Ökoprojekt Nap a Zimándy Ignác iskolában
A Zimándy Ignác Általános Iskola 2008-ban nyerte el az Ökoiskola címet. Ez a cím nem jár különös előnyökkel, nem jár hozzá közvetlenül anyagi támogatás. (Bár a környezetvédelemmel kapcsolatos pályázatoknál az ökoiskolák kiemelt elbírálásban részesülnek.) Van vele viszont jó sok pluszmunkájuk a pedagógusoknak, az iskola személyzetének és a gyerekeknek is.
Mire is jó akkor tulajdonképpen? Választ kaphatott mindenki, aki részt vett az iskola Ökoprojekt Napján, amelyet március 12-én tartottak.
Az Ökoiskola címet olyan intézmény nyerheti el, amelyik vállalja, hogy nevelési elveiben és gyakorlatában meghatározó szerep jut a környezeti nevelésnek, a fenntarthatóság kérdéskörének. A „fenntarthatóság” pedagógiájának lényege, hogy megtanítja a gyerekeket arra, hogyan élhetnek harmóniában a környezetükkel, hogyan élvezhetik a civilizáció kényelmét anélkül, hogy feleslegesen kihasználnák, megterhelnék természetes környezetüket.
Ez az elv érvényesül az iskola működtetésében (szelektív hulladékgyűjtés, takarékos energiafelhasználás, esztétikus és higiénikus környezet kialakítása), az oktatási alapelvekben és a tanórákon kívüli, közös programokban, ahol tanár és diák egy csapatot alkotva dolgozik. Egy ilyen program volt az Ökoprojekt Nap, amelyen tanárok és diákok szervezésből és csapatmunkából egyaránt jelesre vizsgáztak.
A nap a környezetvédelemmel kapcsolatos tablók és figyelemfelkeltő kiállítások elkészítésével kezdődött. A pályamunkák megalkotására másfél óra állt a csapatok rendelkezésére. A munkához a gyerekek már két héttel a projektnap előtt gyűjteni kezdték a felhasználható papír-, műanyag és fémhulladékot. 14 csapatban több mint 300 gyerek és számos lelkes pedagógus dolgozott töretlen buzgalommal. Előírás szerint mindenkinek zöld felsőben kellett iskolába jönnie ezen a napon, és valóban nemcsak az egész felső tagozat, hanem a tanárok és az igazgatónő is zöldben feszítettek (kicsit kellemetlenül is éreztem magam a lila pulcsimban). Minden osztálynak fel kellett készülnie egy védett állat, illetve növény bemutatásával, és tablót, kis kiállítást kellett készítenie a hulladékhasznosítás, energiatakarékosság témakörben. A gyerekek és a pedagógusok is komoly találékonyságról tettek tanúbizonyságot. Volt ökoesküvő az 5. c-ben, hulladékokból összeállított ruhába öltözött ifjú párral. Nekik különlegesen szép, saját készítésű batikolt pólójuk is volt, saját tervezésű emblémával. A 6. a-sok szemétbábujának a hasába is bekukkanthattunk, és Pintér Tomi részletesen be is mutatta az üres cigarettásdobozokból álló tüdőt és a többi, az egészségtelen táplálkozástól elgyötört szervet. A nyolcadikosok a vízi és szélenergia felhasználását bemutató működő modelleket készítettek, szintén csupa hulladékból. Megnyílt a 6. b hulladékbutikja is, számos divatos modellel, amelyek mindegyike műanyag zacskókból készült. A zsűrinek tehát nehéz dolga volt.
A kiállítások értékelése után egy 14 állomásból álló akadályverseny vette kezdetét. Az osztályok tanári kíséret nélkül önállóan járták végig a pályát, miközben az alsó tagozatos osztályokban zavartalanul folyt a tanítás. Az ötletes és néha nagyon vicces feladatokat Izsák Dávid tanár úr és kollégái ötlötték ki. Volt szlogengyártás (lásd cím), kirakós játék, keresztrejtvény. A sportcsarnokban ökohoki, ökoteke, ökopeca és még számtalan más feladat. Nekem legjobban a Nyomd a sódert! állomás tetszett, ahol a gyerekeknek két és fél percig kellett folyamatosan és persze értelmesen beszélni a természetvédelemmel, energiagazdálkodással vagy hulladékhasznosítással kapcsolatos megadott témakörben.
A nap talán legtanulságosabb része a sportcsarnokban megrendezett Amire büszkék vagyunk, és amit szégyellünk című, Törökbálintról készült fotókiállítás volt.
És hogy mire volt jó ez az egész? A 7. a osztályos lányok szerint arra, hogy talán néhány gyerekkel több érzi majd „cikinek” eldobni a szemetet, dohányozni vagy összegraffitizni a sírköveket a régi temetőben. Talán eszünkbe jut az ökonap, és elzárjuk a csapot fogmosás közben. És nem marad égve a villany a teremben, ha az osztály kint játszik az udvaron. Ha így lesz, máris megérte!
