Kerthelység

2009. feb 26.

Az ő rendőrei már nem a mi rendőreink?

Írta: admin Kategória: Margóra

Február közepén Gy. F. látogatást tett a rendőrség budapesti központjában, s ha már ott volt, ígért mindjárt azonnali kétmilliárdot a legatyásodott testületnek.

Tette mindezt lazán, egy római császárra jellemző hanghordozással és mimikával, méghozzá olyannyira, hogy ez még Morvai Krisztina figyelmét is felkeltette.
Jogosan.
Gy. F. rövidke teátrális megnyilvánulása (Bud Cassidy keményszájú vadnyugati revolverhős és Jean-Paul Belmondo csontlaza „profi” zsarujának összegyurmázása) ugyanakkor sikeres lehetett, mert a főrendőrök azonnal megértették, s erről Gy. F. távoztával tanúbizonyságot is tettek egy sebtében összehívott állománygyűlésen. Vagyishogy: nincs kettőmilliárd, csak egymilliárd van, de nincs azonnal sem, csak júniustól az az egy, ami azonban nem kormányzati segély lészen, hanem rendőrségen belüli átcsoportosítás…
Na, akkor itt álljunk meg egy kicsit.
Az országos mértékben és elképesztő módon leromlott közbiztonsági helyzet közepette mit is jelent majd ez az „átcsoportosítás”? Csak nem a közrendőrök felé kiadandó napiparancsot, hogy szolgálati ideje alatt hány adófizetőt kell megbírságolnia? Csak nem a „benzinpénz” további megvonását, hogy ne kódorogjon már
annyi rendőrautó az utakon? Csak nem az állomány átlagéletkorának (ami jelenleg harminc alatt van) leszorítását húsz alá? Csak nem az eddigi ingyen túlórák számának növelését? Csak nem őrző-védő káefték bevonását a rendvédelmi objektumok felügyeletébe?
Csak nem arra megy ki ez az egész, hogy Gy. F. ügyes kacsázásaival, fájdalmasan csacska hitbizományosaival összekacsintva e területen is elérje a célját: s az ő rendőrei már nem a mi rendőreink?

Hajdu Ferenc­
Tags:


Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!