Jó dolog fiatalnak lenni Törökbálinton

Megválasztották Törökbálint ifjúsági önkormányzatának elnökét és titkárát. Palkó Boglárka Fanni elnökkel és Strasser György titkárral arról beszélgettünk, tudják-e, hogyan esett rájuk a választás, és milyen prioritások mentén kezdik el a munkájukat.

– Hogyan kerültetek képbe az ifjúsági önkormányzattal kapcsolatban?
Strasser György: Mindenki ajánlással jutott be, engem a TTC extrémsport szakosztálya ajánlott. Rajtam kívül még három fiatal került szóba a szakosztály részéről, közülük Czinszki Bálint lett a befutó.
Palkó Boglárka Fanni: Engem a Fiatal Svábok Egyesülete ajánlott, Pettinger-Szalma Vendellel együtt. Mindketten önként jelentkeztünk tagnak, ugyanis tanulmányaink is efelé mutatnak.
– Kiket képviseltek az önkormányzatnál?
S. Gy.: Én leginkább az extrém sporttolókat és a hozzájuk tartozó fiatalokat. Ez körülbelül Törökbálinton száz főt jelent.
P. B. F.: Elsősorban a fiatal svábokat képviselem, mivel ragaszkodom a gyökereimhez, de nem szeretnék senkit sem diszkriminálni, én ugyanúgy képviselném a gördeszkásokat, mint a mazsoretteket. Bármelyik fiatal nyugodtan fordulhat hozzám.
– Mit lehet rólatok tudni, mennyire érdekelt titeket eddig a törökbálinti közélet?
P. B. F.: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara nemzetközi igazgatás szakának elsőéves hallgatója vagyok. Tagja vagyok a Fiatal Svábok Egyesületének és a Hagyományőrző Tánccsoportban táncolok.
S. Gy.: Aktívan részt vettem az extrémsport napok szervezésében, ezután megalapítottuk a szakosztályunkat. Ezt én közéleti tevékenységnek tartom.
– Mennyire ismeritek egymást az önkormányzatnál?
S. Gy.: Nem nagyon. Az alakuló ülés óta nem találkoztunk, de Bogival már dolgozunk a szervezeti és működési szabályzaton, hamarabb el szeretnénk készülni vele, mint január 30., ugyanis eddig kaptunk időt az elkészítésére. Ahogy az első olvasat kész lesz, azonnal összehívjuk a csapatot.
P. B. F.: Nekem szerencsém van, mert elég sokukat ismerem. Valakit a Zimándyból, valakit anyukám révén, szinte mindenkit el tudok helyezni valahol.
– Mennyire lepett meg titeket, hogy vezetők lettetek az önkormányzatban?
S. Gy.: Én nem gondoltam rá, de már az önkormányzat megalakulása előtt is beszéltem Turai Istvánnal, aki úgy gondolta, hogy az ismeretségem miatt alkalmas lehetek a titkári posztra. Az önkormányzat pedig megválasztott. Őszintén szólva, jobban örültem volna, ha több fiatalból lehetett volna választani, de a többiek nem éltek a jelölés lehetőségével.
P. B. F.: Engem nagyon meglepett, ugyanis nem hittem volna, hogy anyukám miatt (Palkóné Szabó Gabriella – a szerk.) rám fognak gondolni, de örülök neki. Én diákparlamenti képviselő voltam, illetve a középiskolában a diákbizottság elnöke és alelnöke egy-egy évig. Vagyis van gyakorlatom. Nagyon szívesen segédkezem a diákönkormányzat elindításában, de a későbbiekben a jegyzői posztot szeretném betölteni.
– Milyen ma Törökbálinton fiatalnak lenni?
S. Gy.: Törökbálint nagyon szép hely. Én úgy gondolom, hogy szerencsés, aki itt lakik. Szeretem, hogy ilyen sok zöldterület van, és személy szerint is ezeknek megtartásáért fogok harcolni.
P. B. F.: Nagyon jó dolog törökbálinti fiatalnak lenni. Születésem óta itt élek, és még egyszer sem mondtam, hogy nem szeretek itt lakni. Ugyanúgy részt tudok venni minden programban, mint a pesti barátaim, de ehhez képest én egy nagyon szép fás településre térek haza.
– Mit szeretnétek a közeljövőben megvalósítani?
S. Gy.: Van, amin változtatni kell még, például lehetne egy-két BKV-járatot sűríteni. Ami hiányzik, az egy ifjúsági ház. Ezt nem csak én gondolom így, hanem több fiataltól is hallottam már. Egy olyan épület kellene, mint a budaörsi ifiklub, ahol koncerteket, kisebb sportrendezvényeket lehetne tartani. Sajnos a művelődési ház erre csak részben alkalmas.
P. B. F.: Az USA-ban szerzett tapasztalataim által szükségét és értelmét látom egy olyan alkotmány óra bevezetésének a helyi iskolák tantervében, amely által a diákok jogaikról és kötelességeikről is tudomást szerezhetnek. Nagyon fontos, hogy a fiatalok ismerjék a jogaikat. Mint ahogy fontosnak tartom a hagyományőrzést, mivel nagyon sok fiatal elhanyagolja sváb származását, és nagyon szeretném, ha nekik szóló programok is lennének. Borzasztóan irritálnak például az összefújkált épületek, ezek ellen is harcolnék. És még egy szívügyem van, azok pedig a dühöngők, szeretném, ha ezek karban lennének tartva.
– Milyen lelkülettel vágtok neki az első hónapoknak?
P. B. F.: A legjobb tudásom szerint igyekszem felépíteni a Törökbálinti Ifjúsági Önkormányzatot és apparátusát. Remélem, hogy nagyon eredményesek leszünk, hogy jobbá tudjuk tenni a törökbálinti fiatalság életét.
S. Gy.: Nekem nagyon tetszik a csapat. Jól ki lettek választva az emberek, mind korosztály, mind érdeklődési kör szerint. Nagyon várom már a találkozásokat.