Az egyik helyi újságban kérdések jelentek meg a Ráczug területével kapcsolatban pár hónappal ezelőtt hozott testületi döntésről. Természetesen szükségesnek tartom, hogy a feltett kérdésekre a válaszokat megadjam. Úgy gondoltam, hogy a lakosság szélesebb körű informálása érdekében válaszaimat nem a kérdéseket megfogalmazó médiumban, hanem itt, a Kerthelység hasábjain teszem közzé.
Mindenekelőtt pár mondatban összefoglalnám az előzményeket. Törökbálint településfejlesztési koncepciója és településszerkezeti terve 2000 februárja és 2001 szeptembere között készült el. A terv a ráczugi területeket, mezőgazdasági besorolásban tartva, beépítésre nem szánt területként fogalmazta meg. Az elmúlt években az ottani ingatlanok tulajdonosai több alkalommal megkeresték a település vezetését, kérve egyes területrészek építési övezetté való átsorolását. A legutóbb 2007-ben, amikor is az akkori polgármester és képviselő-testület egy területrész funkciójának megváltoztatásáról döntött. Ilyen előzmények után jelentkezett ismét egy tulajdonos – akinek több helyrajzi számmal is ellátott földrészlet van a birtokában – átsorolási kéréssel. A kérdés érthetően nagy vitát váltott ki, nem csak a testületi ülésen, de az azt megelőző bizottsági tárgyaláson is. Végül a következő határozat született:
„184/2008. (V. 29.) ÖK
A Képviselő-testület
Törökbálint adóbevételeinek növelése érdekében úgy dönt, hogy a 0277/3, 0275/4,0275/10, 0275/12, 0261/14, 06/05, 06/110 hrsz. területeket a jelenlegi mezőgazdasági terület helyett kereskedelmi-gazdasági övezetnek jelöli ki. Ez a döntés nem minősül a Településszerkezeti Terv és Helyi Építési Szabályzat módosításának.
A Képviselő-testület az 1-es pontban felsorolt helyrajzi számokon kizárja az üdülőövezeti, lakóövezeti fejlesztési lehetőségeket.
A terület szabályozási tervének készítésekor a mindenkori hatályos jogszabályokat be kell tartani.
Felkéri a polgármestert, hogy folytasson tárgyalásokat arról, hogy az átsorolás milyen következményekkel, illetve előnyökkel járhat a település számára.
Határidő: folyamatos
Felelős: polgármester”
A határozat tehát nagyon konkrétan kimondja: „a döntés nem minősül a Településszerkezeti Terv és Helyi Építési Szabályzat módosításának”
és
„a terület szabályozási tervének készítésekor a mindenkori hatályos jogszabályokat be kell tartani”.
Az előbbi nyilvánvalóvá teszi, hogy nincs szó övezeti besorolásról. A második pedig arra utal, hogy magasabb jogszabályok (különösen az agglomerációs törvény) határt szabnak a ma még biológiailag aktív területek átsorolásának. Jelzem: Keller László országgyűlési képviselő a fenti döntés törvényességét vitatva megkereste a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkárát. Dr. Szaló Péter szakállamtitkár július 25-én kelt válaszlevelében – amelyet másolatban megküldött nekem is – éppen a fenti álláspontot erősíti meg.
Az előzmények ismertetése után térjünk rá a kérdésekre és a válaszokra!

A hét érintett telek összterülete 140 hektár, ahogy ön állította a képviselő-testületi ülésen, vagy közel 196 hektár, ahogy az a tulajdoni lapokból kiolvasható? Mi az eltérés oka?
Az ülésen spontán feltett kérdésre adtam spontán választ. Nem állt szándékomban senkit sem félrevezetni. Természetesen azok az adatok hitelesek, amelyeket az ingatlan-nyilvántartás tartalmaz. Engem egy, a testületi előterjesztés készítése során előkerült hibás helyrajzi szám tévesztett meg, az azzal a telekkel számított összterület valóban 140 hektár volt.
Milyen anyagok alapján tárgyal a képviselő-testület, ha egy ilyen fontos ügyben az összterületről ön ad szóbeli tájékoztatást a testületi ülésen?
