Kerthelység

2008. okt 14.

„A helyzetünk adta előnyöket megtartani, a hátrányokat pedig csökkenteni kell”

Írta: admin Kategória: INTERJÚ

Úthálózat-fejlesztések

A város jövőbeli útfejlesztési terveiről, a körforgalmi csomópontok kialakításának lehetőségeiről és az egyéb közterületi feladatokról Gyarmati Mihály önkormányzati képviselőt, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökét kérdeztük.


– Törökbálint városa komoly fejlesztési programok előtt áll: az intézményfejlesztéseken kívül jelentős útfejlesztések is várhatók. Ismertetné ezeket részletesen?
– Mindenekelőtt szeretném jelezni, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban csak a saját véleményemet mondhatom el. A testületi álláspont folyamatosan formálódik, és bár már vannak eldöntött ügyek, a következő hónapokban, években számos megoldásra váró feladat áll előttünk.
Törökbálint földrajzi elhelyezkedése számos előnyt és egyben hátrányt is jelent. Jellegzetessége kiváló közlekedési kapcsolata a fővárossal, az autópályák révén elsősorban a Dunántúllal, de – a lassan összezáró M0-s körgyűrű, az M3-as és M5-ös, valamint a legújabb autópálya, az M6-os révén – szinte az egész országgal. Hátránya viszont, hogy az autópályák és a szomszédos településekkel összekötő állami utak nagy átmenő forgalmat indukálnak a településen belül, ami jelentős zaj- és porártalommal jár. A helyzetünk adta előnyöket megtartani, a hátrányokat pedig csökkenteni kell. A lakosságnak jogos igénye a csendesebb, egészségesebb lakókörnyezet. Belső útjaink használhatósága megköveteli, hogy az átmenő forgalmat minimalizáljuk, és a belső forgalmat lelassítva biztonságosabbá tegyük a közlekedést.
– Mely viszonylatok okoznak nagy átmenőforgalmi-terhelést, és ezekre milyen rövid távú megoldás kínálkozik?
–  A Diósd irányából érkező forgalom kezelése az új „Pannon út” megépültével megoldódott, bár a DEPO és az M1/M7 közötti szakaszon gyakran kialakuló torlódás már jelzi a szűk keresztmetszetet. Az átmenő forgalom okozta környezeti terhelést elkerülő utakkal lehet enyhíteni. Elsősorban az Érd felől, illetve felé irányuló járműáradat okoz gondot. Ez alapvetően a szomszéd város túlnövekedése, illetve a kis átbocsátó képességű útkapcsolataiból adódik. Az M7-es Érd–Iparos utcai csomópontjának kis kapacitása, illetve az Érden belüli helyzete miatt igen sok autós választja a törökbálinti irányt Budapest felé. A probléma megoldásában vannak teendők, elsősorban az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-nél, de Érden is. Biztosítani kell a több mint hatvanezres, immár megyei jogú város megfelelő autópálya-kapcsolatát. Szükség van városunkban elkerülő utak kijelölésére, kiépítésére. Rövid távon az Érdi út felől áramló forgalmat a mellékutcákról (Meredek utca, Ady E. utca) a nagyobb kapacitású utak (Szent István utca, Kinizsi utca) felé kell irányítani. Leginkább az M0-s és az Őrház utca felé adódik megfelelő lehetőség a főváros irányába történő továbbhaladásra. Ennek alapfeltétele a Bajcsy-Zs.–Bajor G. utcánál egy körforgalom létrehozása, és ezzel együtt az Őrház utca szélesítése, kétirányúsítása.
– Ön szerint is inkább bővíteni kellene ezt az M7-es csomópontot?
– Nagyon rossz ötletnek tartom azt a javaslatot, amely az M7-es autópálya ezen, Bajcsy-Zs. utcai csomópontját fejlesztené tovább. A javaslat szerint a kereszteződés budapesti oldalán is épüljenek ki a le- és felhajtó ágak. Véleményem szerint ez a városunknak nem érdeke, mert csekély előnye mellett jóval nagyobb hátrányt, jelentős forgalmat, így komoly környezeti terhelést eredményezne a környékbeli utcákban. A zaj- és porártalom, valamint a megnövekvő forgalom okozta balesetveszély tovább fokozódna.
– Mi a helyzet a „keleti végeken”?
