Az első két hónap mérlege

Alig több mint két hónap telt el azóta, hogy Turai István az időközi helyhatósági választások után átvette a polgármesteri teendőket Keller László leköszönő polgármestertől. Már a megválasztását követő naptól – január 21-étől – ellátta a polgármesteri teendőket, ám teljes értékű, aláírással megerősített kötelezettséget csak a január 30-ai eskütétele után vállalt.  A város első számú közszolgáját az eltelt időszak feladatairól és eredményeiről kérdeztük.

– Miként zajlott le a teendők átadás-átvétele?
– Már a január 20-ai időközi helyhatósági választást követő napon Keller László a hivatalban leltár szerint átadta részemre az iroda felszerelését és kulcsait, a régi mobiltelefonommal együtt. A hivatalos átadás-átvétel január 24-én a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal helyettes vezetőjének jelenlétében történt meg zökkenőmentesen.
– Melyek voltak azok a feladatok, amelyek azonnali döntést igényeltek?
– Mindenekelőtt a folyamatban lévő peres ügyek mielőbbi lezárását kellett megoldanom. Így elsőként az önkormányzat korábbi jogi képviselője által kezdeményezett ügyben jutottam egyezségre a felperessel. A megállapodás során sikerült elérni egy számunkra kedvező ellentétel megfizetését, és amit legalább ilyen fontosnak tartok, hogy ismét meg tudtuk nyerni dr. Marton Kálmán ügyvédi irodáját az önkormányzati ügyek képviseletére. Egyéb peres ügyekben – Szabó András és társai kártérítési, valamint a Medicatus Kft. tulajdonviszony-módosítási ügyében – sikerült megállítanom a perek vitelét, és kezdeményeztem, hogy a soron következő képviselő-testületi ülés tekintse át a perkeresetben megfogalmazott követeléseket. Reményt látok mindkét ügyben a perek lezárására, a követelések kezelésére.
– Hol tart a településközpont kialakítása?
– Törökbálint város számos fejlesztési tennivalói közül az egyik legvitatottabb és kétségtelenül a legizgalmasabb kérdések egyike a városközpont kialakítása. Április 25-éig benyújtjuk a Közép-magyarországi Regionális Operatív Program előírása szerint a pályázatunkat a főutca rehabilitációjára. Ehhez most készítjük az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) elnevezésű pályázatrészt, amelyet véglegesítés és  benyújtás előtt több fórumon is ismertetünk.
– Régóta gondot jelent a városban a kevés óvodai és bölcsődei férőhely. Összefoglalná, hogy milyen változásokat terveznek a jövőben?
– A meglévő óvodai és bölcsődei intézményeink jelentős felújítását, átépítését, bővítését határoztuk el, kivéve a Nyitnikék új óvodát, illetve az új hatcsoportos óvoda építését az Árpád utcában. Az elkészített tervek alapján közbeszerződési pályázatot írtunk ki, amelyre ez év február 14-éig két ajánlattevő adott be ajánlatot. Költségvetési fedezet hiányában a 861,6 és 947,4 millió forintról szóló ajánlatok nem voltak számunkra elfogadhatók.
– Mivel magyarázhatók ezek a magas ajánlati árak?
– Egyrészt minden bizonnyal a geotermikus energia, a hőszivattyú, a napkollektorok, a saját szennyvíztisztító be­rendezés, a padló-, az oldalfal- és a mennyezetfűtés, másrészt a lapos tetőre tervezett zöldkert sok kivitelezőt elriaszthatott az ajánlattételtől. Végül a tenderkiírásban szereplő kimagaslóan jó minőségű anyagok ára is erősen megemelhette az ajánlati árat. A februári képviselő-testületi ülésen határozati javaslatként elfogadták a képviselők az Árpád utcai óvoda terveinek költséghatékonyabb átdolgozását és az új közbeszerzési eljárás kiírását a kivitelezésre. Megkötöttük a tervezővel az új tervek elkészítésére a szerződést. Vállalása szerint az új tervek két hónap múlva engedélyezésre benyújthatók. A tervek engedélyezése után ismét kiírható a közbeszerzési pályázat, és reményeink szerint 2008 utolsó negyedévében elkezdődhet az óvoda építése.
–  A meglévő óvodák és a bölcsőde felújításával mi lesz?
