Forgalomterelésre és -korlátozásra kell számítani
A városkép fontos elemei az épített környezet és a természeti környezet. Az épített környezet terén van mit tenni, hogy településünk városias jellege kialakuljon. Fontos múltunk emlékeit, védelemre érdemes építményeit megőrizni, még akkor is, ha racionális okok időnként ezzel szemben hatnak. Kertváros lévén különös figyelmet érdemel a zöldfelületek állapota. Van egy látványelem, amely nagyon rontja a városképet, ez pedig az útjaink melletti közművek, légvezetékek állapota – tudtuk meg Gyarmati Mihálytól, a városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnökétől.
– Várható változás a légkábelek mostani állapotában?
– Az eddigiek során a légkábelek áthelyezése, föld alatti elhelyezése csak a nagyobb projektek esetében – például a művelődési ház környéke, körforgalmak építése, főút-rekonstrukciók – valósultak meg. Az ivóvíz-, a szennyvízcsatorna-, a gázvezetékek, de sok helyen a telefonkábelek is a föld alatt húzódnak. A légvezetékek látványa rontja a városképet. Szép diófasoraink csúfos torzókká alakulnak az áramszolgáltató rendszeres fakorona-alakításai következtében. A légvezetékek körüli védőtávolság miatt az utcai fák rendszeres „szabdalása” elkerülhetetlen, a gallyazásokra a szolgáltatás biztonsága miatt szükség van, de sajnos megvalósításuk – esztétikai szempontból – minden évben kifogásolható. Városképi és környezeti szempontból is az lenne az ideális megoldás, ha ezeket a légvezetékeket folyamatosan eltüntetjük, a föld alá helyezzük. Az elmúlt évtizedek közműfejlesztése helyenként nem tervszerűen történt. A „valahogy oldjuk meg” elve rossz megoldásokat hozott, amelyeket még tovább rontottunk, mert ráaggattuk a kábeltévé-hálózatot is. Ha valaki ránéz az ófalusi vagy újtelepi utcai légvezetéktengerre, láthatja, csoda, hogy ott a fák – ha torzóban is, de – megmaradtak. A 20 és a 0,4 KV-os elektromos vezetékek, a telefonérpárok, a kábeltévé légvezetékei amennyire hasznosak, annyira nem esztétikusak. E légvezetékek tervszerű, ütemes föld alá helyezése sürgető feladat.
– Vannak erre vonatkozó önkormányzati döntések, tervek?
– Igen. A képviselő-testület arról döntött, hogy a település erős- és gyengeáramú hálózatait felülvizsgálja. Készíttettünk egy megvalósíthatósági tanulmánytervet, amelyben jól áttekinthetők a problémák és meghatározható a felújítás fontossági sorrendje. Figyelemmel a gazdasági és ciklusprogramra, már néhány útvonalat ki is jelöltünk, ahol talán már 2009-től megkezdjük a légvezeték-hálózatok átalakítását. A Főutca rekonstrukciójának keretében a Szabadság tértől a Felsővárig földkábeles hálózatok épülnek ki. Tervezzük még a Bajcsy Zs.–Baross utca teljes útrekonstrukcióját. Ennek keretében az elektromos hálózatokat is célszerű átépíteni. Készülnek tervek a teljes Kazinczy utca, valamint a Dózsa Gy. utca belső szakasza légvezeték-hálózatának kiváltására is. A mai csúfos kábelkötegek, a szedett-vedett közvilágítási lámpatestek helyett egységes kandelábersorok biztosítják majd az esztétikus látványt és a közterületek jó megvilágítását.
– Az erős- és gyengeáramú elektromos hálózatokon kívül más közművek átépítése is várható?
– Szintén városképi elem az út és az annak szerves részét képező csapadékvíz-elvezetés. Ennek kapcsán a megújuló főútjainkon és néhány mellékutcában átépítjük a csapadékvíz-elvezető rendszereket is. A településközpontban eltűnnek a nyitott árkok, helyettük zárt csapadékcsatornát tervezünk, ahol csak a víznyelők látványával találkozunk. Így mód van a forgalomtechnikai szempontokhoz igazodó útszélesítésre, esetleg gépkocsiparkolók, illetve zöldfelületek kialakítására. Amennyiben a pályázatunk eredményes lesz, a Főutca-rekonstrukció (Munkácsy u.) nagy volumenű közműátépítéseket jelent majd. Az itt húzódó zárt patakmedert átépítjük, illetve áthelyezzük, ezzel az Alsóerdősor utcától a Szabadság térig számos más közmű kiváltása is várható. Szintén ebben az utcában kell átépíteni a Felsővár utcától a Hősi emlékműig tartó elavult fedett árokrendszert is, amely már csapadékcsatornaként új nyomvonalon, az úttest alatt húzódik majd.