A feltett kérdés általánosságban fogalmaz a testület által tárgyalt anyagokról. A hivatal, illetve az előterjesztők igyekeznek minden esetben legjobb tudásuk szerint az összes releváns információt megadni az előterjesztéshez. A kérdéses anyagból véleményem szerint teljesen nyilvánvaló volt, hogy nagyságrendben mekkora területet érint a döntés. Természetesen nem mindegy, hogy 140 vagy 196 hektár az érintett rész, de azt hiszem, a reakciókat tekintve nem a különbözet volt a meghatározó: 140 hektár ugyanazt a vitát váltotta ki, mint a 196.
Miért volt fontos a képviselő-testület részéről az átsorolási szándéknak az erre vonatkozó tárgyalások előtti kinyilvánítása, miért nem lehetett a kérdést előzetes szándéknyilatkozat nélkül megvizsgálni?
Tekintettel arra, hogy a meghozott határozat külön kiemeli, hogy a döntés nem minősül településrendezési döntésnek, átsorolásról nem lehet beszélni. Természetesen bármilyen kérdésről – egy adott határig – testületi felhatalmazás nélkül is van lehetőségem polgármesterként tárgyalni, itt azonban a tulajdonos konkrét, a képviselő-testületet megkereső levelére kellett választ kérni. A magam részéről – ellentétben a korábbi gyakorlattal – elengedhetetlennek tartom, hogy egy, a képviselő-testületnek írott levelet bemutassak a címzettnek, és ha abban kérés fogalmazódik meg, akkor a választ is megadjuk.
Mi hangzott el a kérdés tárgyalásakor a fideszes-szent flóriános képviselők közötti rögtönzött megbeszélésen a Hajdu Ferenc által kért tízperces szünetben, ami meggyőzte a korábban más javaslatot felvető képviselőket?
E megbeszélésről nem készült hangfelvétel, így nincs mód az ott elhangzottak pontos visszaidézéséről. Úgy gondolom, hogy egy képviselő-csoport életében szükségszerűen vannak kérdések, amelyeket először egymás között kíván megbeszélni. Az eredmény természetesen nyilvános: a határozat tartalmazza. Belső megbeszélések minden párt, képviselő-csoport munkája során vannak, erről nem szükségszerű, hogy részletek kerüljenek nyilvánosságra. Gondoljunk csak bele: Gyurcsány miniszterelnök sem szándékozott az őszödi beszédét sietve nyilvánosságra hozni!
Milyen előnye származik a törökbálintiaknak a képviselő-testület által támogatott átminősítésből, illetve megéri-e ez közel 200 hektár zöldterület elvesztését?
Ismét hangsúlyozom: nincs szó átminősítésről! Ezt nagyon pontosan kimondja a határozat. Az előnyök, hátrányok tekintetében egyrészt a határozat 4. pontjába foglalt tárgyalások, másrészt a szakmai, természet- és környezetvédelmi vizsgálatok, harmadrészt a magasabb szintű jogszabályok korlátozásai adnak majd támpontokat. Tekintettel arra, hogy ezek a vizsgálatok, tárgyalások ma még meg sem kezdődtek, a kérdésben érdemi megállapítást nem lehet tenni.
Miért állítja azt, hogy nem folyik átsorolás, amikor a képviselő-testület – az átsorolás szándékának kinyilvánításával egyidejűleg – felkérte önt az ezzel kapcsolatos tárgyalások lefolytatására?
Azért állítom, hogy nem folyik átsorolás, mert a határozat ezt mondja ki: „…Ez a döntés nem minősül a Településszerkezeti Terv és Helyi Építési Szabályzat módosításának…” A határozat 4. pontja éppen azért született, hogy tisztában legyen a képviselő-testület a következményekkel és az előnyökkel.
Miért gondolja, hogy a fenti kérdésekre adott válaszai nem érdeklik a törökbálintiakat?
Egy percig sem gondoltam, hogy a kérdésekre adott válaszok nem érdeklik a törökbálintiakat. Ezt támasztja alá, hogy nem egy esetben nyilatkoztam e kérdésekben is különféle helyi médiumokban. Az a szabadság pedig – talán – még nekem is megadatik, hogy megválasszam a helyet, ahol a legmegfelelőbbnek tartom a válaszok megjelentetését.