– Az elképzelések szerint, ha az új hatcsoportos óvoda az Árpád utcában elkészül, akkor a Bóbita óvoda ideköltözik. Az üres épületet felújítjuk, de az új szakmai előírások miatt a férőhelyek száma csökkenni fog. Ma még nem áll rendelkezésre pontos menetrend arról, hogy a felújítás miatt ki hová költözik. Egyik megoldás lehet, hogy a felújított Bóbita óvoda épületébe költözhet át a Walla óvoda, és hozzákezdhetünk ennek a régi épületnek a felújításához is. Megrendeltük a Német nemzetiségi óvoda korábbi terveinek frissítését, hogy 2008 nyarán a lapos tetős épületben tornaszobát és egyéb szükséges helyiségeket alakíthassunk ki. A jelenlegi bölcsőde teljes rekonstrukciójára, illetve további két helyiség bővítésére van szükség. Ehhez a Szérűskertből kell területhez jutnunk. Kezdeményeztük a telekösszevonást és az építési engedély kiadását, hogy mihamarabb elkezdődhessen a bővítés. A képviselő-testület egy négycsoportos óvoda és egy háromcsoportos bölcsőde építéséhez 13 ezer négyzetméter terület vásárlását engedélyezte a Hegyalja út–Diósdi út-elágazáshoz csatlakozó Kö­les-dűlő területéből. Ide körforgalmi csomópont építéséhez megvalósítási tervet rendeltünk meg, illetve a területen előzetesen régészeti szondáztatást végezünk. Látok arra lehetőséget, hogy ez az intézményegyüttes ne önkormányzati finanszírozással létesüljön meg. Optimális esetben a felújítás idejére akár átmenetileg ideköltözhetne a bölcsőde és a Walla óvoda is.
– Nem került szóba a tükörhegyi Angol óvoda. Talán azért, mert magánintézmény?
– Szó sincs róla, itt egészen más a prob­léma. Megkaptuk a Közigazgatási Hivatal mint másodfokon eljáró szerv döntését, hogy nem működhet az Angol óvodaként hirdetett játszóház a jelenlegi helyén. A környékbeli lakók több alkalommal is kifogásolták a működését, mert a szűk utcában nem lehet közlekedni. Már a közlekedési hatóság is elutasító határozatot adott ki a részükre. Ennek ellenére a játszóház-óvoda működik, semmibe véve a hatósági elutasításokat. Ennek az ott élők látják a kárát.
– És mi a helyzet az új iskola alapításával?
– Ez a terv a programjainkban szerepel. A képviselő-testületnek most arról kell határoznia, hogy általános vagy középiskola alapítására lesz-e szüksége a városnak. Az iskola célszerű helye lehetne a Tükörhegy, azonban itt csupán 8000 négyzetméter önkormányzati tulajdonú ingatlannal rendelkezünk. A szakmai véleményalkotók úgy látják, hogy ez a terület túl kicsi egy új iskola alapításához. Kísérletet tettünk a Tükörhegy mentén a Köles-dűlő területéből az iskola részére ingatlanvásárlásra, azonban ennek a területnek a tulajdonosai a négycsoportos óvoda és háromcsoportos bölcsőde
13 000 négyzetméter területén túl további értékesítésre nem látnak lehetőséget.
– Köztudott hogy az állami normatív ellátás növelésére nem számíthat a város, miközben a fejlesztések és az intézmények működtetése egyre bővülő forrásokat igényel. Ezért növelni kell az iparűzésiadó-bevételeket. Hogyan halad az Égett-völgyi Pannon székház építése?
– Az említett adóbevétel-többlet miatt érdekünk a Pannon mielőbbi idetelepülése. A tervek szerint május végére elkészül a Diósdi út és a Raktárváros közötti új út, két körforgalommal és egyéb csomópontokkal. Augusztus végére befejeződhet az ide tervezett közműkiépítés, 20 000 négyzetméteren régészeti parkot alakítunk ki, és év végére elkészülhet a Pannon székház is.
– A sok vitát kiváltó Tó park ügye hol tart most?
– A Közigazgatási Hivatal pert indított az önkormányzat ellen a Tó park településszerkezeti terve módosításának megsemmisítésért. Amennyiben a bíróság semmisnek nyilvánítaná a testület döntését, a Közigazgatási Hivatal az Alkotmánybíróságnál a terület szabályozási tervének megsemmisítését kéri. Ebben az esetben az önkormányzatunkkal szemben jelentős kártérítési igény léphet fel. Ezt elkerülendő, a Tó park-beruházás vezetőivel egy találkozót kezdeményeztem, akik kijelentették, hogy készek a településszerkezeti terv és a szabályozási terv felülvizsgálatára. Ez oka fogyottá tenné a Közigazgatási Hivatal által indított pert. A hivatal hivatalvezető-helyettesét, dr. Dombóvári Ottót tájékoztattam a fejleményekről. Hangsúlyoztam, van esély a rendezési tervek (tszt és szabályozási terv) újraalkotására. Arra kértem, hogy közös kérelemmel forduljunk a bírósághoz a per szüneteltetése érdekében. A Közigazgatási Hivatal illetékesei azonban nem láttak elég biztosítékot a per szüneteltetéséhez, de hozzájárultak, hogy a peres felek közösen kérjék a március 3-ai tárgyalás elhalasztását.