A közszolgálatiság szellemében

Horti István három hónapja látja el városunk közigazgatásában a jegyzői feladatokat. Ez alatt a rövid idő alatt is igen sok pozitív változást tapasztaltunk. Anélkül, hogy fontossági sorrendet állítanánk, arra kértük, ismertesse az eddigi eredményeket és a folyamatban lévő ügyeket.

– Hol tart az okmányiroda ügye?
– A képviselő-testület már többször kinyilvánította szándékát, hogy Törökbálint közigazgatási területén okmányiroda működjön. Ez ügyben Csuka Attila alpolgármesterrel próbálunk eredményeket elérni – az igazán nem könnyen megjegyezhető nevű – Központi Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában (KEK KH). Áttörést a napokban sikerült elérni, ugyanis telefonon értesítettek minket, hogy Törökbálint az ezt szabályozó kormányrendelet tervezetében – amely jelenleg kormánydöntésre vár – önálló okmányirodával szerepel.
Az új okmányiroda a GL Outlet Centerben fog működni, kb. 120 négyzetméteres alapterületen. Belsőépítészeti tervei most készülnek, a kivitelezés a képviselő-testület december 11-ei döntését követően kezdődik. A KEK KH javaslatára felvettük a kapcsolatot a Magyar Posta Zrt. munkatársával is, és előzetes egyeztetésünk alapján egyszemélyes postai kirendeltség is fog üzemelni az okmányirodában, fő tevékenysége jellemzően a csekkbefizetés és illetékbélyeg-eladás lesz.
Az iroda (a képviselő-testület novemberi döntése alapján) egyelőre négy fővel (egy vezető, három ügyintéző) indul, feladatai a személyes okmányok, gépjárművel kapcsolatos és vállalkozási ügyek intézése. A későbbiekben ez természetesen bővül. Az iroda nyitvatartási ideje megegyezik a polgármesteri hivataléval.
– Úgy értesültünk, hogy a képviselő-testület november 13-án megszavazta – méghozzá egyhangúan – a hivatal átszervezéséről szóló előterjesztését. Megtudhatnánk erről részleteket?
– Igen, mielőtt azonban elkezdeném, szeretnék néhány olyan dologra rávilágítani, amit az előterjesztésemben is fontosnak tartottam kiemelni. 2004. évi uniós csatlakozásunk kapcsán új szemlélet jelent meg a közigazgatásban: a közszolgálat szemlélete. A közigazgatás ettől kezdve már nemcsak közhatalmi szereplő, hanem dolgozóinak, a köztisztviselőknek, a település polgárainak – közösségének – szolgálatára is fel kell készülni.
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény megteremtette a jogi alapját a Kistérségek Többcélú Önkormányzati Társulásainak megalakításához. A társulások megalakulásával szintén együtt új szemlélet köszöntött be a közigazgatásba, az ún. kistérségi szemlétet. Törökbálint nagyközség 2007-ben városi rangot kapott. E három jelentős esemény egyike is elegendő lenne ahhoz, hogy átgondoljuk a város közigazgatásának felépítését, ebben a helyzetben viszont kötelességünk.
Az elmúlt években Törökbálint Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának szervezeti egységei jelentősebb szervezeti átalakítások nélkül ellátták a települési képviselő-testületi működéssel kapcsolatos előkészítő és végrehajtó és a hatáskörükbe tartozó önkormányzati, önkormányzati hatósági és államigazgatási hatósági feladatokat. A közigazgatási reform folyamatában a kistérségi rendszer továbbfejlesztése markáns célként jelenik meg, aminek megvalósításához a kormányzat jelentős költségvetési forrásokat rendel. Nekünk is fel kell készülnünk és meg kell felelnünk a várhatóan jelentősen megnövekedő kistérségi feladatellátásokból fakadó szakmai követelményeknek annak érdekében, hogy kivívjuk a kistérségben és akár Pest megyében a pozitív szakmai megítélést és vezető szerepet. A szakmai színvonal fejlesztésének fontos állomása a polgármesteri hivatal szervezeti struktúrájának modernizációja, hiszen e nélkül Törökbálint nem tud a jövőben megfelelni az említett követelményeknek.
– Milyen tényezők befolyásolták az új hivatali struktúra kialakítására tett javaslatát?
– Elsőként ki szeretném emelni, hogy a hivatal ügyintézői a legtöbb esetben jelentősen leterheltek, a hivatali munka javítása és a lakosság általi elismerés kivívása csak létszámbővítéssel oldható meg. Az átszervezést külső tényezők befolyásolják, például az, hogy jelenleg a hivatal öt épületben van elhelyezve. Most alakítunk ki egy új egységet, az okmányirodát (hatodik épületben!), amelyhez többféle ügytípusnak kellene tartozni (például népesség, anyakönyv, ügyfélszolgálat stb.), de jelenleg ez megoldhatatlan.
