Drasztikusan csökkent novemberben a hazai bankok hitelezési hajlandósága. 10-12 bankból csak három-négy olyan van, amelyik nem változtatott jelentősen hitelezési gyakorlatán. A többség vagy lényegesen kevesebbet, vagy szinte egyáltalán nem is ad most kölcsön.

Akad olyan bank, amely 70 százalékkal fogta vissza hitelezését az előző hónapban.
A bankok ezenkívül magasabb önrészt várnak el, értékbecsléskor pedig erősen leértékelik az ingatlanokat. Egy olyan ingatlan, amely szep­temberben még 10 millió forintos értékelést kapott, most már csak 6 milliót ér szerintük – a becslések egyébként jelentősen eltérnek a piaci értéktől. A helyzetet jól tükrözi, hogy eddig száz hitelkérelemből hetven esetben adtak pozitív választ, most ez a szám nem éri el a harmincat.
A bankok teljesen leálltak két legkockázatosabb termékükkel: a jövedelemvizsgálat nélküli, tisztán fedezetalapú, valamint a magas finanszírozású hitelekkel. A korábbi, a hitelfelvevőknek eddig is meglehetősen lassú hitelelbírálás folyamata pedig tovább lassult: a bankok több kiegészítő információ beszerzésével, néha időhúzásnak tűnő módon hozzák meg döntéseiket. Egyes csoportokat gyakorlatilag kizárnak, az eddig már jó ügyfélnek bizonyult kuncsaftjaikat viszont új ajánlatokkal bombázzák – sokszor eredménytelenül, ugyanis még egy jó jövedelemmel rendelkező állampolgár is ebben a kritikus gazdasági helyzetben igen óvatos magatartást tanúsít.
A lakosság hitelfelvételi kedve egyébként kisebb mértékben esett vissza, mint amennyivel a bankok szigorítottak hitelezési politikájukon. Jellemző a bizonytalanság, a hitel felvételére készülők is sokkal körültekintőbben járnak el. Továbbra is a devizahiteleket választják, hiszen olcsóbbak, mint a forinthitelek, azonban a svájci frank eddigi dominanciája már a múlté. A bankok az ügyfeleket az euróalapú kölcsönök felé orientálják.