– Az iparvágány nyomvonalán az önkormányzat és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által megvalósított új út jelentős forgalmi terheket vesz le a Diósdi út belső szakaszáról és a Kápolna utcáról. A környék (Köles-dülő, Égett-völgy) beépítetlen fejlesztési területei (gazdasági, kereskedelmi övezetek) azonban további úthálózat-bővítési feladatokat tesznek szükségessé. Biztosítani kell a Tükörhegy IV. lakóterület szerves integrálását is a település lakóterületi „szövetébe”. A tükörhegyi lakóterület elszigetelt helyzete korábbi hibás döntések következménye, ami nem csak az ott lakóknak okoz kényelmetlen kerülőket, de a település más utcáiban (Kápolna u., Árpád u., Géza fejedelem u., Bajcsy-Zs. u. stb.) is indokolatlan járműmozgást teremt. A megoldás az lehetne, ha az új lakóterületek ­összenőnek a régivel, azaz több átmenő utca létesül, ami így egyenletesebben megoszló, de még elviselhető forgalmat jelentene.
– Tekintettel arra, hogy az agglomeráció további benépesülése várható, milyen távlati fejlesztések szükségesek az átmenő forgalmak kezelésére?
– Az érdi átmenő forgalom kezelésére a kistérségi fejlesztési programban felmerült egy másik közlekedési alternatíva is, amely középtávon megoldás lehet. Az M0–Cora csomópontjából elkerülő út épülne Idamajor irányába, amely az érdi Iparos utca érintésével a Biatorbágy–Sóskút közötti útra biztosítana csatlakozást. Ez az út reményeink szerint jelentősen csökkentheti az Érd–Tárnok–Sóskút irányából jelenleg a Virág tanyai úton felénk áramló forgalmat.
Az érdi átmenő forgalom csökkentésére megoldás lehet a két település határán húzódó M0-son való további csatlakozások kialakítása is. Erre vonatkozóan van már kezdeményezés (Gáldi György indítványa) a képviselő-testület előtt, amely a M0-s szélesítése kapcsán lépéseket sürget a közlekedési terhelés csökkentése céljából.
A Diósd–Budaörs viszonylatban felmerült, hogy a volt iparvágány nyomvonalán folytatni kellene az elkerülő út építését, amely így feltárná a DEPO hátsó bejáratát és a szennyvíztelepünk melletti ipari területet is, sőt csatlakozást biztosítana Budaörs által a Törökugrató lábánál az Ibolya utcánál tervezett (M1/M7 feletti) új híd felé is.
– Egyre növekszik az átmenő forgalom, de a saját belső forgalmunk is igényli városunk belső úthálózatának fejlesztését, korszerűsítését. Mi várható ezen a területen?
– Torlódásmentes közlekedést biztosító intézkedés lenne, ha a városunkon áthaladó főutak forgalomtechnikai problémáit felülvizsgálnánk. Az állami útügyi szervekkel egyeztetve az érdekeinkhez igazítva indulnának a fejlesztések. Az Érd–Budaörs átmenő irányon (a 8103-as és 8105-ös számú állami utakon), valamint a Budakeszi–Diósd irányú (8102 számú) úton lévő útszakaszokat a helyi forgalmi igényeinknek megfelelően át kell alakítani. Főútjaink szélesítésével, a keresztutcákhoz a ki-beforduláshoz külön sáv biztosításával, valamint körforgalmi csomópontokkal lehetne hatékony fejlesztést végezni. Terveink szerint már a következő évben elindulhat egy nagyobb rekonstrukció a Bajcsy-Zs. utca–Baross utca vonalon, amelyhez – állami út lévén – még be kell szereznünk a közútkezelő hozzájárulását.
– Hol javasol körforgalmi csomópontot a főútvonalainkon?