– Ezek az építési munkálatok szinte az utca összes közművét érintik. Hogyan fognak üzemelni a Munkácsy utcában az intézmények, illetve a lakók közlekedése biztosított lesz?
– Természetesen, de ezt a nagy volumenű programot csak szakaszosan lehet megvalósítani. Forgalomterelésre, -korlátozásra kell majd számítani. Nagyon fontosnak tartok két elemet, amelyeket a főutcaprojekthez kapcsolódóan, az kiegészítve kell biztosítanunk. Ez a parkolás és az alternatív megközelítési lehetőségek biztosítása. A Munkácsy M. utca a Szent István utcai kereszteződésétől felfelé tulajdonképpen zsákutca. Ezen a helyzeten változtatni kell, mert már ma is zsúfoltság van, de az intézményfejlesztések (új városháza) tovább növelik a parkolási gondokat és a forgalmi zavart.
– Mi a megoldás, hiszen ebben a védett ófalusi környezetben nem lehet új utcát nyitni?
– Véleményem szerint a Dózsa Gy. utca belső szakaszának (a Rác tér és a Munkácsy M. utca között) átépítése, kétirányúsítása, illetve a Patak utca felől a Kálvária-domb menti területek új megközelítése, feltárása lehet a megoldás. A település – a török idők után újjáépülő falu – első utcájának, az ún. Rác utcának (mai Dózsa György utca) az átépítése mindenképpen indokolt, nem csak városképi szempontból, de forgalomtechnikai okokból is. A csúfos légvezetékek, a nyílt árkok, az úttest túlemelt állapota, a környezetidegen autópálya-szalagkorlátok látványa, a parkolók hiánya miatt, de hagyományaink védelme érdekében is ez az utca megoldás után kiált. Az átépített utca biztosíthatja majd nemcsak a megfelelő parkolás lehetőségét, hanem az iskola és Munkácsy M. utca, illetve a Felsővár utca térségének jobb megközelíthetőségét is. A súlyos parkolóhiányon segíthet a Kálvária-domb menti területek önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanainak hasznosítása. Elhelyezkedésük ideális parkolási lehetőséget biztosít a városháza, a művelődési ház, a Zimándy iskola, a sportlétesítmények, továbbá az egyre gyakoribb városi szabadtéri rendezvények számára is. Itt fontosnak tartom, hogy e többletparkolók a Patak utca felől (a patakmeder fedése révén kialakuló nyomvonalon) legyenek elérhetők, így az új megközelítés forgalmi terheket vesz le a Munkácsy M. utcáról.
– Messze jutottunk a közműproblémáktól a településközpont ügyéig, de hol várható még csapadékvíz-elvezető hálózat átalakítása, fejlesztése?
– Terveink szerint a Bajcsy Zs.–Baross utca vonalán tervezett 2009–2010. évi útrekonstrukció természetesen érinti a vízelvezető rendszereket is. Árok helyett zárt csatorna kell, amellyel forgalomtechnikailag kihasználható területet nyerünk parkolók számára, de a keresztutcák felé ki-be fordulást segítő forgalmi sávok megvalósítására is. Szintén jövő évi feladat a Nyár utca felújítása, amelynek során nem csak megerősítjük az úttestet, de a Baross utcától a Géza fejedelem útig megszépül az egész utca. A patinás ófalusi környezethez illő díszburkolatos járda készül a falumúzeumtól a Bartók Béla utcáig. A nyílt árkok helyett zárt vízelvezetést készítünk, amely felett – a közeli forgalmas intézmények miatt – minden lehetséges helyre parkolók kiépítését tervezzük. Az állami úgynevezett 1+1 program keretében felújításra kerül az Arany János utca útburkolata is. Az óvoda menti útszakaszon a nyílt árkok fedésével itt is további parkolók kialakítása várható.
