Idén újabb adóváltozások, illetve vállalkozásokat érintő jogszabályok léptek életbe. Januártól emelkedett a minimálbér havi összege: a korábbi 69 ezer forintról 71 500 forintra. Ezzel egyidejűleg 5 ezer forinttal, 143 ezer forintra emelkedett a járulékalap is (a főszabály szerint ugyanis legalább a minimálbér kétszerese után kell leróni a tb-járulékokat). Szintén januártól életbe lépett változás, hogy évi 7 millió 137 ezer forintról 7 millió 446 ezer forintra nőtt a járulékköteles felső határ: vagyis ennyi az a jövedelem, ameddig – az egyéb, jövedelmet korlát nélkül terhelő járulékkal együtt – az egyéni nyugdíjjárulékot meg kell fizetni.

Jó hír azoknak a nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozóknak, akik emellett társas vállalkozásnak is tagjai, hogy ettől az évtől csupán az egyik vállalkozásban kell leróniuk az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ennek az összege is emelkedett januártól: a korábbi havi 4350 forintról 4500 forintra. (Az ismert, hogy ezt a járulékot kell befizetni a nagykorú eltartottaknak is.)
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó, szintén januártól hatályos változás, hogy azon cégek, amelyek olyan munkavállalókat vesznek fel – és legalább két évig foglalkoztatják őket –, akik már minimum három hónapja munkát keresnek, vagy legalább egy éve nincs munkahelyük, vagy akik csoportos létszámleépítés miatt veszítették el állásukat, egy évig mentesülnek a munkavállalók tb-járulékának, tételes egészségügyi hozzájárulásának (eho) és a munkaadói járulékának a megfizetése alól. Természetesen ehhez a cégeknek egyéb feltételeket is teljesíteniük kell. Ilyen például, hogy az átlagos éves állományi létszám ne haladja meg a 250 főt, valamint minimum fél éve már működjön a társaság.
Február elsejétől hatályos az a jogszabály, amely megtiltja a bankszámla nyitására kötelezett adózóknak a 250 ezer forintot meghaladó ügyleti ellenérték készpénzben – bankjegy átadásával – való megfizetését. Ennek megszegése esetén ügyletenként a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés értékének a 20 százalékával azonos összegű mulasztási bírságot ró ki az APEH. Ugyancsak mulasztási bírsággal sújtja az adóhatóság azokat az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeket és egyéni vállalkozókat, akiknek nincs pénzforgalmi bankszámlájuk. Ennek megnyitása és fenntartása már eddig is kötelező volt, ám mostantól ennek hiányában a magánszemélyek 200 ezer forintig, a nem magánszemély adózók pedig 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal büntethetők.
Bár az eva körébe tartozó vállalkozók költséget nem számolnak el, egy új szabály előírja: 2009. február 1-jétől nekik is meg kell őrizniük a beszerzéseikről szóló számlákat. Aki ennek az előírásnak nem tesz eleget, az a beszerzett termék és az igénybe vett szolgáltatás értékének 20 százalékáig terjedő bírsággal sújtható. Szintén az evásokat érinti az a februártól hatályos változás, hogy ekkortól nekik is adózniuk kell a vagyoni típusú cégautó után. Az adó mértéke 1600 köbcentiméter hengerűrtartalomig havi 7000 forint, a felett pedig havi 15 000 forint, amit negyedévenként, a negyedévet követő hó 20-áig kell bevallani és leróni. Ezt a vagyoni típusú cégautóadót a kizárólag üzleti célból fenntartott gépjárművek után is fizetni kell, és nemcsak a cégautók tulajdonosainak, hanem magánszemélyeknek is le kell róniuk, amennyiben a járművet üzleti céllal „üzemeltetik”, és tételes költségelszámolást alkalmaznak. Ha azonban az adott gépkocsit használó belföldi kiküldetés keretében utazik üzleti céllal, és csak a jogszabályban meghatározott költségmennyiséget számol el, mentesül az adó alól.
Február elsejétől szigorodott a vendéglátóhelyek nyilvántartási kötelezettsége is. Az ún. standolási előírások szerint ekkortól a röviditalokról (tehát az előírás nem vonatkozik a sörre, a borra, pezsgőre) naprakész nyilvántartást kell vezetniük a vendéglátós vállalkozásoknak. Lényege, hogy – legalább egy tizedesjegy-pontossággal – literben rögzíteni kell a napi nyitókészletet, az aznap beszerzett és eladott égetettszesz-mennyiséget, valamint a nap végén meglévő zárókészletet. A jogszabály a tényleges mennyiségtől csupán plusz–mínusz 5 százaléknyi eltérést engedélyez, ennél nagyobb arányú eltérés esetén azonban már büntetés szabható ki a vállalkozóra.