– Mivel egy-egy ilyen körforgalom 100-200 millió forintba kerül, ezek kialakítása csak ütemesen, több év alatt lehetséges. Nézzük a fő irányokat, ahol körforgalom szükséges! 1. Budakeszi–Diósd átmenő út vonalán: a Bajcsy-Zs. u.–Bajor G. u.–Őrház utcai kereszteződésénél (itt a nyugati elkerülő út induló körforgalmi csomópontja valósulhatna meg). E csomópont már tervezés alatt áll. 2. A szolgáltatóházaknál és a Tükörhegyi átjárónál, a Munkácsy u.–Géza fejedelem útja kereszteződésénél, a Kápolna utca–Diósdi út–Árpád utca csomópontjában. Itt az Árpád utca csatlakozási szintjére süllyesztve lehetne kialakítani egy körforgalmat. E csomópont szerepe a Pannon út elkészülte ellenére sem fog jelentősen csökkenni, mivel az Égett-völgy és Köles-dűlő környéki fejlesztések járműforgalma, az Anna-hegyi övezet növekvő szerepe ide is kihat. 3. A Diósdi út–Hegyalja út találkozásánál, ahol óvoda-, bölcsődekomplexum létesítése várható, és egyúttal a temető új megközelítési lehetőségét szolgálja majd egy körforgalmi csomópont (amely már tervezés alatt áll). 4. Az Érd–Budaörs irányú átmenő út mentén, itt a következő kereszteződések körforgalommal való rendezése lenne szükséges: a Szent István utca–Meredek utca találkozásnál. Ez jelentősen csökkenthetné az Érd felől áramló forgalom sebességét, és biztonságossá tenné a nyugati elkerülő útra (az M0-s, a Cora, az Őrház utca felé történő) haladást.
5. A Baross utca–Kazinczy utca–Szent István utcák találkozásnál, ahol már több mint egy évtizede várunk egy biztonságos körforgalmi csomóponti megvalósítására. A tervezés végső egyeztetés előtt áll, reményeink szerint 2009-ben megvalósulhat.
Vizsgáljuk a Baross utca–Bartók Béla utca–Bajcsy-Zs. utca alkotta háromszögben egy új körforgalmi csomópont lehetőségét. A terület szinte kirajzolja a körforgalmat, de forgalomtechnikai vizsgálat szükséges a megvalósíthatóságára, indokoltságára vonatkozóan. 6. A Raktárvárosi út–Kamraerdő felé vezető út kereszteződése, az „Auchan híd” közelében.
– Fontos kérdés a legnagyobb kapacitású „főutunk”, az M7-es helyzete. Mit lehet tenni a zaj- és porterhelés és egyéb zavaró hatások csökkentése érdekében?
– Sajnos valóban belső főutunk lett az M7-es is, amely komoly figyelmet érdemel az általa keltett hatások miatt. A zajvédelem érdekében további zajvédő falak szükségesek még a Téglagyár utca felőli oldalán, valamint a Kazinczy utcai hídon és főleg a szélesítés előtt álló M0-s mentén, elsősorban az M7/M0 csomópontban. Hatásosan csökkenthető a zajterhelés, ha nagyobb távolságra meghosszabbíttatjuk a sebességkorlátozást (100 km/óra) a budaörsi szakasztól az M0-ásig. A városunkon áthaladó pálya mentén a zajvédő falak magasítása, illetve hangelnyelő képességének növelése lehet a célunk. Környezetvédelmi szempontból folyamatosan biztosítani kell az autópályák mentén a zaj- és porszűrő növények telepítését és azok fenntartását. A házaink felé néző ormótlan zajvédő betonfalakat tovább csúfítják a graffitik. Ennek nyomasztó hatását eredményesen csökkenthetnénk, ha a védett oldalon örökzöld falfelületet alakítanánk ki, például a falra felfutó borostyán telepítésével.
– Milyen egyéb közterületi feladatok várhatók a közeljövőben?
– A Fő utca rekonstrukciója, amely a Munkácsy M. utca teljes átépítését, felújítását jelenti. Terveink között szerepel az érintett közművek (zárt csapadékvíz-elvezetés, földkábeles elektromos hálózat és más, jelenleg légkábeles rendszerek) átépítése, a díszburkolatos járdák, buszvárók, tájékoztató táblák, utcatáblák új, esztétikusabb rendszerének kialakítása.
Választási ciklusokon átívelő, hosszabb folyamat, de természetesen költeni kell a mellékutcákra is, mégpedig az állami „1+1” keretprogram lehetőségeit kihasználva, úgy, hogy ne csupán aszfaltterítés történjen, hanem itt is rendeződjön, egységesüljön az egyes utcák úgynevezett keresztszelvénye is. Az útfelújítások során kisebb szélesítést, süllyesztett útszegély építését, utcánként egységes csapadékvíz-elvezetést, behajtók, parkolók kialakítását és járdák újjáépítését tervezzük. A felújítások után törekednünk kell arra, hogy lehetőleg minden utcában újra kétirányú legyen a közlekedés.

F.K.


Lapozzon bele
november–decemberi számunkba!