
A pályázat eredményességének függvényében talán beindítható a „Fő utca-rekonstrukció” is a teljes Munkácsy utcában, ahol megvalósítható az új csapadékvíz-elvezetési rendszer és a kapcsolódó közműkiváltások, valamint  a légvezeték föld alatti elhelyezése. Ezt követően az utca jelenleg egyirányú szakaszát újra kétirányúvá kívánjuk alakítani. A teljes Munkácsy utca a Felsővár utcáig komplex rekonstrukció alá kerül. Megújulhatnak az utak, parkok, és bővítenünk kell a parkolási lehetőségeket is. Az új polgármesteri hivatal megépítése is aktuális feladat, ám ebben az ügyben nincs konszenzus a képviselő-testületben.
– Milyen beruházások zajlanak és hogyan haladnak?
– A településen folyó beruházásainkból azokat említem, amelyeket már látni is lehet,  nem csupán tervezési stádiumban vannak.
Folyamatban van az ún. keleti elkerülő út építése, az iparvágány vonalán, a volt laktanya és a Raktárvárosi út között. Az új út a két végén egy-egy körforgalmi csomóponttal illeszkedik majd a helyi úthálózatba. Az átadása nyárra várható.
Ezen új út mentén épül a Pannon saját beruházásában a cég új székháza, amelynek átadása új fejlesztési övezet kiépülésének és új pénzügyi források megnyílásának kezdete lesz.
Beindult a Tükörhegy IV. fejlesztési ütem, amely magánbefektetők, elsősorban lakásépítők beruházásaként kezelendő. Ennek teljes kiépülése komoly lakosságszám-növekedést eredményez, ami további közintézmény-fejlesztést indukál.
Hamarosan megnyílhat a gyermekorvosi rendelő melletti teljesen megújított ún. Kalóztanya játszótér, amelynek a használatbavételi engedélyeztetése zajlik. A játszóterek EU-konform felújítása ebben az évben tovább folytatódik, a következő a felsővári Dióskertnél valósul meg.
Megkezdődött a helyi buszvárók felújítása is, ami a Nestlé tejüzem előtti beállók felújításával vette kezdetét, és folyamatosan újabbakra terjed ki.
Folyamatban vannak már a járdaépítések is, amelyek idén a legkritikusabb szakaszokon valósulnak meg. A Bajcsy-Zsilinszky utcában a Vasút utcától a vasúti hídig valamint a Kazinczy utcában már elkészült az új járda. Járdaépítés folyik a Bajor Gizi és a Kinizsi utcában is.