A második tényező, hogy várhatóan két év múlva új hivatalba költözünk, akkor egészen biztosan ismét át kell tekinteni a struktúrát – tehát addig minden csak átmeneti. Mondok egy példát: a meglévő hivatali épületek egy részét el kell bontani (hiszen a helyükre épül az új hivatal), tehát ismét költözni kell. Ehhez az „átmenetiséghez” kell igazítani a hivatal felépítését, és a lakosságnak, amely igénybe veszi a közszolgáltatást, mindebből semmit sem szabad érzékelnie, és továbbra is a legmagasabb szinten kell végeznünk a munkánkat.
A harmadik befolyásoló tényező, hogy a részben önállóan gazdálkodó intézmények pénzügyi műveleteit a pénzügyi iroda végzi és a falugazda csoport is a polgármesteri hivatalhoz tartozik.
– Hogy épül fel az új hivatali struktúra?
– Irodák fogják alkotni. Az Igazgatási Iroda csak annyiban változik, hogy az ügyfélszolgálati egysége átkerül a Szociális Irodára (volt Népjólét).
A szervezeti és funkcionális feladatellátás racionalizálása érdekében hoztuk létre a Jegyzői Irodát, ennek feladat- és hatáskörei közé kerül a jegyzőhöz legjobban kötődő személyzeti munka, a jogi (törvényességi ellenőr), az informatikai, oktatásügyi és a gondnoki feladatok.
A Szervezési Iroda látja el a képviselő-testületi előkészítő munkát és az iktatást.
A Közgazdasági Irodát Pénzügyi Irodának fogjuk nevezni, egészen egyszerűen azért, mert nem csak közgazdasági feladatokat lát el (pénzügyi, számviteli, könyvelési, költségvetési stb).
Az Okmányirodát már említettem.
A jegyzői hatáskörbe tartozó építéshatósági feladatellátást szabályozó szakmai jogszabályok változása miatt 2008. február 1-jétől az e feladatokat ellátó szakigazgatási egységeknek nem lehet más feladatuk, mint a „tisztán” építéshatósági munka. Ez megtörtént, azonban a Műszaki Iroda elnevezés idejétmúlt, nem fejezi ki a tényleges tevékenységet, ezért javasoltam az iroda elnevezését Építéshatósági Irodára módosítani.  Az Adóiroda nem változik, akárcsak a Beruházási Iroda. A Népjóléti Irodát Szociális Irodának javasoltam elnevezni. Végül, de nem utolsósorban maradt a közterület-felügyelet és a mezőőrök.
Későbbiek folyamán – az új városházán – szeretném, ha a lakosság minél szélesebb körű és gyorsabb kiszolgálása érdekében egyfajta kistérségi szolgáltató központ működne. Helyet kaphatna az okmányirodán felül itt az ügyfélszolgálat (a hét minden napján ügyfélfogadással), a népesség, az anyakönyv, továbbá a közszolgáltatók (AVE, ÉTV stb.), társhatóságok (Földhivatal, APEH, ÁNTSZ stb.) képviselői is.
– Milyen elvárás fogalmazható meg a hivatal dolgozóival szemben 2009-ben?
– A képviselő-testület éppen a decemberi ülésén tárgyalja a 2009. évi teljesítménycélokat, remélem, ez magáért beszél:
– a 2009. évi költségvetés előírásainak, valamint a keretszámok fokozott betartása, különös figyelemmel a takarékosságra,
– a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rugalmas, hatékony, törvényes alkalmazása az ügyfelek szolgálata érdekében,
– a hatósági eljárások dokumentációjának biztosítása,
– az ügyfél-kommunikáció (tájékoztatás, eljárások átláthatósága, nyomon követése, internetes tájékoztatás fejlesztése) teljessé tétele,
– a szolgáltató jellegű közigazgatás tovább erősítése, a szakszerű, gyors, pontos polgárbarát ügyintézés mellett a humánum és a szakmaiság középpontba állítása,
– a különböző, az önkormányzatot érintő pályázati lehetőségek átfogó feltérképezése, minél szélesebb körű hasznosítása és kihasználása,
– a 2009. évi uniós parlamenti választás jogszabályoknak megfelelő előkészítése és lebonyolítása,
– a végrehajtási, behajtási feladatok hatékonyságának emelése (adók egyéb befizetési kötelezettségek, kintlévőségek).