Komoly hír, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kórháztörvény jó néhány passzusát. Az pedig bulvárhír, hogy a volt egészségügyi miniszter asszony (Horváth Ágnes) kaland- és túlélőtúrára indul egzotikus tájakra, néhány szórakoztatóipari „sztárral” egyetemben. Nyilván ennek a személyes érdeklődésnek köszönhető, hogy nevezett akkori közszereplő rövid regnálása alatt elindította a magyar egészségügyben kalandozó átlagemberek mindennapi túlélőtúráját…

Ám hír az is, hogy jön a Robin Hood-adó.
Mit mondjunk? Jó név ez, klassz a mögöttes jelentéstartalom (már annak, aki ismeri a sztorit), bár némileg értékcsökkentő, hogy Robin Hoodot szokták másképpen is aposztrofálni.
Így: a Tolvajok Fejedelme.
Vonatkoztassunk el egy kicsit a céltól, s idézzük fel a régi (magyar) mondást, amely szerint, aki lop, az hazudik is. Vagy fordítva, de ez most mindegy.
Az sokkal lényegesebb, hogy a kormány elképzelése szerint ebből az adónemből mintegy 30 milliárd forint folyik be az államkasszába évente, egészen 2010-ig. Mindez azért tűnik kissé furcsa számításnak (vagy mondjuk: ámításnak), mert az energiacégeket terhelő adó a mindenkori nyereség 8 százalékát tenné ki évente. Nem lévén sem elméleti, sem gyakorlati matematikus, zsebszámológépem segítségével néztem át ezen a szitán. A szektorban fellelhető legnagyobb cég, a Mol éves profitmutatóját véve alapul, ami 400 milliárd körüli összeg, csak ennek az egyetlen cégnek az adója úgy 32 milliárdra rúgna éves szinten. A szakértelemtől nem mentes pénzügyi kormányzat részéről rossz számítást nem tételezek fel. Ám felvetődik a kérdés: hová tűnik akkor majd a többi energetikai cég tervezett adója.
Lehet, hogy mégsem Robin Hood kell nekünk, hanem a Tenkes kapitánya?